irodalom / tudósítás
2009. 08. 13.
Tehát: kezdjünk el rövidezni? Hangozhat a kérdés, miután a Sziget délutáni, komolyzenei és irodalmi programjaira kényelmesen söröző sztárok közelében lehetett gyúrni. A Sziget büfék idei újítása, hogy szép színes vödrökben lehet hatalmas mennyiségű Mojitót kérni, sok-sok szívószállal – voltak, akik délután háromkor egy-egy ilyen vödörrel a kezükben figyelték a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatóit, majd a felolvasó sztárokat. Képes, rövidmondatos beszámoló a Sziget első napjáról.
2009. 07. 17.
A kérdésre a választ a Modern Filológiai Társaság éves konferenciája adja meg, amely 2009. június 24–25-én volt az ELTE BTK Gólyavár épületében. Az idei előadássorozat központi témája a világ nyelvi képe volt. Az első napon 15, a másodikon 19 előadás hangzott el.
2009. 07. 04.
Az utolsó napok a JAK műfordító táborban jellegzetesen a vég-érzéshez kapcsolódnak: a munka ugyan folyik (a lényegi részek körvonalazódnak), a fáradtság jelei azonban kezdenek kiütközni. És persze a szomorúságé is. Az utolsó két nap eseményeinek visszatekintő rekonstrukciója.
2009. 06. 29.
A hetedik napon Magvető kiadó csapatát láttuk vendégül, akik a magyar irodalom külföldi népszerűsítésében elévülhetetlen érdemekkel rendelkeznek, Dragomán György A fehér királyból olvasott nekünk, Szécsi Noémi kapcsán kiderült, miből lesz a cserebogár, este pedig az is, hogy milyen viszontagságok várnak az észt csecsemőkre, akiket bizony nem a gólya hoz.
2009. 06. 29.
Ez a gyerekkönyvek napja volt, meséknek nem voltunk híján. A kortárs magyar meséktől a jávai mesékig hallgathattunk felolvasásokat, áttekintést kaptunk a hazai és külföldi gyerekirodalom helyzetéről, és a gyerekség kimeríthetetlen témának bizonyult: saját gyerekkori versikéinktől indulva végül megtudhattuk, mit kell pelenkázás közben énekelni a gyerekeknek, és azt is, hogy mi köze a kötésnek a fordításhoz.
2009. 06. 26.
A szerdai nap a JAK műfordító táborban a költészet jegyében telt. Értsd ezt úgy, hogy miközben átfogó képet kaptunk a kortárs magyar líráról, az esti tábortüzes csapatlelkesítő melegedést mámoros éneklés kísérte.
2009. 06. 26.
Hogy hogyan lehet az alkotó művész vagy művésznő, mit és hogyan ér(ez) a művész, ha nő, vagy hogyan látja a művésznőt egy férfi (esetünkben Pál Dániel Levente), azt nem tudtam meg a június 23-án megrendezett beszélgetésen. Szerencsére. Arra viszont rájöttem, hogyha a világot Falcsik Mari és Rutkai Bori irányítaná, talán több virág lenne az ablakokban, az emberek felnéznének az égre két eső között, és a művészetről nem a nőkérdés kapcsán beszélgetnének.
2009. 06. 25.
A negyedik nap bővelkedett előadókban: négyen is ellátogattak Nagykovácsiba. A fordítók megismerkedhettek a könyvhét újdonságaival és Márton László írói-fordítói munkásságával is. A kíváncsiak azt is megtudhatják, hogyan folytatódott a harkálymentő akció.
2009. 06. 23.
A tábor harmadik napján már igazán komoly munka folyt – formálódtak a fordítások, Nagy Gergely műhelytitkaiba nyerhettünk bepillantást, Buda György eligazított bennünket a fordítás eddig nem említett gyakorlati problémáinak útvesztőjében, és a befogadást egészen más oldalról is gyakoroltuk: megjelent köztünk a segítségre szoruló Miklós.
2009. 06. 22.
A második napon udvariatlankodtak a táborlakók: lerántották a leplet több ízben is, először a könyvet vetkőztették le, hogy meglássák, mi is van a ruha alatt, másodszor egy huncutságot lepleztek le, és beszéltek arról is, milyen, amikor egy fordító olyannyira a szerző bőrébe bújik, hogy maga is ír egy Wolkenstein vagy Coton verset. És így tovább...
