bezár
 

irodalom / gondolat

Valami van az égen
Valami van az égen
Mégsem mondható, hogy szorongásainkban túl nagy szerepet kapna az az irdatlanul hatalmas tér, amelyben – egyébként – a Föld is van; mintha ez csak valami mellékes, tankönyvi körülmény lenne, amelyen igazából akár kívül is helyezhetjük magunkat. Pedig egy ilyen nagy térből tényleg érkezhet bármelyik nap bármi. És talán már érkezett is. – Helyzetjel rovatunkban Kerber Balázs tárcáját olvashatják. Fél éven át havonta meg fog jelenni egy írása tárcasorozatunkban. 
Fenyvesi Orsolya megvakarja az aprócska állatot, Istent
Fenyvesi Orsolya megvakarja az aprócska állatot, Istent
Szerintem önmagában az, hogy egy sejt felfigyel a többire, ijesztő kép. Nem elég, hogy ennyien vannak, a maguk zsúfoltságában, még látnak is. Kicsit olyanok, mint egy szem, aminek a létezésére csak addig nem emlékszünk igazán, amíg ki nem nyílik. Ráadásul ez bennünk történik, a test invázió vagy annak előkészülete. Igaz, nem muszáj elmenni idáig, a sejtek talán a szemlélődésre hangolódnak rá. - Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós tárcáját olvashatják
OGM Fotónapló - 2023 március
OGM Fotónapló - 2023 március
Akkor még nem voltam túl türelmes ember, de a Balatont mindig tudtam tisztelni. Egy hiba csúszott csak be, ugyanitt, pár évvel ezelőtt: apám sakkozni akart a házigazda Györgydeák Gyurival. Nyugiban. Ezért azt mondta, hogy ha összepecázok húsz békát, este megcsinálja a combokat. Sárga szirmot szúrtam a sneciző horogra és belengettem a békák elé. Fél óra múlva megvolt a húsz, vittem be a vödröt. – Oláh Gergely Máté tárcáját olvashatják.
Carduelis carduelis carduelis
Carduelis carduelis carduelis
Úgy állok itt, a Dohánytermesztők dombján megkövülve, ahogyan csak a piac alkesz filozófusai és az időutazó próféták tudnak. Szoborrá dermedtem, s nem sokra adom, hogy hamarosan galamb száll reám, talán nem is egy, alkonyatkor pedig a csókák serege vesz körül engem, és holnap hajnalig fészket rak hajamba a tengelic. - Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin tárcasorozatának utolsó darabját olvashatják.
Egy gyomorrúgás precizitásával és erejével
Egy gyomorrúgás precizitásával és erejével
Locker Dávid hallatlanul izgalmas fiatal költő. Egy gyomorrúgás precizitásával és erejével teszi fel a nyugtalanító nemzedéki kérdést, hogy mi történik, egyáltalán mi történhet még az irodalomban a romantikából kiábrándult modernitást rég szétreflektált posztmodernen túl? - Szlukovényi Katalin méltatja Locker Dávid költészetét.
„a hűtő fényében két fekete szeméremszőrszál”
„a hűtő fényében két fekete szeméremszőrszál”
Egészen új, előzmény nélküli világérzékelés Masri Mona Aicha költészete, váratlan erővel – humorral és drámaisággal – egészíti ki a női test nyilvános felmutatásának irodalmi rítusait. A lelkésznő nézőpontja ez, amely a testet eltakaró, olykor kifejezetten megnyomorító protestáns hagyomány után nagyvonalúan fölszabadítja a tekintetet, és ismeretlen tapasztalatokban részesíti az olvasót - Visky András méltatja Masri Mona Aicha műveit.
A daganat és a szög
A daganat és a szög
Sontag szerintem jogosan hangsúlyozza, hogy nem kéne pszichologizálni annyira, amennyire szokás. A sejtburjánzás tettenérés? A vak is láthatja, hogy az illető nem tudott kiteljesedni, és a szervezet jelez? A betegség elsősorban önmagára utal. Igaz, sok jelentéssel felruházható, neked melyik a kedvenced? „amikor a jelentéshez szőttek, / oda is szögeztek”, írja Fenyvesi Orsolya a Mindig kezdetben elején. Ezt egy rákos daganat, ha beszélni tudna, szintén mondhatná. - Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós tárcáját olvashatják.  
Mumtaz kapuja
Mumtaz kapuja
Mumtaz éppen azt mesélte, hogyan ásta el a darabokra kaszabolt Arkagyijt, valahol messze a nagy mocsarakban, melyeket két évvel ezelőtt maga mögött hagyott és visszajött ide, a mi dombokra épült városunkba, ahonnan az apja sok évtizede menekülni kényszerült egy gyilkosság miatt, és lám, most őt is egy hulla üldözi. És hát hova jött volna, ha nem ide, ez a hely az eredője mindennek, bizonygatta Mumtaz, és én újra erősen megkívántam őt. - Helyzetjel rovatunkban Márton Evelin írását olvashatják.
Jákob Zoltánt, a műköröm-milliárdost milyen költészettel lehetne megszólítani?
Jákob Zoltánt, a műköröm-milliárdost milyen költészettel lehetne megszólítani?
Épp az ételszállítás közben értettem meg, hogy Átoknaptár című könyvem 2020-ban megengedte magának, amit egy futár nem tehet: bárkit bizonytalanságban tartott a tartalmat illetően (ezt egy rokonom a megjelenés előtt sejtette, és kedves cinizmussal annyit kért, csak néhány betűt [!] küldjek belőle). Persze lehet amellett érvelni, hogy egyik vers sem táska. De attól még nem világos, hogy a költő miért merészkedhet messzebbre, mint egy futár. Van ebben valami luxus. – Helyzetjel rovatunkban Borsik Miklós tárcáját olvashatják.
Támaszkodva, támasz nélkül
Támaszkodva, támasz nélkül
Elengedett kézzel biciklizni, a test döntésével kanyarodva. Járdaszegély vékony élén lépegetve, madárszárnyakkal egyensúlyozni. A fák tetejére fölérve, elengedett kézzel körbenézni. Ki ne emlékezne az ilyen vagy ezekhez hasonló, szívdobogtató gyerektapasztalataink első ízére. Mintha a járni tanulásunkat folytatnánk és hosszabbítanánk meg vele, szabad kezünkkel birtokba véve a testünket és a világot.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés