irodalom / gondolat

Milosevits Péter író, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1952-ben Budakalászon született, és hetvenedik életévében, 2021-ben, Szentendrén halt meg. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Szláv Filológiai Tanszékén dolgozott. Irodalomtörténeti publikációi csakúgy, mint szépirodalmi művei magyar és szerb nyelven jelentek meg. Tudományos munkái mellett a próza és líra műfajaiban is alkotott. Dramaturgiai munkáit a Magyarországi Szerb Színházban mutatták be. Fordításában jelent meg Szerbiában Rejtő Jenő két legismertebb regénye. Munkássága Magyarországon kívül is nagy hatású - Gaján Éva tanulmányát olvashatják.   

Nem szerettem volna Horváth Ivánról visszaemlékezést írni, gondoltam, mert az elsősorban rólam szólna, és ez méltatlan hozzá. A strukturalizmus kapcsán végzett munkája, a Balassi- és egyéb régi magyaros kutatásai, a József Attila, az irodalom, a zene, az emberi kultúra iránt érzett szenvedélyes vonzalma és ismeretei, a tanítói lelkesítő munkája, satöbbi – az erről való megemlékezés szinte mind másra marad. Viszont be tudok számolni néhány fontos dologról, hogy mit köszönhetek neki én, és ezt csak én tudom elmesélni. A legfontosabb a nagyvonalúsága volt egy olyan korszakban és egyetemen, ahol szinte vágni lehetett a kicsinyesség füstjét.

A Kortárs Kiadó gondozásában megjelent Bónus Tibor irodalomtörténész nagyszabású tanulmánykötete József Attila költészetéről Élő halál – Gyász, hagyaték és túlélet József Attilánál címmel. A könyvből az alábbiakban egy teljes fejezetet is közlünk.

A kislány most mégis kiveszi, hüvelyk- és mutatóujja közé fogja a baba hasát, és elfordítja. Utána azonnal vissza. Barbie arca mindeközben nem változik – merev tekintete a plafon irányába feszül. A falióra mutatója nehézkesen járt. Jövő karácsonyra Miss Astronaut Barbiet szeretne, ezt már most tudja. A pirszingtől egyelőre eltekint. –  Vaktérkép rovatunkban Veres Erika tárcáját olvashatják.

De a börekçi elárulta magát. Régen láttunk errefelé –  mondta, mire bensejében az elmúlt három esztendő egyszeriben pisztáciás baklavaként olvadt szét, még a hajszálerekben is felpezsdítve a véráramot. Hazaköltöztem, mosolygott vissza, és látszólag ennyiben maradtak. A földrengés híre addigra bejárta nemcsak a várost, hanem az egész országot is - Vaktérkép rovatunkban Veres Erika tárcáját olvashatják.