bezár
 

zene / előadás

Öregember nem vénember
Öregember nem vénember
Meglehetősen régen hallottam már a Concerto Budapestet és különösen kíváncsi voltam Medveczky Ádám vezénylésére, ezért nagy örömmel érkeztem a Zeneakadémia nagytermébe, ahol kiváló, és egyben különös élményekben volt részem…
Izgalmas felfedezés
Izgalmas felfedezés
Julia Lezsnyeva alig bírta lehúzni a ruhája ujját... a rendező és címszereplő Max Emanual Cencic egyik áriája végén megakadt, az olasz szöveg helyett pedig erőtlen lalala-ba fojtotta kitörő nevetését. Cikis helyzetek? Hát igen, azok. A zene és előadás mellett mégis eltörpültek a bakik és amolyan kedves bájt kölcsönöztek a darabnak.
Hogy van ez a matekkal?
Hogy van ez a matekkal?
Régóta kedvenc hangszerem a cselló, kifejező hangja és meglepően nagy hangterjedelme miatt. Ráadásul Rohmann Dittát is hallottam már a Kaposvári Kamarazenei Fesztiválon, ahol felkeltette a figyelmemet játékával. Amikor a BMC nagytermébe érkeztem, mégis megdöbbentett, mennyi ember kíváncsi a fiatal zenész szólókoncertjére.
Hoztak is, meg nem is ajándékot
Hoztak is, meg nem is ajándékot
Április 11-én este népmesei köntösbe burkolózott a Trafó, a színpadon a Bad Plus zenélt (meg nem is), egy Ornette Coleman lemezt (meg nem is), és a koncert nagyon jól sikerült (meg nem is).
Rádióbarát élvezet
Rádióbarát élvezet
Ezúttal a világsztár jazzmuzsikusok közül David Sanborn többszörös Grammy-díjas szaxofonost és legújabb zenekarát hozta el nekünk a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Persze a koncert nem csak hallgató-barát zenét hozott, hiszen egyéb mókáról is gondoskodtak a zenészek, a smooth jazz elnevezés helyett a rádióbarát szót inkább a sajátos keverési technika sugallta nekem…
A lett és az angol találkozása
A lett és az angol találkozása
Komolyzenei koncerten ilyet még nem éltem meg: az előadókat háromszor visszatapsolták. Bár azt hiszem ez nem annyira a közönség lelkesedésének volt köszönhető (mert állva taps például nem volt), hanem inkább Elina Garanca operaénekesnek és Karel Mark Chichon karmesternek, akiket nem kellett nagyon unszolni a ráadásért. Amolyan betervezett grátisz volt.
Hiúságok vására
Hiúságok vására
Eltelt némi idő azóta, hogy emlékezetemben őrzöm a Nemzeti Filharmonikusok játékát, és az orosz fenomén művészetére is kíváncsi voltam, így hála töltött el a Budapesti Tavaszi Fesztivál iránt, hogy megszervezték nekem Macujevet az említett zenekarral. S hogy végül ebből az együttállásból valami egészen különleges élmény szülessen, arra nem is számítottam…
Vidámság a Müpában
Vidámság a Müpában
A Tavaszi Fesztivál, úgy látszik, elhozta a tavaszi időjárást és a jókedvet is. Előbbit onnan vettem észre, hogy a Müpába belépve végre nem kellett több réteget lefejtenem magamról, majd be- és kifele menet is hosszú perceket sorbaállnom a ruhatárnál. A jókedv pedig magának a koncertnek volt sajátja: nemcsak Petrovics és Orff zenéje, hanem Hollerung Gábor hihetetlen energiája és élvezetes dirigálása is egzotikussá és örömtelivé tette az estet.
Háború és béke Kocsissal
Háború és béke Kocsissal
Volt néhány alkalmam mostanában az Óbudai Danubia Zenekart hallgatni, és ha nyomokban is, ám sok jót fedeztem fel bennük. Most viszont egy igazi, nagy karmesterrel, Kocsis Zoltán vezényletével tudtam tesztelni őket, és kíváncsian vártam, hogy a jelentős csere merre billenti az állapotukat?
Egy húron pendülünk
Egy húron pendülünk
Szeretem a kihívásokat és fontosnak tartom, hogy olyan eseményekkel szembesüljek időnként, amelyek felülírják elvárásaimat, jól beidegzett észlelési szertartásaimat. A Gift szakrális / transz-zenei sorozatának ezen előadása azonban több szempontból is alaposan felborított mindent…
17   18   19   20   21   22   23   24   25 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés