bezár
 

film

2013. 12. 27.
Amikor lehűt a szerelem
Orosz Dénes: Coming out
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A homoszexualitásról rengeteg dráma készült már, sokszor láthattunk "másságuk" felvállalásával küzdő hősöket a nagyvásznon. Orosz Dénes a Coming outban mindezt frappánsan megfordítja, és a tragikus-melankolikus történetsémát romantikus vígjátékká alakítja.
A Coming out nincs könnyű helyzetben. Egyszerre nehezednek rá az elhasznált melegfilmes sablonok, és az utóbbi 20 év kínosan rossz magyar filmvígjátékainak sötét múltja. Az 1969-es Stonewall Rebellion, avagy az első "coming out" után majd 45 évvel sokan még mindig nem képesek elfogadni az alternatív nemi kapcsolatokat. Elég, ha csak a nyári Budapest Pride felvonulás tojással dobálózó homofób "tüntetőire" gondolunk. Így, mondhatni, szükséges is, hogy a filmművészet vissza-visszatérjen e szubkultúrákhoz, olykor remekművekkel (Amikor 13 újhold van egy évben, Otthonom, Idaho), sokszor viszont rossz értelemben melodramatikus történetekkel (Nincsen nekem vágyam semmi, Imák Bobby-ért). Tehát fontos, komoly probléma a homoszexualitás felvállalása, ám erről rengeteg film készült már, így nehéz e témában újat mutatni, a kérdéskör klisés ábrázolásával együttérzést pedig nem, csupán közönyt váltanak ki az alkotók. Ezért a feladatot vállaló rendező küldetése, hogy újszerűen mutassa be a másság elfogadását és következményeit. Vagyis Orosz Dénes a Coming outtal ingoványos talajra lépett, melyen nehéz végig menni elhasalás nélkül.

Ráadásul Orosz egy olyan közegbe illeszkedik, mely inkább hírhedt, mintsem híresen jó művekről ismert. Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány igazán jó magyar vígjátékot láthattunk a rendszerváltás óta. Koltai Róbert a közönségfilm virágkorát (a harmincas-negyvenes éveket) idéző "retro-komédiái" (Sose halunk meg, Szamba, Ámbár tanár úr), az elképesztő sikert aratott A miniszter félrelép, Sas Tamás rossz emlékű romkomjai (S.O.S. szerelem, 9 és ½ randi), az egykoron szebb napokat látott Tímár Péter exponenciálisan gyengülő munkái (Zimmer Feri, Le a fejjel!), vagy a remake-ek (Hippolyt, Meseautó, Egy bolond százat csinál) bár a közönség körében viszonylag népszerűek voltak, mégis inkább a fárasztó humorú, gyenge-közepes vígjátékok táborát gyarapították. Egy-két említésre méltó kivétel azért akad, mint az Intim fejlövés vagy Orosz Dénes előző műve, a PoligamyHabár Orosz 2009-es debütálása sem volt hibáktól mentes (kusza történet, logikátlanságok), de ötletes alapszituációjával és gegjeivel kiemelkedett a tipikus magyar közönségfilm fősodrából. Szerencsére a Coming outtal csak javítani tudott önmagán, és az Isteni műszak után e romkom is ad némi lendületet a 20 éve csak döcögő hazai populáris filmnek.

Pedig sem a trailer, sem a hírhedt vígjátékok megszokott arcai (Csányi Sándor, Scherer Péter, Mucsi Zoltán, ...) nem túl biztató ómenek. Az alaptörténet azonban meglepően izgalmasra sikerült. Orosz Dénes ugyanis merészen szembe megy a melegfilmek kliséivel, és feje tetejére állítja az unásig ismert történetsémát. Erik (Csányi Sándor) és Balázs (Karalyos Gábor) boldog párkapcsolatban élnek közös lakásukban, már a magyar törvények gátjai miatt Amszterdamban tartandó esküvőjüket tervezgetik. A főhős, Erik bátran vállalja másságát, dobálják bár tojással vagy fenyegessék vasrúddal. Egy népszerű rádióban Coming out címmel műsort vezet, melyben tanácsokat osztogat, őszinteségre és merészségre, érzelmeik nyílt megvallására buzdítja az embereket. Habár a pár másik tagja, Balázs kicsit még mindig szégyellős, bátortalansága nem rondít bele idilljükbe. Egy lány, Linda (Tompos Kátya) vet véget a mézes heteknek, aki Erik figyelmetlensége miatt elgázolja motorjával a fiút. Habár a fiatalember gyorsan kiheveri a baleset okozta enyhe agyrázkódást, mégis furcsa érzés keríti hatalmába, mikor meglátja orvosát, vagyis az őt elgázoló Lindát. Az eddigiektől eltérően ugyanis erős nemi vágyat kezd érezni hamvas női arcok, kerekded női formák iránt. Eriken így eluralkodik a félelem...

