bezár
 

irodalom / könyv

A magyar vidék szárnyasoltára
A magyar vidék szárnyasoltára
Darvasi László novelláinak olvasása közben úgy érezzük, mintha középkori festmények között járnánk, ahol a témák ismétlődnek, és az egyes képek állandó párbeszédben állnak egymással, mert közös történetekre, hitre, szenvedélyre épülnek. Darvasi is azt kutatja, mely árnyalatok helyezik ezeket a történeteket új megvilágításba, milyen részlet vagy tárgy mond róluk a legtöbbet.  Új, három részre osztott novelláskötete úgy nyílik ki előttünk, mintha a magyar vidék szárnyasoltára lenne.
Összeköt és szétválaszt
Összeköt és szétválaszt
A BBC tudósítója, Nick Thorpe felkerekedett, hogy a Duna-menti népekről hosszú évek során összegyűjtött elméleti és gyakorlati háttéranyagát egy térben és időben is hosszú utazás után a saját, nagy Duna-könyvében közreadja. Mert akinek akár egyetlen apró kapcsolódási pontja is akad a folyó menti népek egyikével, az egyszer óhatatlanul eljut a Duna hullámzó, csendes, égszínkék, sötét-zavaros vagy éppen letűnt civilizációk történelmi épületeit elnyelő vizéhez, hogy aztán rácsodálkozhasson, mint egy nagy gyermek.
Egy nem eléggé sznob
Egy nem eléggé sznob
A Tények és Tanúk a Magvető nagy sikerű sorozata volt a 70-es, 80-as években: talán nincs is olyan lakás, amelynek könyvespolcain ne lenne fellelhető egy-két példány. Három évtizednyi kihagyás után a sorozat újraindult, mindjárt az egykor rivális kiadó, a Szépirodalmi legendás szerkesztőjének, Réz Pálnak az emlékezéseivel. Az 1992-ben a Magyar Rádió számára készült, majd 2000-ben és 2015-ben kiegészített beszélgetéssorozatban a 20. század magyar irodalmának szinte összes fontos és kevésbé fontos szereplőjével megismerkedhetünk a „nagy idők nagy tanújának” személyes hangvételű, humoros és végtelenül izgalmas memoárján keresztül.
Merjünk a hóval szembenézni!
Merjünk a hóval szembenézni!
A FISZ Könyvek sorozatában megjelent kötet három egyfelvonásos drámát tartalmaz. Az első egy irodalmi művekben és filmekben egyre gyakrabban tárgyalt témáról, a fiatalok egymás közötti bántalmazásáról szól. A másodikban egy alkoholista férj / mostohaapa teszi tönkre a családját, a harmadik, egyben monodráma elbeszélőjét a saját magával szemben támasztott elvárások kergetik öngyilkosságba. Hogy lehet ennyi tragédiába humort is csempészni? A kulcsot Szabolcsban és Kalapos Évában keressük.
Nadrág kontra szoknya
Nadrág kontra szoknya
Vass Virág Szoknya-blues című regénye a századunkban élő Férfi és Nő bonyolult viszonyát veszi górcső alá. Egy önmagát kereső, sodródó nő, egy zugivó anya, egy menekülő vőlegény és egy Fűevő pszichopata története izgalmas lélektani thrillerbe csomagolva – pontos látlelet egy olyan világról, amelyben sokszor senki sem az, akinek mutatja magát.
A puszta Faustja, avagy mi köll a boldogsághoz?
A puszta Faustja, avagy mi köll a boldogsághoz?
Ha az utca emberét megkérdeznénk, ki volt Rózsa Sándor, szinte mindenki tudná a választ: a híres betyár. Arra a kérdésre pedig, hogy jó vagy rossz ember volt-e ez a „Sándor bácsi”, valószínű, hogy a válaszok a jó irányába billennének.  Ám 2015-ben, Cserna-Szabó András tollából (Veszelka Imre, vak koldus elbeszélése nyomán) fény derült az igazságra: Rózsa Sándor magával az ördöggel kötött paktumot. És akkor ez még sömmi. A könyv lapjain titkos, szegedi receptekre, finomkodást nem tűrő, fülledt erotikára és kegyetlen, véres jelenetekre számíthatunk.
Platón beájulna
Platón beájulna
Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye egy létező színházi alkotóműhely fiktív története, a magyar értelmiségről szóló szatíra, Platón filozófusok vezette ideálisállam-tervezetének paródiája, egy nem mindennapi ember nem mindennapi élettörténete – mindez rendőrségi jegyzőkönyvekben elbeszélve.
Az elhallgatás mint üresség
Az elhallgatás mint üresség
Modiano Nászútjának hangulatteremtő ereje van. Igaz, hogy a Nobel-díjas író csak pár ecsetvonással rajzolja fel a történetet és rengeteg részletet elhallgat, de az olvasó előtt kirajzolódik egyfajta Casablancára emlékeztető világ: a melankóliára pont az ad okot, hogy nem ott és annak a bőrében vagyunk, ahol lenni szeretnénk, és talán nem is azzal az emberrel, akivel, úgy gondoljuk, lennünk kellene. Értjük is az utolsó bekezdés gondolatát – hisz előbb vagy utóbb talán minden ember találkozik ezzel az „üresség-érzéssel”. 
Vigyázat, csalok!
Vigyázat, csalok!
A Mézesmadzag olvasása magyar olvasóként különös kaland. Egyrészről a fiktív összeesküvés-történet azt sejteti, hogy a Kelet-Európába eljutott, illetve az itt szamizdatként megjelent irodalom hatalmi játszma része. Olvasói szemszögem a paranoid skizofréné: vajon kik azok, akiknek alányúlt a hatalom, a barátságos (vad)nyugat, akik talán maguk sem sejtették, hogy egy ártatlan ösztöndíj vagy jutalom formájában a propaganda eszközeivé válnak?
A szirénekről – kicsit másképp
A szirénekről – kicsit másképp
Ferenc pápa karácsonyi beszédében azt hangsúlyozta: merjünk örülni. Az olasz író, Stefano Benni irodalmi munkássága is felépíthető lenne e gondolat köré. Benni második magyar nyelven megjelent regénye, a Margherita Dolcevita is a világot és az emberi életet teljesebbé tevő fantáziát, illetve annak szülöttjeit, a szépséget és a vidámságot, a humort élteti, a tömegeket elbutító filmsorozatokkal, a csak unalmat szülő kényszeres vásárlással és főként a fegyverkezéssel és következményével, a kétségbeeséssel szemben.
18   19   20   21   22   23   24   25   26 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés