színház / előadás
2011. 02. 14.
Magyarország soros elnöki posztja nemcsak kulináris politikai élvezetekkel kápráztatja el a magyar közönséget, de a hazai és nemzetközi színházi élet közelítése is céljai közé tartozik. Ennek a missziónak a januári budapesti állomása volt a Trafó Prési-danses című projektjében több izgalmas előadás bemutatása.
2011. 02. 08.
Két évvel azután, hogy Szombathelynek végre önálló színháza lett, újra színházavató előadást tartottak a városban. Akkor egy, a városra írt Egressy Zoltán-darabbal, a 9700-zal ünnepeltek, most viszont az újjászületett épületet egy klasszikussal, Az ember tragédiájával adták át a közönségnek.
2011. 01. 31.
A sok ironizáló előadás után felmerül a kérdés, hogy vajon ma működik-e egy barokk opera, ha cselekményét komolyan veszik. Rameau Castor és Pollux című operáját Bécsben nem éppen egy az egyben állítják színpadra, hiszen későbbi korba és környezetbe helyezik mind a mitológiai témához, mind a XVIII. századi keletkezéséhez képest. Mariame Clément nagyvonalú rendezésében, Christophe Rousset érzékeny vezényletével, historikus muzsikálással minden kétséget kizáróan működik.
2011. 01. 22.
A köztudatban megdönthetetlen általános szabályok élnek a japán tradicionális színházi műfajokról, mégis minden alkalommal rácsodálkozik az ember a művek egyediségére, a nagy általánostól való eltérésére. A Levetett arc kjógent és a Két Sizuka nót tűzte műsorra a tokiói Nemzeti Nószínház; Mindkettő reprezentáns darabja a kjógen- és nórepertoárnak, mégis sok egyediséget, különlegességet mutatnak.
2011. 01. 17.
Ahogy belépek a Spinoza Kávéház harmonikus, polgári ízléssel berendezett terébe, a bárzongorista barátságosan biccent a fejével: valaki észrevett, megérkeztem. Szokásos tejes kávém mellett lelem meg nyugalmamat. Rituálék és szalondrogok világa ez, igényes bárzongorafutamok közepette óraműpontossággal isszuk napi kávéinkat, cigarettázunk, finom borokat kortyolunk. És megnézzük A gyáva című előadást.
2011. 01. 10.
Beaumarchais 1778-ban született vérbő komédiája, a Figaro házassága kiállta az idő próbáját, témája máig hat, s humora sem évült el. A Maladype Színház előadása legalábbis ezt mutatja Mikszáth téri Bázis névre hallgató lakásszínházukban, Zsótér Sándor rendezésében.
2011. 01. 05.
Vegyünk két sikeres színházi társszerzőt. Nevezzük őket, mint Molnár Ferenc Játék a kastélyban című művében, Turainak és Gálnak. Vagy hívjuk őket, akár az előadás rendezőjét és dramaturgját, Mohácsinak. Istvánnak és Jánosnak. Vegyük hozzá, hogy gondolataik minduntalan a színház körül forognak, életük félig színház, félig valóság. Vagy e kettő összemosása, összemosódása. Kiváló vígjáték-terep. Csoda klassz anekdóta!
2010. 12. 30.
Történjen bármi, a hagyományos tündérmese-sémát nem lehet megunni: lényünk gyermeki darabja a legfiatalabb királyfit várja, aki minden megpróbáltatáson túl elnyeri a királykisasszony kezét s vele együtt a fele királyságot. A mindig tipikus gonosz pedig ezzel párhuzamosan megkapja méltó büntetését, mi pedig bátran hisszük, hogy a világban bizony minden rendben van, és elégedetten távozunk. A Maszat-hegyen túli birodalom békéje így áll helyre, a tintatestű Paca cár az itatóspapír áldozata lesz, és a 3. A-s Muhi Andrisnak hála Maszat Janka is megmenekül.
2010. 12. 22.
Blőd és idétlen varieték, primitív sztárok, egymás fejét kalapáccsal ütögető közönség kedvencei, hahotázó nézők – ez jelenleg a japán mindennapok humorforrása. Szerencsére van Japánnak ennél színvonalasabb, fantáziadúsabb humora is, amit a tradicionális nóval együtt alakuló, a nó komolyságát ellensúlyozó, mégis a magasztos szórakozást szolgáló kjógen biztosít. Novemberben egy csokorra valót játszott a Nemzeti Nószínház Tokióban.
2010. 12. 18.
A láthatatlan ember projekt célja, az abszurd helyzetekbe bevont emberek gondolkodására hatni, egyszerűen szólva elgondolkodtatni. Magvakat ültetni egy majdani nyitottabb szellemiség felé. Szép és világos cél, érteni vélem.
