Az emberek - gyerekek és felnőttek egyaránt - nagyon szeretik a mesét, eljött az ideje ennek a műfajnak - mondta az idén márciusban Kossuth-díjjal kitüntetett művész. "A mese terjeszkedik, és csuda helyekre beférkőzik: templomba, börtönbe, iskolába, fesztiválokra és nyugdíjasklubokba."

A kérdésre, hogy mit jelent ma mesemondónak lenni, Berecz András azt felelte: szaladgálást, mert új közönségért utazik a világban mindenfelé, ami neki is örömet szerez, és a hallgatóinak is.

A mesemondó, aki már harmadszor vendégeskedik a Művészetek Völgyében, arról is szólt, hogy mindig "a száján van" 10-15 legkedvesebb meséje, és ezek folyamatosan cserélődnek. "Vannak közöttük olyanok is, amelyek, mióta az eszemet tudom, jönnek velem" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a közönségtől függ, milyen mesét ad elő.

Mesélni, mélységeket felmutatni zárt térben lehet igazán, ahol nyugodtan csöndet lehet tartani. A mesemondónak csak a szavai vannak, amelyekkel hatni tud a közönségére, semmilyen más eszköze nincsen - mondta.

Repertoárját részben tudatosan, részben észrevétlenül bővíti, olvas, gyűjt, hall új meséket. A gyűjtésről - amelyet élete legszebb részének nevezett - elmondta, hogy keres egy "jól beszélő" öreget, aki megismerteti vele a régi történeteket. Elsősorban magyar mesékkel foglalkozik, de hallott mesét Torontóban, és könyvtári kutatásai során gyűjtött kazah, kirgiz és tatár népmeséket is.

A művész, aki a katonaság alatt huszonévesen "a színpadon találta magát", kínai, román és ír meséket is mond. Rendszeresen jár Észtországba, és az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Tallinnban három napon át népszerűsíti majd a magyar mesemondást.

Jelenleg egy kiadványon dolgozik, amely októberben jelenik meg Hazakísérlek címmel. A lemezen 1907 és 1911 között gyűjtött és fonográfhengereken rögzített gyergyói székely népdalok szerepelnek majd, az albumot az 1890-as évekből származó fotók illusztrálják.

Berecz Andrást péntek este több száz fős közönség várta az eső miatt a kapolcsi szárítóban felépített színpad előtt. A mesemondó piros-fehér arcú Zöld Pistikéről mesélt.