bezár
 

irodalom

2014. 04. 25.
Akkora hatalma van az emberen, mint Istennek?
Ferge Béla: Értékes-e, ami divatos, avagy hol húzódik a jó és rossz zene határa?
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Akkora hatalma van az emberen, mint Istennek? Ferge Béla 2011 decemberében megjelent könyve (Értékes, vagy csak divatos?) érdekes, egyben nehezen megválaszolható kérdést feszeget: mit nevezhetünk értékes és mit értéktelen zenének? Hol húzódik a jó és rossz zene határa? A Könyvfesztiválon bemutatott könyv egy kicsit közelebb visz minket a kérdés megválaszolásához.

Az előadást Ferge Liza, az író, zenetanár lányának hárfajátéka nyitotta, aki Mozart-variációkat játszott. Ferge Béla Kodály-idézete szerint "ki kell küszöbölni minden selejteset", és ez főleg érvényes a gyerekekre, akik számára a 8 és 13 év között kapott impulzusok egész életüket meghatározzák, így nekünk, felnőtteknek óriási a felelősségünk, hogy milyen zenét hallgattatunk velük.

A jó-rossz zenéről való gondolkodás nem újkeletű dolog, Arisztotelésztől kezdve (aki értékes zenét hallgat, jobb emberré válhat, mint aki rosszat), Luther Mártonon keresztül (a zenének akkora hatalma van az emberen, mint Istennek) a magyar költőkig sokakat foglalkoztatta a zene és az arról való értékítélet. Például Radnóti Miklós kevésbé ismert versében, a Majálisban azt írja, hogy a rossz zene szürkévé tesz bennünket.

Ferge Béla, zenetanár lévén, gyerekekkel foglalkozik, így számos "gyerekes példát" hozott fel, melyekkel mi is könnyebben megérthetjük a problémát. Igaz, hogy a rossz zene megérint bennünket, sőt: "megmelegít" – nyilatkozta neki egyik kis tanítványa, de hiszen – válaszolta erre az előadó – a "trágyadomb is melegít". Ha ilyen zenét hallgatunk, tömeggé válunk, nem gondolkodó emberré.
Händel mondta ki azt a manapság méltatlanul keveset hangsúlyozott mondatot, miszerint zenéjével ő "nemcsak szórakoztatni akar, hanem jobbá tenni." Ferge szerint a mai zenével a legfőbb probléma, hogy "kikapcsolni" akar (hogy ne kelljen gondolkodnunk), ahelyett hogy "bekapcsolna". A zenének nemcsak az érzelemre kéne hatnia, hanem az értelemre is. A zene aláfestő, kápráztató – tehát lealacsonyító – funkciója egyébként már a rómaiaknál is megjelent, akik gladiátor és egyéb játékaik kisérőjeként használták fel a zenét. A modern társadalom persze jóval "keményebb dió", mi már szinte drogként használjuk a zenét.

Ezután személyesebb hangvételt vett az előadás. Ferge Béla elmondta, hogy ő sem mindig tudta, "mi a jó." Mindenféle zenei műfajban, zenekarban kipróbálta magát, a rocktól kezdve a jazzig, ám azt vette észre, hogy egyik sem adja meg számára a várt boldogságot. Végül fogyatékkal élő gyerekekkel való együttzenélésben talált rá a boldogságra (a könyv is ennek hatására született meg). Ezek a gyerekek hiperérzékenyek mindenre, még nagyobb felelősségük van azoknak a felnőtteknek, akik ilyen gyerekekkel foglalkoznak, mint egészséges társaikkal. A zene-terápia jótékony hatását Ranschburg Jenő személyesen is igazolta számára.


A gyerekeknek (akár egészségesek, akár nem) úgy próbálja megmutatni a jó és rossz zenét, hogy az adott számot a világba próbálja elhelyezni: sem a rock (túl agresszív), sem a pop (túl szentimentális), sem a meditációs zene (túl egysíkú) nem ad reális képet a világról. Ugyanúgy kell ezt értelmezni, ahogy egy festménynél tesszük: akkor jó egy festmény, ha a rajta szereplő figura helyébe bele tudunk helyezkedni.

Sokan nem is gondolnák, de a szerveinkre, biológiai folyamatainkra is hatással van a zenehallgatás. Sem a túlaktivitásra, sem a túlpasszivitásra serkentő zene nem tesz jót például a véráramlásnak, mondta tudományos kutatásokra hivatkozva. A mai – ezalatt a könnyűzenét kell most érteni – zenével az a legnagyobb baj, hogy elfelejtette ezeket a kontrasztokat, a lassítás-gyorsítást, halkítást, hangosítást stb. A könnyűzenén belül is egyre inkább laposabb szerzeményeket hallhatunk.

Az előadás vége felé a közönséget is "megmozgatta" Ferge Béla. Mindenki által ismert magyar népdalok éneklésére sarkallt minket, melyek segítségével azonnal rájövünk, hogy sokkal kontrasztosabbak, érzelem és értelemdúsabbak, mi több természetközelibbek "egyszerű népdalaink", mint egy átlagos mai popszám. Van egy ív, amelyet leírnak: kezdetük, közepük, végük van, feszültséggel, feloldással, stb.

Ferge Béla a VI. kerületben tartott zenei foglalkozásokra, programokra egész évben szeretettel várja az érdeklődőket. További információ: ITT

Fotó: Herbert Aniko

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szlávik Dóra --


További írások a rovatból

irodalom

Thaiföld és Peru közt félúton – otthon Thaiföld és Peru közt félúton – otthon
Görömbölyi Dávid Haverok, buli, Buddha című kötetének bemutatója
irodalom

Miért írok krimit? Miért írok krimit?
Egy női krimiíró mindennapjai 2.

Más művészeti ágakról

Interjú Alföldi Róberttel pályakezdésről, a fiatalok helyzetbe hozásáról, lehetőségekről, nyitottságról
Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 8.
Mészöly Ágnes - Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa
Interjú Tóth Kingával intermediális alkotásról, a fiatalok lehetőségeiről, szellemi műhelyekről, fordításról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés