bezár
 

színház

Dekameron 2023: óriásbáb, árnyjáték és plüssülep
Dekameron 2023: óriásbáb, árnyjáték és plüssülep
Amit Szerb Antal írt Boccaccio Dekameronjáról 1941-ben, az pontosan illik a Budapest Bábszínház Szikszai Rémusz rendezte 2023-as Dekameronjára is: a kortárs novellák is „a nagylelkűség, hűség, hűtlenség vagy ostobaság valami váratlan, újszerű példáját vagy egyszerűen a sors valami kiszámíthatatlan, elkápráztató fordulatát” mesélik el. A novellafüzérrel, lelkendezik Szerb, Boccaccio „zseniális művészi formát ad” annak az érzésnek, hogy a szerző „idehaza van ezen a földön”. De vajon a kortárs Dekameron tíz szerzője is ezt érzi-e?
Menni vagy nem menni?
Menni vagy nem menni?
Folyamatosan hallunk róla, érezzük a súlyát, de igazán nem tudjuk felfogni a közelségét, mi az? A határ túloldalán zajló háború. De mi van, ha a határvonal nem véd meg egy becsapódó rakétától? Mit csináljon az ember, ha hadköteles? Menjen vagy maradjon? Nem olyan egyszerű a kérdés. A jelen Magyarországán játszódó Becsapódás az orosz-ukrán háború égetően aktuális problémájára reagál. A szituáció pedig nem is annyira elképzelhetetlen és távoli, mint elsőre gondolnánk. A Loupe Színházi Társulás az Árvák után egy újabb időszerű és fontos témát dolgoz fel Horváth János Antal rendezésében.  
A vesszőparipán nyargaló Shakespeare
A vesszőparipán nyargaló Shakespeare
Mi köze a vesszőparipának Shakespeare színházához? Mit tud tanítani a mai olvasónak Shakespeare koráról és a kor kultúrájáról, színházáról és irodalmáról egy egyszerű, mai napig szinte változatlanul létező játékszer, ami az évszázadok során magára vett sokféle különböző jelentésréteget (a hobbitól, szenvedélytől a zabolátlan nőig…)? Erről is szól Pikli Natália Shakespeare's Hobby-Horse and Early Modern Popular Culture című könyve, amely a Routledge kiadó „Studies in Performance and Early Modern Culture” sorozatában jelent meg.
Ki a rasszista?
Ki a rasszista?
A Jurányi Ki ölte meg apámat? című előadása a rasszizmusról való gondolkodásunkat Kovács Domokos és Szenteczki Zita rendezésében új megvilágításba helyezi, miközben egyszerre mesél egy apa-fiú kapcsolatról és a politikának az emberek életére gyakorolt hatásáról.
Hármas önarckép
Hármas önarckép
A Bethlen Téri Színház háromnapos Vendégváró Fesztiválja idén a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadásainak adott otthont. Ez nagyon jó választásnak bizonyult, nemcsak az egyes előadások kvalitásai miatt, hanem az összkép tekintetében is: a három darab ugyanis három különböző arcát mutatta meg az egyik legmerészebb és leginkább kockázatkereső magyar színházi műhelynek.
Bejöhetsz hozzánk, de akkor meg kell velünk küzdened
Bejöhetsz hozzánk, de akkor meg kell velünk küzdened
Az, hogy a Trafó a jelenlegi gazdasági helyzetben is havi két külföldi előadást tud meghívni, kisebb csoda. Botis Seva brit koreográfus társulata, a Far From The Norm két napra költözött a Trafóba,  olyan elemi erőt magukkal hozva, amit magyar színpadokon ritkán érezni.
Kegyes vagy kegyetlen halál?
Kegyes vagy kegyetlen halál?
A színház sok szerepet tud betölteni, de a görögöktől fogva alapvetően társadalmi fórum, egy hely, ahol egy közös élményt osztunk meg másokkal, és együtt gondolkozunk el (vagy sem) az előadás által felvetett kérdésekről. A szabadság helye, ahol arra is szabadsága van az egyénnek, hogy ne gondolkozzon, és kifejezze (vagy ne fejezze ki) tetszését vagy nemtetszését a témával kapcsolatban. Az Örkény Színház kegyes halálról szóló, Isten című előadása nyíltan vállalja fel ezt a társadalmi szerepet, miközben különleges színházi élményt is biztosít a nézőknek.
Pillanatok a holnap magyar színházából
Pillanatok a holnap magyar színházából
Február 6-án tartották a Jurányi Házban a VI. TITÁNium pályázat prezentációs napját. A pályázatra idén meghívásos alapon a FreeSZFE hallgatóinak jelentkezését várták, akiknek a prezentációt megelőző hónapokban egy mentorprogram keretében szakmai segítséget nyújtottak a beadott színházi projektjük, előadástervük kidolgozásához. Közülük fog kikerülni a budapesti játszóhelyekkel való egyeztetés után az a három produkció, amely végül lehetőséget kap arra, hogy megvalósuljon.
Életre keltett legenda
Életre keltett legenda
A Professzor vallomása című nagymonológ szerzője-összeállítója Füzes János, rendezője Mikuli János, a pécsi Janus Egyetemi Színház tavaly leköszönt igazgatója és egyik alapítója. Inhof László szintén a társulat régi tagja, ő alakítja a címbeli professzort, aki nem más, mint a város ismert egyetemi tanára, dr. Romhányi György, a nagybetűs prof, aki huszonöt évfolyam orvostanhallgatóinak tanított patológiát, és vezette az intézetet.
A kontextus fájó hiánya
A kontextus fájó hiánya
Az előadó-művészeti alkotás legtöbbször zárt ajtók mögött zajló folyamat, amelybe bepillantani nem csak érdekes, hanem sokszor lényeges is, és nem csak azoknak, akik maguk is részei ennek a világnak. Főleg, ha egy olyan műhelyről esik szó, amelyre ma a kultúrtörténet panteonjának egy megkerülhetetlen részeként tekintünk. Ezért nagyon fontos minden új publikáció, amely részévé válhat az alkotás mikéntjéről folytatott diskurzusnak. De mit lehet kezdeni egy olyan írással, amely nem számol az olvasó meglévő ismereteivel vagy azok hiányával? Ez a kérdés merül fel, amikor Guliano Campo Munka hanggal és testtel című könyvét olvassuk.
30   31   32   33   34   35   36   37   38 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés