bezár
 

film

2014. 09. 26.
Számít a kép – Interjú Zsigmond Vilmos operatőrrel
11. Jameson CineFest Nemzetközi Miskolci Filmfesztivál, 2014. szeptember 12-21.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szegeden látta meg a napvilágot 1930-ban, majd az ’56-os forradalom idején elhagyta hazánkat, hogy végül a Hollywoodi Reneszánsz prominens szerző-rendezői mellett táltosodjon meg. Zsigmond Vilmost a 11. Jameson CineFesten életműdíjjal tüntették ki. 

PRAE.HU: Mi jellemzőbb? A rendezők engedik kibontakozni az operatőröket vagy határozott vizuális elképzelésekkel jönnek?

A rendezőtől függ. Attól, honnan jön és hová megy. Vannak, akik rendezőnek születtek, majd főiskolán is rendezést tanultak. Ők jobban értenek az operatőr munkájához, határozott elképzelésekkel érkeznek, és ilyenkor az ember csak segíti őket. Mindent ők szeretnének csinálni, kivéve a világítást, mert az egy másik szakma. Erre és a kép hangulatára az operatőr ügyel. Kubrick például mindent maga irányított, zseni volt. Szerencsére kevés olyan ember akad, mint ő. A rendezőnek is jobb, ha az operatőr támogatja.

PRAE.HU: Ha egy olyan rendezővel találkozik, mint Michael Cimino, aki tudomásom szerint díszleteket épített újjá, képeket komponált A mennyország kapuja forgatásán, ráadásul festőként végzett, az mennyire határolja be az Ön munkáját?

Ez nem így van, esetleg ő hangoztatta ezeket egy fesztiválon. Nem világított, bár csinált képeket. Mindent közösen építettünk fel. Talán úgy emlékszik már vissza, hogy minden az ő ötlete volt. Sok szép dolog jutott eszünkbe, mégis elfelejtett. Fogalmam sincs, miért. Furcsa dolog az emlékezőtehetség. Örömmel működtünk együtt, mert ő hagyott engem dolgozni. A világításba egyáltalán nem szólt bele, rám bízta a kompozíciót. Szerződtetett, mert szerette a korábbi munkáimat, és hozzám ragaszkodott. Az első pár napon vagy héten rendszerint rá kell jönni arra, mit szeretne a rendező, mit szeretnék én, és utána már megy minden, mint a karikacsapás. Ciminóval két filmet készítettem, tökéletes munkákat. (A szarvasvadászt és A mennyország kapuját – Sz. Á.) Kiváló rendezés, nagyszerű alakítások. Annak idején más szelek fújtak. Nem találtunk elég aggregátort, lámpát, így néhány kép sötétebb lett a kelleténél, ugyanakkor ez a filmek javára is válhatott.

PRAE.HU: Ezek szerint Cimino nem haragudott Önre.

Dehogy. Miért tette volna? Igaz, mást állított, mint előtte, de az ilyesmi előfordul. Lengyelországban a Camerimage keretében mintegy 1500 szakmabelit minősített, akik csak nevettek rajta. Azt mondta, minden neki köszönhető. „A rendező fontos, nem számít, ki fényképezte a filmet” – ezt hajtogatta.  

Zsigmond Vilmos

11. Jameson CineFest (Fotó: Déri Miklós)

PRAE.HU: Hogyan dolgoznak az európai, ázsiai, ausztrál operatőrök?

Csak a filmjeiket nézem, és az európai operatőrök teljesítményét nagyra értékelem. Az európai filmek művészibbek, mint az amerikaiak. Már csak a témájuk miatt is: az előbbiek inkább az emberekről szólnak, az utóbbiak, különösen manapság, a speciális effektusokról. Ez a probléma, nem beszélve a digitális kamerákról. Az egész film stílusa átalakul miattuk, és a felvevőgép is olyan érzékeny, hogy azt hiszik, nem kell világítani. Bekapcsolják, rendben van, de elfelejtik, hogy a filmnek van egy saját világa, amihez a digitális gépeknek is idomulniuk kellene. Ezt tanítom a filmes iskolákban. Amerikában alapítottunk egyet, és folyton azt hangsúlyozom a diákoknak, hogy a digitális filmezés lehet olyan jó, mint a klasszikus volt, sőt, az utómunkáknál még lehet sokat segíteni a minőségen is. 

PRAE.HU: Nemrég volt egy projekt, jelesül Alejandro Jodorowsky King Shotja, aminek Ön lett volna az operatőre, de lefújták. Mi történt?

Nem tudom. Hosszú évek teltek el azóta, hogy belevágtunk, talán fél évtized is. Azt hiszem, befejezték a filmet. Olvastam, hogy végül elkészült. Csodálkoztam rajta, mert akkoriban nagyon előrehaladott tervnek tűnt, de nem lett belőle semmi. Lehet, hogy én nem értem rá vagy a rendező döntött másképp.

PRAE.HU: Olvastam, milyen sztárokat hívott és miről szólt. Tényleg elborultnak tűnt.

Az ő filmjei nem az én világom. Nem szeretem az erőltetett pornográfiát. Persze kellenek ilyenek is, de ez nem jelenti azt, hogy nekem valók. Ettől függetlenül ezt megcsináltam volna. Érdekes pasas. Bementem a párizsi irodájába, amit körös-körül borítottak a rajzai. Szédületes pacák.

Zsigmond Vilmos

11. Jameson CineFest (Fotó: Déri Miklós)

PRAE.HU: Kik ma a kedvenc operatőrei és az utóbbi 5 évből melyek azok a filmek, amelyeket szeret?

Jó kérdés. Az angol Roger Deakins, aki Hollywoodban forgat, nagyon jó kolléga. Ugyancsak nagyon tisztelem és sokra tartom a franciáktól Bruno Delbonnelt, a mexikói Emmanuel Lubezkit, az amerikai Phedon Papamichaelt és Anthony Dod Mantle-t. 

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szabó Ádám --


További írások a rovatból

Háttérinterjú Osváth Gáborral a fiatal magyar filmről, pályakezdésekről, motivációról
Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs
Interjú a FOMO című film rendezőjével, Hartung Attilával
Quentin Tarantino: Volt egyszer egy... Hollywood

Más művészeti ágakról

gyerek

Szeressétek a gyerekeket! Szeressétek a gyerekeket!
Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül
színház

8in1 élmény 8in1 élmény
Textúra a Szépművészeti Múzeumban
Kortárs ifjúsági és YA irodalom a középiskolában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés