irodalom

Nyerges Gábor Ádám

2011. 07. 08.

Szokásos pokol, mim odavan

Lapszemle - 2011. június 1.

Lapszemle kezdődik, havi rendszerességgel, kettes adagokban. Az ember érzi a tüneteket, dobol az ujj, forog a szem, izzad a tenyér. Van benne persze egy adag műbalhé is, de azért, ha kezemben az oldalak, mindig emelkedik a pulzusszám, már ünneplőben a szív, kicsit szoros a nyakkendő, de még elviselhető. Irodalmi feszültség. Minden készen áll, még gyorsan előre, hosszútávon is a Nyájas Olvasó elnézését kell kérni, hogy mindez feltehetően számottevő mennyiségű lap-os szóvicc nélkül következik. Utolsó simítás a vállak körül, egy, esetleg két kereső-igazító mozdulat a nyakkendőn. Készen állunk, vágjunk hát bele.

Holmi, 2011/6.

Kellemetlen helyzetet teremt a friss Holmi idei talán legerősebb számával, legalábbis ajánlás/kiemelés szempontjából. A bőség zavarában szenvedve mégiscsak szemezgetnünk kell, mert hát egyrészről figyelemreméltóan ötletesek Mosonyi Aliz magyarmeséi, még akkor is, ha úgy több mint tíz oldalnyi terjedelemben egyetlen alapötlet variációi minden igyekezet ellenére is a monotonitás hatását keltik. Másrészt viszont Kiss Judit Ágnes oratóriumát sem hagyhatjuk ki ("PAP: Hányni jöttünk itt most össze, kedves híveim. / Trallala, trallala, kedves híveim. / Ki-ki eldöntheti, hogy másra vagy önmagára, / Trallala, trallala, kedves híveim. / Hányni jöttünk ma össze itt."), ahogy Imre Flóra versét sem: "a bőr a hús a csont erek és idegek / a fájdalomra a test csak alkalmat ad / megsimogattam és elhúztad a kezed / a felszínek mögött az erővonalak" (Ronsard már lassan ötven). Darvasitól is vétek lenne nem idézni: "Semmi baj, simított végig a mellén a nő, gondoljon arra, hogy jó lesz. Majd amikor leadjuk a jelentést, és ekkor lehunyta a szemét, és a férfi most látta meg, milyen hoszszúak a szempillái, föltétlenül meg fogjuk említeni, folytatta a nő, illetve kihangsúlyozzuk, hogy milyen jó volt.", sőt: "A nő hirtelen belekapaszkodott a férfi arcába, szinte pihegve jajongott, aztán beleharapott a szájába. Oldalra, az ágy mellé köpte a vért. Ha jó, ordítson, kérem." (Irodában) Röviden idézünk Jász Attila verséből is: "A táj egy ember arca. Ezt tudod. Hol öreg, / hol fiatal. Legtöbbször negyvenéves férfi. / Ne higgy azoknak, akik nőnek látják és intim / testrészeket vélnek felfedezni. El van rejtve" (szívskarabeusz. Visszapillantott tükör). Gergely Ágnes sírfeliratfordítás-csokrát, a tanulmányok közül pedig Dávidházi Péter és Ferenc Győző szövegeit is melegen ajánlhatom, igazán nincs okunk panaszra.

Műút 025.

