irodalom / tudósítás
2007. 06. 13.
A Könyvhét utáni lábadozásra a „macskaszemű költő” estje látszott legalkalmasabbnak; a közönség szokatlanul alacsony számban képviseltette magát, csak a hardcore Ködlámpa és/vagy TK-fanok voltak jelen, ami nem baj, hiszen Kiss Judit Ágnesék estsorozata már réges-régen kinőtte a Kópia kávézót, ideje lenne tágasabb és kényelmesebb helyet keresni. Most is túl sok szó esik a körülményekről, KJÁ megint előadja dohányzásellenes betétdalát, amit nyugodtan megszavazhatnának az estek hivatalos himnuszának - szelíd basso continuo-ként Szigeti Csaba bókol fáradhatatlanul a háziasszonynak.
2007. 05. 22.
Nádas Péter íróként 1983-ban járt először Szegeden, majd öt évvel később az Emlékiratok könyve kapcsán - mindkét alkalommal Szörényi László beszélgetett vele. Az utóbbi alkalommal egy a közönség soraiban ülő egyetemi hallgató élt az ilyen beszélgetéseket záró lehetőséggel („Van valakinek kérdése?"). Ez a diákot Szilasi Lászlónak hívták, mára ő az egyik legismertebb magyar irodalomtörténész. Ezúttal ő maga faggathatta az írót. Bár állítása szerint majdnem ötven kérdéssel készült, és ezek közül egyet sem tett fel - mégis háromórás volt a közönségpróbáló beszélgetés.
2007. 05. 09.
Ki a költő, és hogyan lesz azzá? Mitől lesz egy vers az, ami, és mikortól válik prózává? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül az Őszi Fesztivál részeként szervezett felolvasóest szereplői a hozott szövegek felolvasása utáni beszélgetésben.
2007. 05. 09.
Németh Zoltán író, költő, irodalomtörténész. A test és átépítései, a nemi szerepek és a hatalom kérdéskörének vizsgálata irodalmi művekben; az olvasás erotikája és perverziói, a közép-európai regény, a legújabb magyar irodalom és a referencialitás problémája érdekli.
2007. 04. 18.
Bajtai András álmokkal és valóságokkal átlátszóvá ír egy egészen konkrét és egészen át-nem-látszó várost, Budapestet – és egy egészen konkrét és egészen át-nem-látszó személyt, saját magát. Érthetően, letisztulva és jól... első kötetében.
2007. 04. 13.
„Hamvas Béla a magyar művelődéstörténet leggonoszabbul ignorált jelensége” – írja Szőcs Géza 1973-ban, és ha ma ez már nem is teljesen igaz, az talán túlzás nélkül állítható, hogy Hamvas Béla recepciójának története az egyik legkülönösebb fejezete a 20. századi magyar szellemi életnek.
2007. 04. 13.
Nemes Z. Márió (NZM) verseiben a hússal indít, de a várakozásokkal ellentétben nem a húshoz jut el. NZM "új" költői nyelven nagy biztonsággal mos össze két területet: a testet és a lelket. Egyikre gondol, a másikról beszél. Látszólag.
2007. 04. 11.
Megkerülhetetlen témáról szóló beszélgetésnek adott otthont a Műcsarnok Bisztrója március 21-én este. A prae.hu szervezésében két ifjú közösséget (Telep és ÚjNautilus) kérdezett Balogh Endre az internet és az irodalom kapcsolatáról. Az irodalom és a kultúra ugyanúgy „áldozatul esett” az internet adta lehetőségeknek, mint minden más.
2007. 03. 24.
Azt hittem, Krúdyt olvasni trendi, de úgy látszik nem, vagy nem úgy, mert gyéren gyűltünk össze a Szabó Ervin Könyvtár fogadótermében. Be is szúrok rögtön egy ide illő idézetet Kelecsényi Lászlótól: „Nem olyan nagy divat Krúdy, mint amekkora kellene, hogy legyen. Életében sem foglalkoztak vele eleget.”
2007. 03. 13.
Mielőtt visszarúgna a lóláb, gyorsan bevallom, hogy mindkét szerzővel szemben erősen elfogultan érkeztem az estre. Első kép: tizenhét évesen levelezőlapra másolom Anna egyik versét, hogy elküldjem egy akkor fontos lánynak. Második: kizavarnak franciaóráról, mert a padot verem a röhögéstől Király Levente paródiakötetével, amit addig a pad alatt olvastam.
