bezár
 

art&design

2015. 05. 29.
A kortárs művészeti piacon Budapest az új Berlin?
A Whitewall Magazine cikke a magyar főváros galériaéletéről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Budapest az új Berlin? – teszi fel a kérdést a manhattani Laura van Straaten a Whitewall Magazine hasábjain, majd egy hosszú írásban érvel amellett, hogy bizony, ha az emberek Kelet-Európában keresnek élvonalbeli képzőművészetet és designt, akkor már nem csak a német, hanem a magyar fővárosra is érdemes koncentrálniuk, hiszen Budapest „a coolság új metropolisza".  

Van Straaten elsőként arról beszél, hogy Budapest egy csendes, de folyamatos fejlődési folyamat során vált a vizuális kultúra lenyűgöző fellegvárává, hasonlóan Berlinhez, majd újabb párhuzamként beszél arról is, hogy mindkét fővárosnak még komolyan meg kell küzdenie saját múltjával: a náci és szovjet rezsimek hosszú árnyékot vetettek erre a térségre, nemcsak a mindennapi életre, a hivatalos eseményekre, hanem a helyi művészeti szcéna életére is. „A jelenlegi jobboldali rendszert pedig azzal vádolják, hogy aszerint választja ki kulturális vezetőit, például a múzeumok igazgatóit, hogy azok lojálisak-e a jelenlegi kormányhoz, ennek következtében azonban a kulturális intézmények elveszítik autonóm helyzetüket" – jelenti ki a szerző, majd hozzáteszi, hogy a művészek, kurátorok, galeristák és gyűjtők mégis megtalálják azokat a kiskapukat, amelyeken átlépve független és érvényes művészeti projekteket, eseményeket tudnak létrehozni.

A szerző elsőként az alakuló OFF Biennálét emeli ki, aminek decentralizáltságát és függetlenségét méltatja. „A projekt hangsúlyozni kívánja azt a meggyőződésünket, hogy a kultúra nem lehet a pártpolitikai csatározások és a propaganda terepe" – idézi a szervezőket, akik elmondják azt is, hogy az OFF legfontosabb célja, hogy „a kormány által fenntartott művészeti intézményekkel szemben alternatívát nyújtson", illetve, hogy „ösztönözze, támogassa és ünnepelje a független művészeti életet". A szerző kiemeli még, hogy a projekteket főként a Soros Alapítvány segítségével valósították meg, illetve, hogy az esemény kapcsán május 31-ig több mint 150 művész munkáját lehet megtekinteni 130 helyszínen, művészeti galériákban, műtermekben, elhagyott épületekben, lakásokban, bárokban és kávézókban, valamint köztereken.

az OFF megnyitója

Van Straaten következő fontos budapesti művészeti központja a Budapest Art Factory, amiről elmondja, hogy a közel 10.000 négyzetméteres, egykori gyárépületbe berendezkedett művészeti kollektíva névválasztása egyértelműen az Andy Warhol Factory előtti tisztelgés, majd megemlíti a BAF öt állandó művészét, Kucsora Mártát, Juhász Dórát, Herman Leventét, Csurka Esztert és Szász Sándort, s méltatja a szervezet rezidens programját is, aminek fontos szerepe van a nemzetközi művészeti kapcsolatok kiépítésében, ennek keretében májusban a párizsi Pascal Dombis alkot e műtermek egyikében, őt követi a berlini Bernd Kirscher, de a múlt hónapban a svájci Andy Denzler is belakta a Factoryt.

Budapest Art Factory

A szerző következő állomása az ACB Galéria, amelyről elmondja, hogy egy klasszikus budapesti épület belső udvarából nyílik, és tulajdonosát, Pados Gábort a magyar kortárs gyűjtés legnagyobb alakjának titulálja. Van Straaten szintén beszél röviden a jelenleg futó Felsmann István-kiállításról, majd Hegedűs Orsolyát, a galéria egyik művészeti vezetőjét is megszólaltatja, aki elmondja, hogy a kiállítóhely azon művészek munkáit fogadja be, akik a kommunizmus ideje alatt tiltottak voltak, és csak a „föld alatt" alkothattak. „Az underground művészek bemutatása kulcsfontosságú, mert ez segít kontextusba állítani a 2000-es évek fiatal alkotóit is, ugyanakkor a magyar művészetet képviselni igen nehéz, mert a világon szinte senki sem ismeri a magyar művészeket" – idézi Hegedűst.

Pados Gábor, az ACB Galéria vezetője

Van Straaten fontos helyszínnek tartja a Ludwig Múzeumot is, amiről elmondja, hogy elsősorban a nemzetközi kortárs művészetre koncentrál, viszont különös hangsúlyt fektet a kelet-közép-európai szcéna bemutatására. A szerző kiemeli a tavalyi Hantai- és Riegl-kiállítást, majd megemlíti az igazgatóváltáshoz kapcsolódó feszültségeket, illetve szól röviden az idei kiállításokról is: a most nyíló Vörös horizontról, a Fényképezte: Zsigmond Vilmos című tárlatról, illetve az év végére tervezett pop-art kiállításról is.

Utolsó fontos helyszínként pedig a brooklyni galériákra emlékeztető Printát emeli ki, ami egyszerre galéria, szitanyomat-stúdió és egy népszerű kávézó. Elmondja, hogy a galéria elsősorban limitált példányszámú nyomatokat állít ki, de emellett lehet látni rajzokat, grafikákat és néhány meghökkentő alkotást a helyi művészektől. Majoros Zita a cikkben rámutat, hogy e helyszínen sokféle narratíva működik egyszerre, hiszen a Printa nemcsak kereskedelmi galéria, hanem olyan intézmény, ahol workshopokat rendeznek a kezdőknek, illetve ahol a művészek számára műtermek is rendelkezésre állnak. Van Straaten szerint a hely koherens, hívogató és nagyon cool.

A Printa nyomatai
A szerző a cikke végén megjegyzi, hogy Budapestet a The Atlantic egyik cikkének értelmében tartja coolnak. Eszerint a magyar főváros „sikeresen felforgatja az elvárásokat mind szociálisan, mind történelmileg, tabukat dönt meg, miközben művészete mégis legitim marad".

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

Seregi Tamás: Jövőbe szédülő lendülettel, Prae Kiadó, 2021
art&design

Kereszt a világ végén Kereszt a világ végén
Keresztes Zoltán oroszországi fényképeiről
art&design

Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat
Interjú Schwéger Zsófia festőművésszel külföldi felsőoktatásban szerzett tapasztalatokról, kapcsolati háló építéséről és az időbeosztás fontosságáról
art&design

Balatont álmodom, s melléje magamat Balatont álmodom, s melléje magamat
Gondolatok Bodolóczki Linda „Nekem a Balaton” című kiállításának képeiről

Más művészeti ágakról

A Mirrén titkának könyvbemutatója
színház

Szürreális találkozás báb és ember között Szürreális találkozás báb és ember között
Bunrakuról, óriásokról és marionettről
irodalom

Csak az irodalom segíthet Csak az irodalom segíthet
Bemutatták A ránk bízott kert. Ökoköltészet – világirodalmi antológiát, Prae Kiadó, 2021


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés