irodalom / könyv
2016. 03. 21.
Darvasi László novelláinak olvasása közben úgy érezzük, mintha középkori festmények között járnánk, ahol a témák ismétlődnek, és az egyes képek állandó párbeszédben állnak egymással, mert közös történetekre, hitre, szenvedélyre épülnek. Darvasi is azt kutatja, mely árnyalatok helyezik ezeket a történeteket új megvilágításba, milyen részlet vagy tárgy mond róluk a legtöbbet. Új, három részre osztott novelláskötete úgy nyílik ki előttünk, mintha a magyar vidék szárnyasoltára lenne.
2016. 03. 15.
A BBC tudósítója, Nick Thorpe felkerekedett, hogy a Duna-menti népekről hosszú évek során összegyűjtött elméleti és gyakorlati háttéranyagát egy térben és időben is hosszú utazás után a saját, nagy Duna-könyvében közreadja. Mert akinek akár egyetlen apró kapcsolódási pontja is akad a folyó menti népek egyikével, az egyszer óhatatlanul eljut a Duna hullámzó, csendes, égszínkék, sötét-zavaros vagy éppen letűnt civilizációk történelmi épületeit elnyelő vizéhez, hogy aztán rácsodálkozhasson, mint egy nagy gyermek.
2016. 03. 05.
A Tények és Tanúk a Magvető nagy sikerű sorozata volt a 70-es, 80-as években: talán nincs is olyan lakás, amelynek könyvespolcain ne lenne fellelhető egy-két példány. Három évtizednyi kihagyás után a sorozat újraindult, mindjárt az egykor rivális kiadó, a Szépirodalmi legendás szerkesztőjének, Réz Pálnak az emlékezéseivel. Az 1992-ben a Magyar Rádió számára készült, majd 2000-ben és 2015-ben kiegészített beszélgetéssorozatban a 20. század magyar irodalmának szinte összes fontos és kevésbé fontos szereplőjével megismerkedhetünk a „nagy idők nagy tanújának” személyes hangvételű, humoros és végtelenül izgalmas memoárján keresztül.
2016. 03. 03.
A FISZ Könyvek sorozatában megjelent kötet három egyfelvonásos drámát tartalmaz. Az első egy irodalmi művekben és filmekben egyre gyakrabban tárgyalt témáról, a fiatalok egymás közötti bántalmazásáról szól. A másodikban egy alkoholista férj / mostohaapa teszi tönkre a családját, a harmadik, egyben monodráma elbeszélőjét a saját magával szemben támasztott elvárások kergetik öngyilkosságba. Hogy lehet ennyi tragédiába humort is csempészni? A kulcsot Szabolcsban és Kalapos Évában keressük.
2016. 02. 25.
Vass Virág Szoknya-blues című regénye a századunkban élő Férfi és Nő bonyolult viszonyát veszi górcső alá. Egy önmagát kereső, sodródó nő, egy zugivó anya, egy menekülő vőlegény és egy Fűevő pszichopata története izgalmas lélektani thrillerbe csomagolva – pontos látlelet egy olyan világról, amelyben sokszor senki sem az, akinek mutatja magát.
2016. 01. 25.
Ha az utca emberét megkérdeznénk, ki volt Rózsa Sándor, szinte mindenki tudná a választ: a híres betyár. Arra a kérdésre pedig, hogy jó vagy rossz ember volt-e ez a „Sándor bácsi”, valószínű, hogy a válaszok a jó irányába billennének. Ám 2015-ben, Cserna-Szabó András tollából (Veszelka Imre, vak koldus elbeszélése nyomán) fény derült az igazságra: Rózsa Sándor magával az ördöggel kötött paktumot. És akkor ez még sömmi. A könyv lapjain titkos, szegedi receptekre, finomkodást nem tűrő, fülledt erotikára és kegyetlen, véres jelenetekre számíthatunk.
2016. 01. 22.
Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye egy létező színházi alkotóműhely fiktív története, a magyar értelmiségről szóló szatíra, Platón filozófusok vezette ideálisállam-tervezetének paródiája, egy nem mindennapi ember nem mindennapi élettörténete – mindez rendőrségi jegyzőkönyvekben elbeszélve.
2016. 01. 13.
Modiano Nászútjának hangulatteremtő ereje van. Igaz, hogy a Nobel-díjas író csak pár ecsetvonással rajzolja fel a történetet és rengeteg részletet elhallgat, de az olvasó előtt kirajzolódik egyfajta Casablancára emlékeztető világ: a melankóliára pont az ad okot, hogy nem ott és annak a bőrében vagyunk, ahol lenni szeretnénk, és talán nem is azzal az emberrel, akivel, úgy gondoljuk, lennünk kellene. Értjük is az utolsó bekezdés gondolatát – hisz előbb vagy utóbb talán minden ember találkozik ezzel az „üresség-érzéssel”.
2016. 01. 10.
A Mézesmadzag olvasása magyar olvasóként különös kaland. Egyrészről a fiktív összeesküvés-történet azt sejteti, hogy a Kelet-Európába eljutott, illetve az itt szamizdatként megjelent irodalom hatalmi játszma része. Olvasói szemszögem a paranoid skizofréné: vajon kik azok, akiknek alányúlt a hatalom, a barátságos (vad)nyugat, akik talán maguk sem sejtették, hogy egy ártatlan ösztöndíj vagy jutalom formájában a propaganda eszközeivé válnak?
2016. 01. 08.
Ferenc pápa karácsonyi beszédében azt hangsúlyozta: merjünk örülni. Az olasz író, Stefano Benni irodalmi munkássága is felépíthető lenne e gondolat köré. Benni második magyar nyelven megjelent regénye, a Margherita Dolcevita is a világot és az emberi életet teljesebbé tevő fantáziát, illetve annak szülöttjeit, a szépséget és a vidámságot, a humort élteti, a tömegeket elbutító filmsorozatokkal, a csak unalmat szülő kényszeres vásárlással és főként a fegyverkezéssel és következményével, a kétségbeeséssel szemben.