bezár
 

színház

2014. 03. 06.
Emberek és/vagy farkasok
Az Irtás a Szkénében
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Emberek és/vagy farkasok A Forte Társulat tavalyi bemutatója, A nagy füzet történelmi alapanyagában messzire esik az ideitől, az Irtástól, a két előadás mégis több ponton kapcsolódik egymáshoz. Először is azonos az alapkérdés: mi marad az emberből és az emberi kapcsolatokból a történelem és a politika lelket préselő, gerincet hajlító nyomása alatt? És a formai hasonlóságok mellett közös bennük az is, hogy mindkettőt látni kell!
Szkéné színház
Helen Edmundson drámája a XVII. század közepén, Írországban játszódik, amikor I. Károly kivégzése után Cromwell kiépíti köztársaságnak csúfolt, rövid életű lordprotektorátusát, tragikus időket hozva az otthonaikból elűzött, kitelepített írekre, hogy a földjeikkel jutalmazhassa híveit. Annak ellenére, hogy a hagyományos építkezésű darab végig megmarad ebben a korszakban, és az előadás tartózkodik minden direkt politizálástól, nem lehet nem a mából nézni. A március elsejei bemutató körüli napok bel- és külpolitikai történéseit nézve-hallva különösen nem.

A középpontban egy angol-ír házaspár áll. Az előadás elején kisfiuk születik, szerelmük és összetartozásuk rendíthetetlennek látszik. Aztán hírét veszik a készülő kitelepítésnek, és innentől kezdve sorsukon keresztül figyelhetjük a történelmi prés működését.

Irtás (Fotó: Mészáros Csaba; forrás: Szkéné Színház)Ahogy A nagy füzetben, itt is egyenrangú szerepet kap szöveg és mozgás. Helen Edmundson drámaszövege Upor László fordításában egyszerre tud mai és eléggé időtlen lenni ahhoz, hogy a XVII. századi történetben is természetesen hangozzon, ugyanakkor jóval költőibb és indázóbb, mint Agota Kristof szikár prózája. Ráadásul úgy ugranak ki belőle szentenciaszerű mondatok jóságról és gonoszságról vagy éppen a szabadság természetéről, hogy igazságuk lesz, nem közhelyértékük.   

Mint a váltófutásban: a mozgás sokszor nem a szöveg mellett létezik, hanem időnként átveszi a stafétabotot, és éppen annyira beszédes tud lenni. Csak néhány példa: ahogy a földdel teli zsákokból felépített házfal egyik résébe benyúl Földeáki Nóra, az egy szüléshez asszisztáló bába mozdulata; a szeretetet, szerelmet vagy annak megbicsaklását kifejező, kitekert kezű mozdulatsorok; vagy ahogy Pallag Márton háta fokozatosan meghajlik az angol kormányzónál tett látogatás alatt-után.

A nagy füzetben a termények, itt a föld a meghatározó anyag. Vöröses-barnás, homokszerű, fehér zsákokba töltött föld. Utoljára talán a nyári árvíz idején pakoltak annyi homokzsákot nálunk, mint most az Irtásban. Ahogy ott, itt is házak és életek széthullása-megmentése a tét. A színpadképet meghatározó díszletelemek az életnagyságú fekete farkasok is. Sokféleképpen használják őket, sokféle jelentés kötődik hozzájuk, és szinte valamennyi a fenyegetettség köré rendeződik, de sosem a természetes ellenségtől (a ház körüli erdőben lakó állatoktól) kell félni, hanem Hobbes emberfarkasaitól.

Irtás (Fotó: Mészáros Csaba; forrás: Szkéné Színház)A föld barnás-vöröse és a fekete farkasok mellett az írek fekete, bőrhatású ruhái és az angolok vörös öltözete határozza meg a komor, letisztult látványvilágot. (A díszlet Antal Csaba, a jelmez Benedek Mari munkája.) A két női főszereplőről fokozatosan lekerülnek a ruhadarabok, indokoltan, hiszen ők azok, akik végig önazonosak maradnak, akik semmilyen menthető vagy menthetetlen célból sem mutatják másnak magukat.

Ezen a ponton nem mehetünk el amellett sem, hogy a drámának létezhet egy feminista olvasata is, mert ha végignézünk a szereplőkön, ebből a körképből bizony a férfikarakterek – egy kivétellel – nem jönnek ki jól. Ők érdekek és a racionalitás mentén mozognak, legyen szó hatalmi vagy nagyon is érthető önvédelmi érdekről, és ez az angol férj, Robert részéről a felesége elárulásáig vezet, míg az ír feleség, Madeleine és fogadott testvére, Killiane tetteit az érzelmek és az áldozatkészség irányítja. De hogy a kép mégse legyen egyoldalú, a nők mellett ott van Solomon is, a maga szelíd jóságával.  

A Madeleine-t alakító, sőt inkább átélő Ostorházi Bernadett sokaknak lesz meglepetés. Elképesztő ez a fiatal (még egyetemista) színésznő, nem is nagyon bír az ember más Madeleine-t elképzelni helyette. Amolyan "az én vezérem bensőmből vezérel" meggyőződéssel éli az életét, mint akibe egy soha el nem törhető, de még csak nem is hajlítható acélt építettek, de a hajtóerőt ehhez a belső szabadsághoz éppen az érzelmei adják. Az is nehezen felejthető kép, ahogy Földeáki Nóra Killiane-ként addig mozgalmas, csupa ideg arcából megfagyott szobor lesz, miután elhurcolják, testileg összetörik.

Irtás (Fotó: Mészáros Csaba; forrás: Szkéné Színház)Az első fizikai színházas osztályból jött fiatalok, A nagy füzetben az egyik főszerepet játszó Nagy Norbert, valamint Fehér László és Pallag Márton remekül dolgoznak együtt a társulat idősebb tagjaival: Krisztik Csabával, akinek most nem hősszerep jutott, ő (az angol) hatalom első számú, eltökélt és kompromisszumképtelen képviselője, a prés alatt hajlíthatónak és gyengének bizonyuló férjet alakító Andrássy Mátéval és az eltökélt ír szabadságharcost játszó Kádas Józseffel. Zarnóczay Gizella a harmadik nőszereplő, Solomon felesége, aki kezdeti idegenkedése ellenére, az asszonyi együttérzést és az érzelmi szolidaritást választva odaáll Madeleine mellé.

És ő az, aki úgy összegzi mindazt, amit maga körül tapasztal, hogy minden megosztottság alapja az emberi minőség, vagy ahogy ő mondja, az emberi jóság körül keresendő. Abból pedig kevés jut ebbe a farkasok uralta világba.

A látvány, a mozgás és a szöveg mellett a zene sem maradhat említés nélkül: Ökrös Csaba ezúttal népzenéből és egyházi énekekből állította össze az előadás zenei világát, zenészként vonva be a színészeket is. Ego sum via, veritas et vita – éneklik az egymással szemben álló angolok és írek, és hiszik is, hogy kizárólag az ő útjuk, az ő igazságuk és az ő életük az egyetlen helyénvaló. Mint két erdő, amit egy irtás választ el egymástól, mindkettőben farkasok üvöltenek, köztük a kettejükből született, ebben a világban szükségszerűen halálra ítélt gyermek. A legvégén magát élve eltemető ember mozog a föld alatt: farkassá vált emberek között az élet is eltemetődik.
 
Helen Edmundson: Irtás

Fordította: Upor László

A Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása

Killiane Farrell: Földeáki Nóra
Pierce Kinsellagh: Kádas József
Solomon Winter: Pallag Márton e. h.
Susaneh Winter: Zarnóczai Gizella
Robert Preston: Andrássy Máté
Madeleine Preston: Ostorházi Bernadett e. h.
Sir Charles Sturman: Krisztik Csaba
Áttelepítési főbiztos, matróz, bíró: Fehér László e. h
Csecsemő: Nagy Norbert e. h.
 
Zene: Ökrös Csaba
Jelmez: Benedek Mari
Díszlet: Antal Csaba
Díszlettervező munkatársa: Juristovszky Sosa
Fény: Payer Ferenc
Dramaturg: Upor László
Produkciós vezető: Számel Judit

Rendezőasszisztens: Sólyom-Nagy Fanni

Rendező: Horváth Csaba
 
Bemutató: 2014. március 1.
Szkéné Színház

Fotó: Mészáros Csaba
 
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Turbuly Lilla --


További írások a rovatból

Interjú Kovalik Balázzsal aktuális munkáról, a fiatalok lehetőségeiről, a szakma működéséről és helyéről Magyarországon
színház

Játszma mindhalálig Játszma mindhalálig
Láthatáron Csoport: Hagyaték
színház

8in1 élmény 8in1 élmény
Textúra a Szépművészeti Múzeumban
színház

Az ember, a polgár és a diák Az ember, a polgár és a diák
Petőfi és Az apostol mint tantermi dráma a k2 Színház előadásában

Más művészeti ágakról

irodalom

Egy szamosújvári polgár karikatúrája Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Törös Tivadar Áfgánistán Vártán levelei című tárcagyűjteménye elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2019.)
irodalom

Fantomsorsok Fantomsorsok
Bjarte Breiteig: Fantomfájások, Noran Libro, 2019
Interjú Erdély Mátyással az operatőri hivatásról, a siker kérdéseiről, a kamera mögött álló művész hazai és külföldi lehetőségeiről
irodalom

Hogy néz ki a krimiíró, ha nő? Hogy néz ki a krimiíró, ha nő?
Egy női krimiíró mindennapjai 3.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés