bezár
 

építészet

2014. 09. 29.
Koolhaas és a digitális vidék
Rem Koolhaas tanulmánya alapján
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rem Koolhaas, az Office for Metropolitan Architecture építésziroda alapítója tanulmányában arról beszélt, hogy a világon jellemzően kevés figyelmet fordítanak a vidékre, pedig ezek a területek sokkal gyorsabban változnak, mint a nagyvárosok. Az építész szeptemberben publikált tanulmányában a vidéken zajló folyamatokra irányította a figyelmet.

A tanulmány egy 10 éves kutatómunka eredménye, amely során az OMA építésze nemcsak dokumentumokat, elemzéseket és kimutatásokat vizsgált át, hanem az évek alatt rögzítette a svájci Engadin völgyben tapasztalható változásokat, tendenciákat, amelyekről a kutatás végén bebizonyosodott, hogy általánosíthatóak, más európai országban is megfigyelhetőek lehetnek. Koolhaas 20 évvel ezelőtt járt először a völgy egy kis településn, ami kis mérete mellett viszonylag sűrűn lakott volt. Az évek alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett, korábbi lakói a nagyvárosokba költöztek, miközben a területe kétszer-háromszor nagyobbá duzzadt. Az építész felfigyelt erre a paradoxonra és kutatni kezdte, hogy mivel magyarázható a területi növekedés, hogy miért kezd el gyarapodni egy olyan térség, ahol depopularizációval és a használat csökkenő intenzitásával kell számolni.

Az Engadin völgy területének változása

Az építész megfigyelte, miként változik a környék építészete és a lakosság összetétele. Többek között világossá vált számára, hogy míg korábban a lakóházak esetében az autenticitás megőrzése és az állagmegóvás volt a legfontosabb cél, addig az évek során egyre több épületet újítottak fel, ugyan hagyományos stílusban, azok mégis egészen más külsővel bírnak, mint a tradicionális épületek, megjelent bennük egyfajta modernitás. Hasonló történt a belső tereknél is, ahol a bútoroknál és a terek kialakításában is egyre inkább a modern, minimalista stílus dominál. Koolhaas azt is megpróbálta megérteni, hogy mi történt a vidék lakóival: korábban erősen ritualizált lokálpatriotizmus dominált, de ma már dél-ázsiai nők vigyáznak a svájciak állataira, házaikra, gyerekeikre, a svájci földet Srí Lankáról érkezett munkás műveli, a gyárakban pedig indiaiakat alkalmaznak...

Indiai munkás a tejgyárban

Ezek azonban pusztán előzetes megfigyelések voltak, amelyekből még nem tudtak messzemenő következtetéseket levonni, így az OMA építésze és csapata szisztematikusan kezdte el vizsgálni, hogy milyen változások figyelhetőek meg a vidéki területeken. Ehhez elemzést készítettek Hollandia vidéki részének egy 12x3km-es parcellájáról, ami Amszterdamtól 16 km-re fekszik. Egy “köztes” részről volt szó, nem tipikusan mezőgazdasági térségről, de nem is városiról. A területen két párhuzamos átalakulás figyelhető meg. Egyrészt egyre kevesebb az emberi erőforrás, másrészt egyre inkább digitalizálódnak a folyamatok. A gazdálkodás elektronikus gyakorlattá vált, egy sor eszköz és műszer gondoskodik a zökkenőmentes munkáról. A vidéki folyamatok nagyon hasonlítanak a nagyvárosiakhoz. A gazda is egyre inkább olyanná válik, mint a városi dolgozó: egy rugalmas munkássá, aki laptopról és nem helyhezkötötten végzi a munkáját. Az állattenyésztés is automatizálttá válik, a fejésről, etetésről, takarításokról robotok gondoskodnak. Ezek a tendenciák persze nem negatívak, csupán ironikus, hogy e drasztikus változások mennyire nincsenek jelen az oktatásunkban és a gondolkodásunkban.

Digitalizálódó gazdaság

Koolhaas rávilágított arra, hogy vidéken folyamatos változással kell számolni, ennek ellenére a figyelmünket mégis sokkal inkább a városi területekre irányítjuk, pedig azok a világ csak egy nagyon kis szegletét teszik ki. Az építészeti magazinok olyan statisztikákkal bombáznak minket, amelyek a városi tendenciák abszolút jelenlétét bizonygatják, mialatt a valódi kérdés teljesen figyelmen kívül hagyják - mit hagynak maguk mögött azok, akik a városba költöznek?

A világ nagyobbik része tehát elhanyagolt és alig van róla ismeretünk. Pedig ugyanazok a piaci erők mozgatják e területeket is, mint amilyenekkel a városokban találkozunk. A vidéki városokból az emberek elszivárognak, ott pedig új folyamatok nyernek teret és új fejlesztések valósulnak meg. A digitalizáció tehát nemcsak a városi tereket érinti, a szervezettség új rendje tűnik fel mindenütt: szoftverrel azonosítják a fákat vagy takarmányozzák a teheneket, szerverfarmok tűnnek fel az erdőkben és a sivatagokban is.

A Koolhaas által vizsgált terület
Koolhaas tehát úgy gondolja, hogy egy hiperkarteziánus rend jelenik meg vidéken is, ami eddig csak a városi tereknél volt jelemző. Sőt e világban, amit korábban az évszakok és a mezőgazdaság szervezete irányított, egyre több illékony dologgal kell számolni, ami eddig csak a felgyorsult városi terekre volt jellemző. Nekünk pedig továbbra is felelőtlen a hozzáállásunk, még nem ismertük fel, hogy csak akkor érthetjük meg városi tereink működését addig, ha már felfogtuk a vidékét.

Rem Koolhaas írása a következő linken érhető el:

http://www.iconeye.com/architecture/features/item/11031-rem-koolhaas-in-the-country

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


Más művészeti ágakról

irodalom

Egy óra Zemlényi Attilával Egy óra Zemlényi Attilával
A Csonthéj című verseskötet bemutatója
Beszélgetés Martina Matlovicovával a Virányosi Közösségi Házban
„Mire való ez a gomb?” – Egy este Bruce Dickinsonnal, Budapest Kongresszusi Központ, 2019. november 2.
Kortárs ifjúsági és YA irodalom a középiskolában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés