bezár
 

film

2012. 08. 24.
Az élet a cselédsoron
Philippe Le Guay: Szerelem a hatodikon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az élet a cselédsoron A rendező és társforgatókönyvíró Philippe Le Guay munkásságát a magyar nézők Az élet ára című filmen keresztül ismerhetik, a nyári szezon végére a hazai mozikba kerülő könnyed romantikus vígjátéka pedig - korábbi filmjéhez hasonlóan - ugyancsak több, mint tartalmatlan limonádé-komédia. A Szerelem a hatodikon az elmúlt évek egyik legsikeresebb vígjátéka Franciaországban.
Az 1960-as évek Párizsában tengeti ingerszegény nagypolgári életét a film főhőse, a bróker Jean-Luis csinos, a jólétben elkényelmesedett feleségével. Idősödő francia házvezetőnőjük, aki hosszú évek óta szolgál náluk, hiszen már a házaspár két fiúgyermekének is dajkája, pótanyja volt, egy összetűzés miatt váratlanul felmond. Minthogy emiatt másnap reggelre már halomban állnak a mosatlan edények és nincs egy tiszta ing a lakásban, az öreg seprű helyére egy szempillantás alatt kerítenek újat. Spanyolt, mert most az a divat. Tudniillik, a spanyol cseléd kevesebb fizetéssel is beéri, hajlandó vasárnap is dolgozni, láthatatlanul meghúzódik a hatodik emeleten fürdőszoba és angol vécé nélkül is – egyszóval hálás, hogy egyáltalán ott lehet az Ígéret Földjén, és elvégezheti mindazokat a feladatokat, amelyekhez a boldog őslakosoknak nincs gusztusuk.
 
 
Az ilyenformán kiosztott szerepek állóvizét kavarja fel az elbűvölő María, akinek életvidám nevetésébe nemcsak Jean-Luis, hanem a néző is hamar belehabarodik. A fiatal nő érkezése és beilleszkedése vezet be bennünket a hatodik emelet kisközösségének életébe, a spanyol cselédek természetszerűleg összetartó, egymást támogató együttélésébe, az anyagi és fizikai segítségnyújtás kialakult normáiba, egyszóval annak a – joggal nevezhetjük így – szociális hálónak a működésébe, amit ezek az egyszerű, vidéki asszonyok kialakítottak maguknak a világtól cselédlépcsők és társadalmi osztályok által elszeparált, sajátos környezetükben. Minthogy azonban munkaadója érdeklődni kezd María iránt, addig példátlan módon láthatóvá válnak számára a hatodik emelet lakóinak életkörülményei, kisebb-nagyobb gondjai, Jean-Luis pedig nem tagadja meg a segítségnyújtást. Csakhamar a spanyol cselédség szentjévé, védangyalává lesz a férfi, aki megjavíttatja a vécéjüket, lakást szerez egy bántalmazott asszonynak – s mindeközben élvezi a vele egyre inkább szimpatizáló María közelségét. Sznob felesége azonban megbotránkozik azon, hogy ura a cselédséggel vegyül, s mikor kenyértörésre kerül a sor, Jean-Luis egyszerűen fogja magát, és felköltözik az egyik padlásszobába. Így lesz a gazdag és köztiszteletben álló bróker tagja a spanyol cselédek mikroközösségének.
 
 
A film innentől növeli a szerelmi szál alakulásának szerepét a történetben, s noha a fordulatok nem okoznak különösebb meglepetést – a történet egy jól ismert műfaj tökéletesre csiszolt rendje szerint halad – a Szerelem a hatodikon mégis mindvégig sokkal több marad, mint amit ötletszegény címe első hallásra sejteni enged. A romantikus történetvázat remek vígjátéki elemek töltik meg élettel, a mellékszerepekben olyan kiváló alakításokkal, mint a spanyol film nagyasszonyaé, Carmen Mauraé, vagy a komikaként már bizonyított Lola Duenasé. A humor tehát szeretetteljes és élvezetes módon veszi el az élét a téma nagyon is húsba vágó kérdésének. Innen Kelet-Európából, ahol nap mint nap hagyják el az országot tehetséges és szorgalmas emberek egész tömegei, hogy a tejjel-mézzel folyó Nyugaton a jobb élet reményében kiszolgáljanak egy idegen társadalmat, torokszorítóvá válik a film nem egy pillanata.
 
 
A Szerelem a hatodikon egy kedves romantikus vígjáték, ami szórakoztató és könnyed felszíne alatt komoly kérdéseket pedzeget, vázlatszerűen felskiccelt, mégis finom és árnyalt korrajzot ad, s igazán szerethető karaktereken keresztül meséli el rendkívül ízlésesen és okosan megfogalmazott történetét. Le Guay filmje minden ízében reális és ismerős, s témájánál fogva könnyen lehetett volna vérverejtékes dráma is belőle. Egy csipetnyi szelíd humorral és a történet jelenidejének megfelelő pátosszal viszont rendkívül kellemes és szórakoztató módon nyúl hozzá egy napjainkban nagyon is aktuális problémához.


Szerelem a hatodikon
(Les femmes du 6eme étage)
Színes, feliratos, francia vígjáték, 104 perc, 2010.
Rendező: Philippe Le Guay
Forgatókönyvíró: Philippe Le Guay, Jérôme Tonnerre
Zeneszerző: Jorge Arriagada
Operatőr: Jean-Claude Larrieu
Szereplők: Fabrice Luchini (Jean-Louis Joubert), Sandrine Kiberlain, (Suzanne Joubert), Natalia Verbeke (María Gonzalez), Carmen Maura (Concepción Ramirez), Lola Duenas (Carmen)
Korhatár:


Forgalmazza a Mozinet

 
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Interjú Muszatics Péterrel, a Veszprém-Balaton Filmpiknik programigazgatójával
Spike Lee: Az 5 bajtárs
Judd Apatow: Staten Island királya
Galder Gaztelu-Urrutia: A platform

Más művészeti ágakról

Halmai Tamás Kint lények járnak című kötetének bemutatója
art&design

Létjel-aktualizáció Létjel-aktualizáció
A magyar performansz története 1966–2018 (2): 1968, Bauer Sándor (1969), Galántai György és a Balatonboglári Kápolnaműterem (1970–73), Hajas Tibor (1974–79)
irodalom

Szőnyeg alá söpörni a modern technológiát? Szőnyeg alá söpörni a modern technológiát?
Interjú Mécs Annával a Kapcsolati hiba című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés