bezár
 

film / gondolat

A buja démon és az ártatlan szűz
A buja démon és az ártatlan szűz
Amióta létezik vámpírfilm, azóta kapcsolódik össze ez a fogalom Dracula gróffal (nevezzük őt akár Nosferatunak, akár Orloch grófnak). Megjelenítése, ábrázolása „filmes karrierje” során sokat változott, fejlődött, de egy dolog nem változott: egy jó vámpírfilmben Dracula gróf mellett mindig lennie kell nőnek (lehetőleg minél erotikusabban, ledérebben ábrázolva).
Egy kis fricska, ami felér az Isten orráig
Pálfi György Taxidermia című alkotását annak idején a test diktatúrájának filmjeként néztük. A benne szereplő karakterek jelleméből, pszichopatológiájából kiindulva következzék most egy laikus gondolatkísérlet, ami a több generáció sorsát beumtató elliptikus családtörénetet a test elleni végső lázadás meséjeként értelmezi. Az irodalmi forgatókönyvet idézve: egy kis fricskaként, ami felér az Isten orráig.
A férfi, aki tudni akarta... (2. rész)
George Sluizer-t a ’90-es évek elején utolérték az Álomgyár mágnásai. Sztárokkal és a 165 ezer dollárra becsülhető holland büdzsé többszörösének ígéretével lépett be a 20th Century Fox kapuján, ám súlyos kompromisszumokat kellett dédelgetnie. Azóta talán csak Ole Bornedal hajtott végre önmásolást a kevert hangnemben dúskáló Éjféli játszma amerikai klónjával, hogy a nyugati vászonidentitás ereje teljében pompázzon. (Az első rész itt olvasható.)
A férfi, aki tudni akarta... (1. rész)
Hollywoodot gyakran éri a bírálat, mely szerint a nagyiparosok az európai, esetleg ázsiai filmek szerzői vonásait redukálva új, színes-szagos és természetesen az észak-amerikai celluloid-identitáshoz passzoló termékeket dobnak le a futószalagról, miközben a régi kincsek a föld alatt lapulnak, és legtöbbször ott is maradnak. Jelenleg Matt Reeves szolgai újrázásnak látszó Let Me In-je készül feledésbe meríteni a destruktív gyerekről és vérszívószerelemről beszélő svéd eredetit, ami miatt kedvem támadt egy több mint 20 éves holland kultuszthriller leporolására, valamint amerikai ikermozijának kivesézésére.
A kiégett alkoholista mutatványai és vándorélete
A kiégett alkoholista mutatványai és vándorélete
Hogy Az utolsó szamuráj kalandfilm, nem pedig fantasy lesz, az a film intrójában explicit módon megfogalmazott állásfoglalás, döntés eredménye. Az intróban egy nondiegetikus narrátorhang felidézi a Japán szigetek keletkezésének mitikus történetét, az eredetmítoszt. Eszerint a szigetek az istenek tengerbe hullott könnyei volnának.
A név kötelez, avagy hogyan készít lecsót a Pixar?
A név kötelez, avagy hogyan készít lecsót a Pixar?
Némiképp snassz, hogy a Pixar idén a Toy Story harmadik részével rukkol elő. A helyzet mégis ismerős: a Játékháború a stúdió számára épp olyan szereppel bír, mint a lecsó Gusteau híres éttermében: nem napi menüt, hanem különleges fogást kell készíteni a régi, bevált receptből.
Alkonyat: megfejtettük a titkot
Alkonyat: megfejtettük a titkot
Kissé közhelyes pusztán siránkozni e jelenség miatt, de jót sem nagyon lehet róla mondani, így az alábbiakban nem csak arról írnék, hogy miért van elegem a Alkonyatból, hanem megkísérelnék valami magyarázat-félét taláni páratlan népszerűségére. Elsősorban az érdekel, hogy mi újdonságot hozott az Alkonyat, ami miatt jóval nagyobb sikere van számos hasonló, de véleményem szerint nagyságrendekkel jobb vámpír-románcnál.
A kis gonosz
A kis gonosz
Jack Finney amerikai sci-fi és thriller szerző The Body Snatchers című regénye 1955-ben jelent meg. Nem ez volt az első írása, amit filmre adaptáltak (hanem a Five Against the House című bűnügyi történet, megjelent 1954-ben, filmre forgott Phil Karlson rendezésében 1955-ben), és nem is ez hozta meg neki sci-fi íróként a legnagyobb elismerést, hanem a visszatérő protagonistát teremtő időutazós sztori, a Time and Again (publikálták 1970-ben, filmváltozata nincs). Az azonban kétségtelen, hogy ez a regénye futotta be a legnagyobb filmes karriert.
Dupla csavar
Ha a bűnügyi tematikát vizsgáljuk az elmúlt évek magyar filmtörténetében, számtalan kérdéssel találjuk szembe magunkat. A legfontosabb talán az, hogy az elkészült filmek hogyan viszonyulnak a kaland nagyformába tartozó bűnügyi film alműfajaihoz, a gengszterfilmhez, a thrillerhez és a krimihez? Inkább a műfajok rehabilitációjának az igénye vagy a szerzői attitűd érhető-e tetten?
Rembrandt szeme – 3. rész
Rembrandt az Éjjeli őrjáratban egy több apró "festékdarabból" összekomponált utat jár be, és miközben a festészet technikai és elméleti lehetőségeit kutatja, az út végén felnyílik szeme a nőre, aki kiemeli őt a sötétségből, a vakságból. (Az első rész itt, a második rész itt olvasható.)
7   8   9   10   11   12   13   14   15 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés