art&design / gondolat
2025. 10. 17.
Bár Tajvanon a hadiállapot négy évtizede (1949–1987) alatt a Kínai Nacionalista Párt rezsimje a múzeumokat a szárazföldi Kína iránti hazafias lojalitás erősítésének eszközeként használta, az 1980-as évek végétől kezdődő demokratizálódás fokozatosan előtérbe helyezte a szigetország történelmi és kulturális sajátosságait. Ezzel párhuzamosan a múzeumok egyre nagyobb teret biztosítottak a társadalmi identitás sokszínűségének is.[1]
2025. 04. 10.
A Makláry Galéria Kortárs festők kalandjai című sorozatának első kötete a világhírű művész, Reigl Judit életével és munkásságával ismerteti meg a gyerekeket.
2025. 01. 06.
„Nem lesz a költő, hanem születik.” – E klasszikus maxima érvényét vesztette. A 21. század skizoid művésze nem születik, hanem lesz: vér, könnyek és futurista-realista fantáziák árán. A 20. század művésze halott. A Ma szépségének és rútságának, jóságának és rosszaságának felmutatója már a jövő évezred embere. És nincs többé poeta doctus sem: tudós költő, aki gazdag kultúrtörténeti, elméleti, mesterségbeli tudással bír, és ennek megfelelő művészi gonddal dolgozik. A világot, ami jön, ami jelen van, csak olyan poéta énekelheti meg, aki nem csak poéta, olyan festő festheti meg, aki nem csak festő, olyan gondolkodó értheti meg, aki nem csak az elmélet embere. Egyedül a polifon érdeklődésű, multimediális alkotó marad életképes.
2024. 10. 04.
A nagyvárosok fényei az űrből is látszanak. Az adatkommunikációs térképeken a városok információs csomópontok, bennük a világ átalakítását célzó adatbombák robbanásai gigászi küzdelemre utalnak.
2024. 08. 24.
Mit jelentett a múltban és mit jelent ma a szabadság fogalma? Hogyan közvetíthető tettekben, tárgyakban és terekben, hogyan alakíthatják át az új technológiák a szabadsághoz való viszonyunkat? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a tizenkettedik European Remembrance Symposium ‘Commemorating and narrating freedom’című rendezvényén. Bódi Lóránt beszámolója.
2024. 08. 12.
Írásom célja körbejárni az olvasó számára, hogy kulturális változásaink közepette, a technológiai fejlődés hatására kialakuló új művészeti formák hogyan alakítják a művészet területeit, kulturális örökségünket. Megvizsgálom a művészettől elválaszthatatlan ember szerepét, az alkotók és a befogadók alkalmazkodását ezen környezethez, továbbá a kultúraközvetítési módszerek formálódását. Célom rámutatni az ember és természet relációjában a digitális, adatalapú és automatizált alkotások kritikai megközelítéseire, jelentéstartalmára és lehetséges céljaira.
2024. 06. 06.
Ilyen indulás után a képzőművészeti kritikáról bármit is mondani túlzó, igaz(ság)talan és egyáltalán nem könnyű. Viszont felettébb kényelmetlen. Nem új és nem is meglepő, ha kijelentjük: azt látni, hogy az, amit valóban kritikának lehet(ne) nevezni (itt kritika-kritikának fogom hívni), eltűnőben van, éppen úgy, mint azok a helyek, amelyeken (amelyekben) felbukkanhatott, menedékre lelhetett.
2024. 06. 03.
Jelen írás célja áttekintést nyújtani az olvasónak a korunkban zajló művészeti paradigmaváltásról, amelyet az adat és a mesterséges intelligencia kora hozott el, és bemutatni a művészi gyakorlatban a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetséges formáit, érintve különböző művészeti ágakat, továbbá a design és a divat területeit.
2024. 04. 24.
Egy vidéki kisváros közepén, a posta és a temető között elhelyezkedő ház. Itt lakom. Tíz évvel ezelőtt a ház belső tereiben láttam munkához.
2024. 03. 04.
A Hermina alkotócsoport képzőművészek és zeneszerzők kollektívája, akik 2015 óta valósítanak meg kiállításokat és koncerteket, hoznak létre zene és képzőművészet határán egyensúlyozó, audiovizuális és hangzó, többdimenziós műalkotásokat.
