PRAE.HU: Mikor született meg a Shakespeare- projekt gondolata, mi vezérelte önt abban, hogy a világhírű angol író szonettjeire komponál zenét?

Tizenhárom évvel ezelőtt volt szerencsém együtt dolgozni egy iráni zeneszerzővel. Az ő ötlete volt, hogy ötvözzük Shakespeare szonettjeit a klasszikus zenével. A terv végül nem valósult meg, de három évvel később megkérdeztem magamtól: miért is ne lehetne ebből valami, miért ne csinálhatnám meg mindezt a saját elképzeléseim szerint? Imádom a kihívásokat, és ha valami nagy falat, akkor Shakespeare az. Elővettem hát egy régi Shakespeare-könyvemet, és igyekeztem a megérzéseimre hallgatni. Hagytam, hogy a szonettek inspiráljanak. Eleinte egyszerűen csak átlapozgattam, majd azon kaptam magam, hogy egyes részletek és szavak beindítják a fantáziámat. Dallamok kezdtek táncolni a fejemben, leültem a zongorámhoz, és elkezdtem zenét komponálni a szonettekhez. Így született meg viszonylag rövid idő alatt az új albumon található tizenhat dal. Hagytam, hogy Shakespeare vezesse a kezem.

PRAE.HU: A tavalyi várszínházi évadban a Caroll Vanwelden Shakespeare szonetteket énekel c., 2012-ben megjelent CD-jét mutatta be. PRAE.HU: Tizenhat Shakespeare-szonettet adott elő, csakúgy, mint idén, a 2013-ban megjelent új albumról. Milyen koncepció mentén válogatta össze az új CD-n szereplő költemény- adaptációkat?

Az első és a második album között lényeges különbség a hangzásban ragadható meg: a mostani dalokra egyaránt jellemző az élénk, dinamikus hangzás, a vidám, könnyed ritmus, valamint a lágyság és a melankólia. A második lemez kevesebb zenei váltást, de annál kiforrottabb repertoárt tartalmaz. Egyszerű, minimalista stílusban akartam megalkotni a CD-t, amelyhez teljesen új, a költő Sötét Hölgyhöz írt műveiből választottam szonetteket.

PRAE.HU: Lényeges különbség a tavalyi illetve az idei fellépése között az is, hogy ezúttal dobossal bővült a zenekara.

Valóban. Hosszasan gondolkodtam, és arra jutottam, hogy talán érdemes lenne felvennünk egy dobost. Aztán találkoztam Rodrigo Villalónnal, és felkértem, hogy csatlakozzon a zenekarhoz. Rajongott az ötletért és a másik két zenekari tag - a tavalyi koncertről ismerős bőgős, Mini Schulz és a Thomas Siffling (trombita, szárnykürt) - is imádta őt, szóval elkezdtünk együtt dolgozni, a felkészülés során remekül egymásra hangolódtunk.

PRAE.HU: Habár az eredeti angol szövegek szépirodalmi szempontból értékesek, a mai olvasót kihívás elé állítják, és éppen ezért merül fel oly gyakran Shakespeare aktualizálásának, mai nyelvre való átfordításának igénye.  Nem fordult meg a fejében, hogy a régi angol szöveg helyett egy könnyedebb, fordított szövegváltozatban adja elő a szonetteket?

Azt gondolom, ha Shakespeare-ről, a géniusz költőről van szó, fontos, hogy tisztelegjünk előtte azzal, hogy a maga, eredeti formájában és anyagában dolgozzuk fel a műveit. Az ő szövegeit nem lehet úgymond könnyedén lefordítani, vagyis lehet, de az már nem lesz ízig-vérig Shakespeare. Gyönyörű és természetes szavakat használt, egyedülálló szókinccsel, ritmussal, dallamossággal ajándékozta meg az utókort, éppen ez az oka, hogy nem változtattam a szövegeken. Jómagam belga vagyok, a franciát is anyanyelvemként beszélem, de angolul, spanyolul, németül is remekül elboldogulok, ha szükséges. Mindegyik nyelvet a maga érintetlenségében és hagyományaival együtt tisztelem.

PRAE.HU: A 16. században íródott szonetteket jazzel ötvözni kétségkívül merész és rendkívül egyedi ötlet. Fel sem vetődött, hogy jazz helyett inkább klasszikus műfajjal kombinál?

Mivel jazzénekes vagyok, ezt a műfajt érzem igazán magaménak, ezen a terepen mozgok igazán otthonosan, idegen lett volna tőlem, ha klasszikus műfajjal ötvözöm a szonetteket. Ráadásul azt gondolom, hogy a jazz - bármilyen meglepően is hangzik - nagyon is passzol Shakespeare személyiségéhez és műveihez. Ő is imádott improvizálni, sosem ragadt le kötött szerkezeteknél. Nem beleragadni szigorú műfaji szerkezetbe - ez az, ami a jazz és az angol írózseni közös jellemzője. A jazz rendkívül sokoldalú, rengeteg előadói lehetőséget rejt magában. E műfajon belül számos zenei stílus létezik a régi típusú jazztől kezdve a latinos, popos, klasszikuson át az akusztikus és modern jazzig.

PRAE.HU: Feltételezem, hogy a több mint két éves szonett-projekt során Shakespeare világa nem mindennapi összefüggések és interpretációk dimenzióit nyitotta meg ön előtt.

Igen, azt gondolom, minél többet olvassuk a műveit, annál jobban magával ragad. Egyszerre elbűvölőek, bizonyos értelemben nyitottak, ugyanakkor meglehetősen sötétek is. Számomra Shakespeare egy végtelen világ, éppúgy, mint maga a zene: minden alkalommal, amikor belekerülünk ebbe a világba, lehetőségünk nyílik arra, hogy felfedezzünk valami egészen újat, ami még jobban elbűvöl és elgondolkodtat bennünket. Sokat kutattam egy-egy szonettel kapcsolatban, újraolvastam valamennyit, és gyakran éreztem: na, ez valami új, valami rendkívüli, amit még korában soha nem vettem észre! Értelmezési lehetőségek, jelentéstöbbletek széles spektrumával találtam magam szemben.

Időpont: 2014.07.04. - 18:00 

Helyszín: Gyulai Shakespeare Fesztivál, múzeumudvar

Caroll Vanwelden - ének – zongora

Thomas Siffling – trombita

Mini Schulz – nagybőgő

Rodrigo Villalon – dob

Caroll Vanwelden következő fellépéseiről bővebben: http://www.carollvanwelden.be/

https://www.youtube.com/watch?v=ce58t--Ql8k&hd=1 (Felvétel: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba)

Fotók forrása: Gyulai Várszínház , http://shakespearefesztival.hu/