A Műút aktuális számának egyik legfontosabb publikációja (Nádasdy-Dante szokásos pokla mellett) Mizser Attila két verse (önértékén túl már csak azért is, mivel Mizser az egyik legkevesebbet publikáló kortárs lírászunk). "A tűrés határa és az idegek, / a tájszólás, mint a húsleves, / az erősségének a csodájára járnak, / mint egy fekélynek, ami már motoz." (Dűne) Kár, hogy csak ennyi, túlságosan megjönne az étvágy még továbbiakhoz. Pálfi Anna A befőttesüvegek magánélete című rövidprózájában úgy viszi végig kezdeti bizarr-groteszk ötletét, hogy mire megbarátkozhatunk a tartósítható kacaj eszméjével, a mű végére rá kell döbbennünk, hogy messze nem attól igazán jó a szöveg, ami a legfeltűnőbb benne. Kiemelt mondatok további, határozottan ajánlott szövegekből: "Játék minden, amit meg lehet fogni, el lehet mozdítani, és ami hangot ad. Az egész világ rágóka." (Kiss Noémi: Játék), "Kézhátra ujj kúszik, / hálóra feszülő halak, / ha összetömörülnek, / a szerves kötél átszakíthatónak látszik." (Csobánka Zsuzsa: Ikra). A kritikai rovatban is önmagáért beszélő nevek, ezúttal Rakovszky, Krasznahorkai, Farkas Péter, György Péter, Roubaud (fordító: Seláf Levente), Houellebecq, Wells Tower és Pelevin művei a terítéken. Mindez körbevéve Verebics Ágnes szuggesztív, izgalmas képeivel.

Palócföld, 2011/3.

A friss Palócföld ezúttal bontja a papírformát, amennyiben nemcsak a próza-, de a kritikai/tanulmányi rovat is erősebbnek bizonyul az eddig húzóágazatnak számító versnél, míg utóbbi becsületét elsősorban Suhai Pál ("Biztonságod elméleti, / s bármit ígérjen is a holnap, / egy mával mindig megszegi." - Van Gogh ütött-kopott bakancsa) és a lapszemléző minden haiku-utálata ellenére is figyelemreméltó kilencest produkáló Bíró József művei ("a ha lál ... il la / ta ... - többé - kevésbé - ... : kö / rül ír ha tat lan" - DEATHLESS DEATH) mentik meg. Szávai feljegyzései ismét hangulatosak, olvasmányosak. Továbbá izgalmas betekintést nyerhetünk Szécsi Noémi és Csabai László friss köteteibe is, egy-egy részleten keresztül. Az értekező szegmens vezető anyaga Déri Eszter hármas összehasonlítással (és rengeteg kitekintéssel - ld. a szöveg több mint két oldalnyi jegyzetanyagát) operáló Esterházy-fejtése, Németh Bozó Andrea pedig fontosat beszélget Balázs István festőművésszel, míg a recenziók valódi sokszínűséget kínálnak: olvashatunk kritikát Csabai László Szindbád, a detektívjéről (a termékmintáért csak vissza kell lapozni párat), Chuck Palahniuk Altatójáról és a Szondi György válogatott bolgár műfordításait tartalmazó Vándorvirágok kötetről is.

Tiszatáj, 2011/6.

Akkora közhely, hogy mennyiség és minőség miként van egymással, hogy kár is felemlegetni. Mégis, leginkább ezzel magyarázható, hogy az olvasó figyelmét igenis fel kell hívni Tandori Dezső bizonyos verseire, hiszen az állandó dömpingben hajlamosak vagyunk nem észrevenni (átlapozni) az igazán jó darabokat. Márpedig épp egy ilyet közöl a friss Tiszatáj: "Mit tart? Ha nem reped meg. / Kenőcs. Tabletta. / Test, lélek. S béna. (...) SE JÁRÁSOM, SE FOGAM. AZOM VAN, MIM ODAVAN." (Külső. Repedés) De Pollágh Péter lapnyitó versének kesernyés soraira sem árt felkapnunk a fejünket: "Hogy mit mondtál, / persze csak képzelgés. / Verset írni túlzás." (Nem adok koronát) S hogy mégsem egészen az, szemléltetésül ezúttal Orcsik Roland kiváló művét idézném, ereje és tömörsége (s főleg e kettő együttese) okán egészében: "Az áradás után / fűrészpor és traktornyomok / maradtak az öreg, korhadt fák helyén. // Nem kezdte ki a víz / a Horthy-kocsmát: / mint vagina a kést, / fetisizálja a traumát. // A Sissy-kocsma sem / mozdult el a placcról. / Olcsó sörtől habzik / a Monarchia-mítosz. // Akár a kisebesedett / talajból föltúrt férgek, / nyüzsög a partszakasz - / csomósodik a hulladék." (Újrahasznosítás). A szám fénypontja azonban vita nélkül Podmaniczky Szilárd kihagyhatatlan Síje, idézni nem fogom, mert mondatról mondatra idézhető/idézendő, tessék inkább elolvasni, megéri.

Tartalom

Holmi

Szépirodalom

Mosonyi Aliz: magyarmesék
Kiss Judit Ágnes: Szíved alatt
Csengery Kristóf: Contra vim mortis, Még nem
Imre Flóra: Mesék, Ronsard már lassan ötven
Darvasi László: Irodában
Lázár Júlia: 400 halál, Március
Dávidházi Péter: „Harmadnap”. Arany János és a feltámadás költészete
Ferencz Győző: Elégia egy városi sírkertben - Tony Harrison: v.
Gergely Ágnes: A sírfeliratok elé
Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak (Részletek) (Gergely Ágnes fordításai)
Turi Tímea: Pygmalion esete Tóth Mancival. A naiva reprezentációja és a naiva mint reprezentáció Szép Ernő műveiben
Markó Béla: Viszonylag egyszerű, Közelítés az első személyhez, Mentalevél Annának
Győri László: A szándék
Jász Attila: szívskarabeusz. Visszapillantott tükör
Sopotnik Zoltán: Alt fotó, Üvegvarratok
Ébli Gábor: A ma lesz a holnap tegnapja. Klasszikus és kortárs művészet múzeumi elhelyezése Rómában

Figyelő

Buda Attila: Az „Édes Anna” kritikai kiadásáról
Keresztesi József–Visy Beatrix: Két bírálat egy könyvről (Térey János: Protokoll. Regény versekben)
Kovács Éva–Bartók Imre: Két bírálat egy könyvről (György Péter: Apám helyett)
Ács Margit: A drámaíró drámája (Hubay Miklós, 1918–2011)
Lengyel György: Drámák a cethal hátán. Emlékek Hubay Miklósról és drámáiról
Szilágyi Júlia: Gyászmunka Gyimesi Éváért (1945–2011)

Műút

Németh Zoltán: Olvashatatlan; Neon; Bonctan
Mizser Attila: Dűne; Kiemelt rész
Pálfi Anna: A befőttesüvegek magánélete
Dankuly Csaba: Látomások (Ha nem jelenik meg ő; Valahogy kijutni; Hátlap)
Magolcsay Nagy Gábor: Merénylő; Miért nem felelsz?; Olga; Két Dével
Fecske Csaba: Nem emlékszem
Kiss Noémi: Játék
Szeibert Imre: (nem az én); (zsenge); (biztos ilyen); (akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek néz); (majonézes torma)
Dante Alighieri: Isteni színjáték, Pokol, IX. ének (Nádasdy Ádám fordítása és jegyzetei)
Horváth László Imre: A harminc zsoldos
Schein Gábor: Tizedik nap
Szili József: A Zsóka-versekből (Ezek a költői évszakok; Lélekkondicionálás)
Hegedűs Lajos Hunor: Hidak könyve
Csobánka Zsuzsa: Ikra; Dodona; Ezüst; A sebhelyes
Németh Ákos: A színház vidéken — II. A helyek
Döme Gábor: Likantrópia — gondolatok Verebics Ágnes műveiről
Balogh Tamás: Átjárópalota — Marcel Ruijters kiállítása
Sántha József: Levetkőztet, felöltöztet (Rakovszky Zsuzsa: VS)
Velkey György: Farkasszemek. Krasznahorkai László két új kötetéről (Az utolsó farkas; Állatvanbent)
Gerőcs Péter: Ornamentalizmus, rítus, perverzió (Farkas Péter: Johanna)
Erős Ferenc: „Az emlékezés és a felejtés kettős ügynöke” (György Péter: Apám helyett)
Turi Tímea: A logika értelme, avagy az én történetem — nem az én történetem (György Péter Apám helyett című könyve kapcsán)
Kovács Ilona: Írni a mondhatatlant (Jacques Roubaud: Vala mi: fekete)
Bartók Imre: Egy önarckép lehetősége (Michel Houellebecq: A térkép és a táj)
Berta Ádám: A gagyi átformálása (Michel Houellebecq: A térkép és a táj)
Ureczky Eszter: A magány szava (Wells Tower: Elpusztítva, felperzselve)
Turi Márton: Posztmodern feltámadás, avagy az üresség dicsérete (Viktor Pelevin: T)
Gyimesi Júlia: Az ész, az érzés, a halál és a terapeuta (Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia)
Kikötői hírek (Paksy Tünde, Gárdos Bálint, Klopfer Ágnes, Lukácsi Margit, Kis Orsolya – Zoltán Dominika, Menczel Gabriella)
Marcel Ruijters: Teresa (fordította: Balogh Tamás, beíró: Lakatos István)

Palócföld

„kávéházi szegleten…”

Hartay Csaba A csend is egy bútor; Valaki nélkül; Ő
Ayhan Gökhan mese 1.; mese 2.
Filip Tamás Soha, Pessoa; Hold a Halakban; Fél; Sodrás
Nemes Z. Márió Selyemalagút; Múmia
Kántás Balázs Ujjaim között…; Rétegekre bontott…; A visszaszámlálás poétikáját…
Mezősi Miklós Versműfaj-tipológia / Éjjeli óda; Vasárnapi óda; Két szonett; Utolsó mentése
Suhai Pál Van Gogh ütött-kopott bakancsa; Két impromptu; Téli munkák elé
Bíró József Kilenc haiku
Székely Ákos Hat színes kis fonák / Serena Williams felfutásai a hálóhoz az Amerikai Nyílt Teniszbajnokságon
Szávairatok Diafilmszag

Próza és vidéke

Csabai László Az utolsó zarándoklat
Szécsi Noémi Nyughatatlanok (Regényrészlet)
Lukáts János A farkasember

Kutatóterület

Déri Eszter A családi portré változatai három mű tükrében / A Hahn-Hahn grófnő pillantása, az Egy polgár vallomásai és egy 18. századi prédikáció
Németh Zoltán A katasztrofális félreértelmezés mint irónia / Fredric
Jameson: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája

Találkozási pontok

Nagy Csilla A kultúra közélet / Beszélgetés Dr. Barta Lászlóval
Kép-tér
Németh Bozó Andrea Formák újrateremtve / Beszélgetés Balázs István festőművésszel

Ami marad

Bódi Katalin Mítoszteremtés haladóknak / Csabai László: Szindbád, a detektív
Barna Péter Szószátyár minimalista / Chuck Palahniuk: Altató
Csongrády Béla Egy műfordító „jutalomjátéka” / Vándorvirágok. Bolgár szavak és színek Szondi György közvetítésében
Baráthi Ottó Földtan, vasút, kővár / A Nógrád, a varázslatos világ című sorozat 12-14. füzeteiről

Tiszatáj

Szépirodalom

Pollágh Péter: Nem adok koronát, Gyanakvó kék
Ács Margit: Történet egy elegáns kutyáról
Kiss Benedek: Girbe-gurba utak, Hallgatni a hallgatást
Tandori Dezső: Külső. Repedés
Podmaniczky Szilárd: Sí
Orcsik Roland: Darázsfészek, Újrahasznosítás, Veszett
Turi Tímea: A bökkenő, Beszélni, Csak a plezúr, Ennek a szépségnek, Szüntelen féltékeny, A napokban elbújó, Vinter pavilon
Szántó T. Gábor: Válság
Szabó Róbert Csaba: A Színjátszókör-rejtély (Apagyilkosságok)
"Nemet kell mondani, nemet, nemet..." (Domonkos Istvánnal Gáspár György és Kollár Árpád beszélget)
Tőzsér Árpád: "Pán Kolega" a lét zebráján (Naplójegyzetek 1999-ből)

Tanulmány

Fried István: A magyar történelem — cseh szemszögből

Kritika

Fekete J. József: Túlnőnek magukon (Pollágh Péter: A Cigarettás)
Gajdó Ágnes: "...a múlt nem múlt el" (Szabó Magda-album)
Bod Péter: Film, színház és ügynöki munka (Gervai András: Fedőneve: "szocializmus" [Művészek, ügynökök, titkosszolgák]

Művészet