A Coming out alapszituációja már eleve megmosolyogtató, és újszerűnek hat. Hiszen a moziban eddig jórészt másságuk és a társadalom haragja miatt gyötrődő homoszexuálisokat láthattunk, akiket szétcincál a konzervatív tömeg. Itt viszont egy meleg coming outjáról van szó, aki nem a homofóboktól, hanem a homoszexuális közösség reakciójától fél. Ez természetesen temérdek helyzetkomikumot szül. A rendező szerencsére nem hajlik meg sem a konzervatív, sem a liberális közvélemény előtt, mindenkibe belecsíp egy kicsit. Orosz Dénes jó érzékkel forgatja ki a kialakult sztereotípiákat a komikus túlzásokkal, akár a meleggyűlölőkről, akár a melegekről van szó. Például felnagyítja és kigúnyolja azt a nonszensz nézetet, hogy az igazi férfi húst hússal eszik, és aki vegetáriánus vagy egészségesen táplálkozik, az biztosan "homokos". Továbbá egyaránt nevetséges a Mucsi Zoltán által játszott utálkozó rendőr, és Erikék groteszk, színpadias baráti köre. Persze a főhős és párja mindkét szélsőséget ellenpontozza. Erik a klasszikus dilinyós vígjátékok megszokott figurája (például a műfajteremtő Howard Hawks remekjeiből lehet ismerős, mint a Párducbébi vagy A pénteki barátnő): van pár hóbortja, de alapvetően egy hétköznapi férfi. Tehát Orosz filmje nem válik igazi, társadalomkritikus szatírává, megmarad ártalmatlan bohózatnak. 

Persze fennáll annak veszélye, hogy a Coming outot sokan félreértelmezik. Körmönfont alapsztorija miatt könnyen kialakulhat egyes nézőkben az alkotói szándéktól eltérő olvasat, mely a dolog kreatív részétől eltekintve negatívumként róható fel. Ennek ellenére Orosz Dénes műve természetesen abszolút nem a homoszexuálisokat kárhoztatja, Erik pálfordulása nem azt jelenti, hogy a másság abnormalitás, melyből ki kell "gyógyulni". Sőt, Orosz vígjátékának célja a másság elfogadtatása mellett a heteroszexualitás fogalmának, illetve a nemi szerepek korunkbeli átalakulásának humoros bemutatása. Ugyanis Linda, Erik újdonsült szeretője meglehetősen "férfias" nő, kapcsolatukban a fiú inkább feminin szerepkört tölt be. A lány hamburgert eszik, sörözik, ő akar vezetni a táncban, míg a főhős inkább vegetáriánus, tartózkodik az alkoholtól, és végső soron őt szedik fel (holott párkapcsolatában eddig ő volt a "bika"). Ráadásul Erikék baráti körében van egy fiú, akiről szintén kiderül, hogy még sosem volt férfival, sőt, heteroszexuális – öltözködésében és viselkedésében mégsem tér el a meleg szubkultúra sztereotípiáitól. Ezzel pedig a Coming out arra irányítja a figyelmet (Orosz sajnos butának tekinti egyes nézőit, és didaktikusan, közvetlenül is kimondatja egyik szereplőjével), hogy a "másság" abszolút nem a külsőségekről szól, mivel a divat, az étkezési szokások vagy a gesztusok nem köthetők nemekhez vagy szexuális beállítottsághoz. Egy meleg fiú ugyanúgy lehet férfias, ahogy egy heteroszexuális férfi is öltözködhet a patriarchális tradícióktól eltérően. Mások a sztenderdek, a nemi szerepek pedig a nyugati világban szinte teljesen átfordultak: a nő irányít és hódít, a férfi pedig várja a "sült galambot", az igazit, aki elcsavarja fejét.

Romantikus vígjáték létére a Coming out tehát egy igencsak sokrétű, körültekintően megírt és átgondolt film. Ám amennyire merész alaptörténete, annyira bátortalanok gegjei, így pont a műfaji elvárásokat nem képes közepesnél jobban teljesíteni: a cselekmény romantikusnak romantikus, de csak mérsékelten komikus. Orosz Dénes elcsépelt, lapos poénok segítségével dolgozza fel a témát. Klisés szituációkat teremt, sőt, néha az utóbbi 20 év kínos pillanatait is megidézi. Például a Mucsi Zoltán szájából elhangzó, a film előzeteséből már ismerős "buzik – muzik" szóvicc agyroncsolóan fárasztó, de igencsak langyosak a meleg sztereotípiákra alapozott jellemkomikumok is. Sokkal bizarrabb, abszurdabb momentumok kellettek volna. Ha már a 12-es korhatár ellenére úgyis láthatunk csupasz női melleket, igazán kitalálhattak volna az alkotók szélsőségesebb, szexualitással kapcsolatos, túlfűtött helyzeteket. Egy vígjátéknak nem mosolyt kell csalnia az arcokra, hanem velőt rázó nevetést kell kicsikarnia a nézőből, meg kell dolgoztatnia a közönség rekeszizmait. Ez nem sikerült a rendszerváltás után készült középfajú komédikának, és nem megy a Coming outnak sem.

