bezár
 

irodalom / interjú

Élet a saját temetés után
Élet a saját temetés után
Dunajcsik Mátyással ÉG című, októberben megjelent kötetének különleges bemutatója kapcsán beszélgettünk. Szó esett arról is, miért válik egy kiadói döntés politikai gesztussá, vagy, hogy mit jelent számára – és az általa megnyitott világba továbbra is belépni kívánó érdeklődők számára – a már német nyelven írt PUNK című esszékötete. Az interjúban Dunajcsik beszélt a jelenlegi kultúrpolitikai klímáról, az emigráció tapasztalatáról és az alkotás értelméről a komoly kihívást jelentő időszakokban is.
Mindig helikonista maradok
Mindig helikonista maradok
A közösségi médiából értesültem arról, hogy Demeter Zsuzsa főszerkesztő-helyettes, a kritikarovat vezetője távozik a kolozsvári Helikontól, melyhez a személye annyira hozzátartozik, hogy kedvem támadt beszélgetni vele – no nem a múltról, vagy a gyászmunkáról. Inkább arról akartam kifaggatni, milyen módon határozzák meg a mindennapokat az erdélyi lét speciális körülményei, és hogy miképp próbálták életben tartani ezt a meghatározó, kéthetente megjelenő periodikát, mit tanulhatunk tőlük.
Kegyetlenség és kegyetlenség között is van különbség
Kegyetlenség és kegyetlenség között is van különbség
Az első prózakötetért járó Margó-díjat idén Tóth Marcsi, a Magvető Kiadó egyik friss hangja vehette át. Erdő van idebenn című bemutatkozó kötetének zárt atmoszférája ismerős, mégis távoli világot tár az olvasó elé. A végletekkel játszó kettősségekről, a pengeélen táncoló határvonalakról és a megjelenésig vezető útról kérdeztük a szerzőt.
Sok minden válhat segítő szöveggé
Sok minden válhat segítő szöveggé
Idén tavasszal jelent meg az irodalomterápia bibliájaként is számontartott Nicholas Mazza-könyv, amely átfogó képet ad az elméleti háttérről, és rengeteg gyakorlati útmutatót is tartalmaz. Mazza személyközpontú módszere nemcsak felnőtteknél alkalmazható, hanem – a megfelelő szövegek és feladatok kiválasztásával – kisgyerekeknél és kamaszoknál is. Mi az a RES-modell? Milyen szövegekkel dolgozik Mazza? Hogyan függ össze a maratonfutás a költészettel? A kötet fordítójával, dr. Béres Judittal, a Pécsi Tudományegyetem docensével, a PTE irodalomterápiás képzésének vezetőjével beszélgettünk.
A gyermeki világlátás segített kijutni a ködből
A gyermeki világlátás segített kijutni a ködből
Andris Kalnozols már elismert színpadi szerző volt Lettországban, amikor 2020-ban megjelentette első, Szólíts Naptárnak című regényét. A könyv számos nyelven elérhetővé vált, magyarul 2025 elején jelent meg Kis Orsolya fordításában a Prae Kiadó gondozásában. A lett szerző a november 6-8 között megrendezett PesText világirodalmi fesztivál keretében látogatott Magyarországra. Fellépése előtt egy nappal a ragyogó napfényben beszélgettünk, ami jól illett a sikerregény derűlátó hangulatához.  
Elkerüli az autizmussal kapcsolatos kliséket
Elkerüli az autizmussal kapcsolatos kliséket
2025-ben a Pestext egyik meghívott vendége Andris Kalnozols, lett dramaturg és író, akivel a fesztivál keretein belül Makai Máté fog beszélgetni. Kalnozols első regénye, a Szólíts Naptárnak a koronavírus idején jelent meg Lettországban, és annak ellenére, hogy a legtöbb könyvesbolt zárva volt, szinte azonnal sikerkönyv lett. Makai Mátét arról kérdeztük, hogy milyen narratív eljárások teszik különlegessé a regény szövegvilágát. 
Nem az énkeresésről, hanem a felszabadulásról
Nem az énkeresésről, hanem a felszabadulásról
Fancsali Kinga első verseskötetét, mely a Nem a haláltól címet kapta, március óta veheti kezébe az olvasó. A fiatal költő húsbavágóan idézi meg a gyermekkort, a traumákat, a szexualitást, vagy az öngyilkossági gondolatokat. A prae.hu erről, inspirációiról, és még többről kérdezte a szerzőt.
Egy Annie Ernaux-szöveget nem lehet géppel lefordítani
Egy Annie Ernaux-szöveget nem lehet géppel lefordítani
A Magvető Kiadó gondozásában hamarosan megjelenik Annie Ernaux legújabb kötete, A másik lány. Ennek apropóján Gulyás Adrienn műfordítóval beszélgettünk a szakma aktuális kérdéseiről, nehézségeiről, Ernaux világáról és a fordítás munkafolyamatairól. Kocsis Anett interjúja.
Az ember olykor azt sem bánná, ha inkább az MI írná őket
Az ember olykor azt sem bánná, ha inkább az MI írná őket
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Kulcsár Szabó Ernő válaszait olvashatják.
A chatbot úgy parodizál bennünket, hogy észre sem veszi
A chatbot úgy parodizál bennünket, hogy észre sem veszi
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Elsőként Áfra János válaszait olvashatják.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés