színház / előadás
2016. 07. 04.
Olyan különös ruhában lenni! Egy férfi és egy nő beszélget, és már az első pillanattól fogva ott van ez a furcsa érzés a teremben, valami feszélyez. Hadd pontosítsak: két ember beszélget. Nem mintha nem lenne igaz, hogy az egyik férfi, és a másik nő, mégis azt érzem fontosnak, hogy Peter Handke Az aranjuezi szép napok című darabjának előadása emberi.
2016. 06. 18.
„Az utazás a bolondok paradicsoma.” Ralph Waldo Emerson mondása a bolondság szabadságát idézi fel. Az utazás mindenképp a szabad létre rímel: ilyenkor nem kötnek a szokások, bizonytalan, hogy hova tartunk, mi vár ránk, és biztos, hogy nem ismernek – jöhet tehát a bolondozás. Ahogy jött is az RS9 Színházban, Sebastian Brant Bolondok hajóján, Lábán Katalin, a színház igazgatójának eléggé darkos rendezésében. Háborítatlan önmegvalósítás a belváros szívében, sok megháborodott utassal a fedélzeten. Welcome on board!
2016. 06. 15.
Shakespeare nagy történelmi királydrámáját ezúttal egy belvárosi lakás egyik szobájában láthatjuk, a Maladype Bázison. A Zsótér Sándor rendezte III. Richárd Szigligeti Ede másfél évszázados fordításában szólal meg.
2016. 05. 24.
Nem feltétlen kell a Dirty Dancing című filmen felnőni, hogy tudjuk, az igazán jó tánc piszkosul szenvedélyes. A szerelmet kihívó és izgalmas eltáncolni, profiktól esztétikus is. Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix Orfeusz és Eurüdiké szerelmes drámáját olyan intenzíven mutatták be saját koreográfiájukban, hogy akaratlanul is foglalkoztatni kezdett: ők igazából egy pár? Szerintem számukra ez lehet a legnagyobb dicséret.
2016. 05. 18.
Kellemes borzongással átszőve, szórakoztatóan tart rettegésben Szikszai Rémusz rendezése a Radnóti Színházban, miközben csak egy ősi színházi funkció valósul meg a színpadon: „A történetmondó első számú feladata, hogy történetet mondjon.” Ennyi. Így A párnaember könnyen magával ragadja a nézőt.
2016. 05. 13.
Szabó Borbála darabja újabb kísérlet arra, hogy Vörösmarty Csongor és Tündéjét közelebb hozzák a mai tizenévesekhez. A két címszereplő ezúttal a budapesti éjszakában keresi önmagát és egymást, ahogy az előadás is saját magát.
2016. 05. 01.
Hamlet nem királyfi: testes, hétköznapi férfi. Jól játszik, jól szuszog. Az alakításért Bajomi Nagy György megkapta az év legjobb Shakespeare-szereplőjének járó Gábor Miklós-díjat az előadás végén. A szombathelyi Weöres Sándor Színház a budapesti Átrium Film-Színházban vendégszerepelt a szerző halálának 400. évfordulója alkalmából. Izgalmas színházi este volt.
2016. 04. 27.
Esztrádműsor. Rövid zene-, ének- és táncszámokból, illetve prózai részekből álló, rendszerint alkalmi jellegű színpadi műfaj. Aki ezt tudva ül be a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné EztRád című előadására, nem csalódhat nagyot.
2016. 04. 20.
A kanadai székhelyű Les 7 doigts de la main egy francia kifejezéssel játszik: „a kéz öt ujja” – különböző elemek szoros együttműködésére utal, ez esetben a hét alapító tag együttműködésére. Társulatuk ars poeticája nemcsak a cirkusz és a színház, de legalább annyira a rendkívüli és a hétköznapi határainak a felszámolása. Ahogy a társulat honlapján írják, az alapítók egy „emberi léptékű cirkuszt” álmodtak meg, és a Müpában bemutatott, Cuisine & Confessions (Konyha és vallomások) című előadásukban ez az álom maradéktalanul valóra is válik.
2016. 04. 12.
Vidnyánszky Attila igazgató-rendező így nyilatkozott: „Minden idők legderűsebb Csongor és Tündéjére készülök”, ami azért rendkívüli, mert „a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde jelentik a magyar drámairodalom klasszikus triászát, amelyet a Nemzeti Színház minden korszakában be kell mutatni, mindenkinek meg kell küzdeni ezekkel a hatalmas művekkel, amelyek a magyar színház és műveltség alappillérei.”
