art&design / kiállítás
2013. 01. 25.
A digitális eszközök mindennapjaink részévé váltak: teljesen természetes, hogy napunk nagy hányadát az interneten vagy okostelefonunkba merülve töltjük. A virtualitás beépül a valóságba és annak részévé válik. Ez pedig a művészekre és a művészetre is hatással van: az alkotók nem vonhatják ki magukat a technicizált világ hatása alól, így természetes módon művészetükben is megjelenik maga a virtualitás. A Virtuális Világ a Valóságban művei éppen erre a problémára reflektálnak.
2013. 01. 19.
Barkácshorrorok storyboardjából elcsent pillanatok, vagy a kollektív tudattalan mélyéről felszínre fejtett személyes emlékképek? Arcnélküli figurák és eldönthetetlenül berendezett helyzetek. Karsai Dániel első önálló kiállítása felforgató-harmonikus agymozivetítésre hív bennünket. – Alább Vass Norbert Dovin Galériás megnyitójának szövegét adjuk közre.
2013. 01. 13.
Születésének 150. évfordulója alkalmából 2012-ben Gustav Klimt előtt tisztelgett a művészvilág. Bécsben számos tárlatot rendeztek a szecesszió kiemelkedő festőjének műveiből. A 150 Jahre Gustav Klimt (150 éves Gustav Klimt) című kiállításnak a patinás Felső Belvedere ad otthont, a nagy érdeklődére való tekintettel a látogatás idejét január 27-ig meghosszabbították.
2013. 01. 13.
Erdélyi Gábor festményei üresek, nem ábrázolnak semmit, nem szólalnak meg, és ráadásul szürkék is – valami mégis történik rajtuk. Az Élek című kiállítás (a Neon Galéria válogatása az életmű utóbbi néhány évének alkotásaiból) megpróbál újabb összefüggéseket mutatni a monokróm festészet és Erdélyi Gábor művészete között.
2013. 01. 03.
Zene a hangok hiányában is létezhet, forradalom erőszak nélkül a belső határok ledöntésével, a szabályok és rendszerek megkerülése helyett újak felállítása, az öntörvényűség filozófiába foglalása – ez mind lehet John Cage, az experimentális zene atyjának jellemzője is, aki kezdetben még a "kísérletezés" fogalmával sem szerette volna körvonalazni magát, később viszont kénytelen volt használni azt, hogy körbeírja, értelmezze saját munkásságát, így megközelíthetővé tegye mások számára.
2013. 01. 03.
Él-vonal címmel nyílt kiállítás a Biksady Galériában, amely azon magyar művészek munkáit vonultatja fel, akik a XX. század első évtizedeiben külföldön alkottak, és akikre így nagymértékben hatottak a kor akkor aktuális áramlatai, különféle izmusai. A tárlat igen exkluzív, hiszen olyan munkákat válogattak össze, melyek a magyar közönség előtt nem, vagy csak igen ritkán voltak láthatóak ezelőtt.
2012. 12. 31.
Borsik Miklós EasiCath® című kiállítása egy evolúciós ősműhelybe vezeti a látogatót. Az evolúció folyamatának mindig csak a már kész egyedeit, fajait láthatjuk, de soha nem azt a szürreáliát, ahol még minden alakulóban van. A képek és szobrok ebbe a rejtélyes erőtérbe engednek betekintést. A kiállítás megnyitóján Nemes Z. Márió és Borsik Miklós performansza követte Kerber Balázs alább olvasható szövegét.
2012. 12. 17.
Az idén márciusban nyílt egri Kepes György Művészeti Központ csapata felismerte, hogy mit kell tennie. A hazai fine dining gyerekcipőben jár, de felnőtt léptekkel halad, virágzik a gasztronómiai témájú könyvkiadás és blogírás, és úgy általában véve is: az étkezés közbeszéd tárgya lett. Egyszerűen eljött az ideje egy kapcsolódó tematikus kiállításnak.
2012. 12. 16.
Kicsiny Balázs az utóbbi években jórészt olyan installációkat készített, melyekben jelen van egy fekete-fehér mintázat: 2007-ben A festő halála című alkotással jelenik meg művészetében a pepita motívum, de a későbbiekben olyan jelentős munkákon is tetten érhető, mint Az időszakos feltámadás vagy az Érzelmes utazás. E visszatérő mintázat eredete pedig nem más, mint egy 16. századi angol szarkofág, a pepita-kétely első darabja.
2012. 12. 12.
Ádám és Éva a Paradicsomban még gondok és ruha nélkül járt, a kiűzetésük után a helyzet azonban drasztikusan megváltozott. A művészet történetében bőven időszámításunk elé nyúlik vissza az az időszak, amikor a meztelen emberi test látványa természetességgel és szellemi ideákkal állt összefüggésben. Ha csak a görögöktől kezdve is figyeljük, a meztelen férfitest látványa egyáltalán nem szokatlan dolog, az európai eredetű kultúrákban időről időre azonban a női ábrázolások kerültek előtérbe. A reneszánsz óta ez a helyzet egyre dinamikusabban változik és dologiasodik el a szellem a mindent meghatározó test javára.
