art&design / gondolat
2026. 06. 06.
Ez a pántextualitás: én most itt például írhatnék ama épület történetéről, statikájáról, amiben ülök és írok, vagy csak egyetlen homokszeméről, vagy a vesém működéséről, és a zöldségesről, aki épp almásládát rámol, a valóság egyszerűen feljegyezhetetlen, kusza és őrületes. Szinte kétségbe esek, akkora feladat is lehet az írás. Ezért rögtön narratív szűrőkkel látjuk el, amit írunk; szelektáljuk, sorrendbe rakjuk a kiszelektált dolgokat, és nézőpontot is választunk.
2026. 06. 01.
1987-ben a legenda szerint egy brazil szappanopera-sorozat hősének, Isaurának a kiszabadítására gyűjtést kezdeményeztek Magyarországon (Rabszolgasors, a gyűjtés szándéka elég valószínű, de a konkrét gyűjtésre nincs bizonyíték). Ez a kezdeményezés-ötlet a fikció és a tényirodalom műfaji keveredésének megható megnyilvánulása.
2026. 05. 06.
Adott egy világ, ahol minden évben feléled egy ismeretlen eredetű isteni entitás, a Festőnő, hogy új számot fessen monolitjára, és a számmal megegyező életkorúakat egy ecsetvonással eltüntesse. A számláló megállíthatatlanul pörög visszafelé, és a történet kezdetén a 33 éveseken a sor.
2025. 12. 16.
Milyen szerepe van a szomatikus nevelésnek a művészeti kifejezésben? A kérdés jogosan merülhetett fel bennem, mivel az elmúlt évben többször is ért ehhez kapcsolódó izgalmas művészeti élmény. Jobbágy Bernadett Táncz 3x – sztereoszkopikus 3D filminstallációja (2024), Cuhorka Emese Attax című munkája (2024), Szeri Viktor I quit ordinary dancing című előadása (2024), illetve Ádám Anna Somatic Writing Clubja (Szomatikus Írókör) olyan élményszerű alkotásokként bontakoztak ki, ahol a cél a kontextushoz való kötöttség és narráció elhagyása, a személyes és szubjektív befogadás elindítása, valamint a megértés helyett az érzelmek felnyitása, a testtel való gondolkodás megsegítése volt.
2025. 11. 18.
A kortárs magyar művészet külföldi népszerűsítése látszólag minden hazai szakmabeli érdeke – mégis, a róla szóló szakmai diskurzus hiányos. Ezen hiányok betöltése érdekében pedig érdemes a különböző múltbéli gyakorlatokat, példákat különböző szempontokból vizsgálni. Jelen cikk középpontjában egy nyolcvanas évekbeli példa áll: Bukta Imre és Samu Géza művészetének közös megjelenései külföldön és Magyarországon, a kulturálisan, gazdaságilag és politikailag egyre nyitottabb évtized során.
2025. 10. 17.
Bár Tajvanon a hadiállapot négy évtizede (1949–1987) alatt a Kínai Nacionalista Párt rezsimje a múzeumokat a szárazföldi Kína iránti hazafias lojalitás erősítésének eszközeként használta, az 1980-as évek végétől kezdődő demokratizálódás fokozatosan előtérbe helyezte a szigetország történelmi és kulturális sajátosságait. Ezzel párhuzamosan a múzeumok egyre nagyobb teret biztosítottak a társadalmi identitás sokszínűségének is.[1]
2025. 04. 10.
A Makláry Galéria Kortárs festők kalandjai című sorozatának első kötete a világhírű művész, Reigl Judit életével és munkásságával ismerteti meg a gyerekeket.
2025. 01. 06.
„Nem lesz a költő, hanem születik.” – E klasszikus maxima érvényét vesztette. A 21. század skizoid művésze nem születik, hanem lesz: vér, könnyek és futurista-realista fantáziák árán. A 20. század művésze halott. A Ma szépségének és rútságának, jóságának és rosszaságának felmutatója már a jövő évezred embere. És nincs többé poeta doctus sem: tudós költő, aki gazdag kultúrtörténeti, elméleti, mesterségbeli tudással bír, és ennek megfelelő művészi gonddal dolgozik. A világot, ami jön, ami jelen van, csak olyan poéta énekelheti meg, aki nem csak poéta, olyan festő festheti meg, aki nem csak festő, olyan gondolkodó értheti meg, aki nem csak az elmélet embere. Egyedül a polifon érdeklődésű, multimediális alkotó marad életképes.
2024. 10. 04.
A nagyvárosok fényei az űrből is látszanak. Az adatkommunikációs térképeken a városok információs csomópontok, bennük a világ átalakítását célzó adatbombák robbanásai gigászi küzdelemre utalnak.
2024. 08. 24.
Mit jelentett a múltban és mit jelent ma a szabadság fogalma? Hogyan közvetíthető tettekben, tárgyakban és terekben, hogyan alakíthatják át az új technológiák a szabadsághoz való viszonyunkat? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a tizenkettedik European Remembrance Symposium ‘Commemorating and narrating freedom’című rendezvényén. Bódi Lóránt beszámolója.