Emellett pedig, jóllehet, Orosz Dénes karakterei izgalmasak és kidolgozottak, a színészek többségéről nem nyilatkozhatunk ilyen pozitívan. Kapjon bár rengeteg filmszerepet, Csányi Sándor most sem túl meggyőző, nagyjából a tőle megszokott, ismerős, soványka eszközkészlettel dolgozik. Igaz, párjához, a Balázst alakító, szövegét gyakorlatilag faarccal felolvasó Karalyos Gáborhoz képest igen színes egyéniség. De Tompos Kátyának is inkább külseje, semmint rutinalakítása a hatásos. Érdekes módon a mellékszereplőket megformáló színészek emlékezetesebbek: Mucsi Zoltán végre nem Kapát alakítja, hanem egy visszafogottabb, emberibb, átélhetőbb figurává szelídül. De említésre méltók még az Erik rádiós, pánikbeteg barátját remekül játszó Gyabronka József és a melegszövetség elnökét kisujjából kirázó Hegedűs D. Géza.

Orosz Dénes új filmje hibái ellenére végső soron szórakoztató romantikus vígjáték. Az alkotók érezhetően sokat foglalkoztak a karakterek és a történet kidolgozásával, munkájuk gyümölcse pedig egy összeszedett, fordított "coming out"-sztori lett, mely egyaránt kigúnyolja a homofób és a meleg sztereotípiákat, ugyanakkor komplexitását megőrizve nem válik részrehajlóvá, nem célja megbántani egyik csoport tagjait sem. Nagy kár, hogy sem poénjaiban, sem a színészi gárdát tekintve nem mentes az átlagos magyar közönségfilm jellemző tüneteitől (nagyrészt fárasztó humor, gyenge-közepes alakítások). Új, vagy kevésbé "mainstream" színészekkel és merészebb komikummal kellene nekifutni (ahogy azt Bodzsár Márk Isteni műszakja tette), és akkor talán a hazai vígjáték megint méltó lehetne régi, nagy híréhez. Ennek ellenére a Coming out összességében pozitív csalódás, egy hideg szombat délutánra tökéletes kikapcsolódást nyújthat.

Coming out
Színes, magyar vígjáték, 96 perc, 2013

Rendező: Orosz Dénes
Forgatókönyvíró: Orosz Dénes
Zeneszerző: Bolba Tamás
Operatőr: Fillenz Ádám
Producer: Kálomista Gábor
Vágó: Kovács Zoltán

Szereplők: Csányi Sándor (Erik), Karalyos Gábor (Balázs), Mucsi Zoltán (Pecsák úr), Tompos Kátya (Linda), Für Anikó (Júlia), Gyabronka József (Kálmán), Nényei Klára (Fanni), Borbély Alexandra (Fruzsina), Simon Kornél (Áron), Hegedűs D. Géza (Vilmos)

Forgalmazó: Hungaricom
Bemutató: 2013. december 5.
Korhatár: 
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Benke Attila --

Benke Attila az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2012-ben filmtudomány mesterszakon, ugyanitt 2016-ig a Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelmélet programjának hallgatója volt. Jelenleg filmkritikusként, újságíróként, szerkesztőként tevékenykedik számos kulturális folyóiratnál és portálnál, valamint filmes műfajelméleti kutatást végez, és magyar filmtörténettel is foglalkozik.


További írások a rovatból

Ridley Scott: A Gucci-ház
Demian József: Éjjeli őrjárat
Nagy Dénes: Természetes fény
Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot

Más művészeti ágakról

színház

Jurányi - Betekinteni egy beláthatatlant Jurányi - Betekinteni egy beláthatatlant
Egy független színházi alkotóbázis hétköznapjai
Piros Vera Eltévesztettem drágám című könyvének bemutatója
színház

A Desiré Fesztiválról – Szabadka, anyák napja A Desiré Fesztiválról – Szabadka, anyák napja
Desiré Central Station 2021 – The History and You
építészet

Kiállítótér egy erődben Kiállítótér egy erődben
Egy látogatásra érdemes új célpont


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés