zene / előadás
2012. 10. 11.
A prágai Café de Lese-ben - az Ádvojka (A2) kulturális magazin támogatásával - először rendeztek kétnapos kulturális-zajzene fesztivált, s ahogy a magazin felvezető cikkében olvastuk, nem feltétlenül a mainstream szerelmeseinek, inkább a nyitott füllel rendelkezőknek.
2012. 10. 04.
Péntek este már sötétben érünk a hamburgi Rote Flora elé, érezhető, ez egy igazi kulthely, itt nem viccelnek: raszta srácok árulnak az ajtók előtt és csövesek ikeás matracokon a felüljárón - nem épp megnyugtató kezdet. Híres-hírhedt ház a Rote Flora, gyűjtőhelye a különböző alternatív-underground művészeti és társadalmi programoknak, megmozdulásoknak.
2012. 09. 01.
Talán nem az intim a legjobb kifejezés, hanem a személyes, ám címnek ez megfelelőbb: Kaposvár, a Kaposfest másodszorra, ismerősként valóban személyes élményként hatott, behatárolva az intim számosítható vonzatával, azaz hogy kevés ember között történt. Kellemes élményekkel megpakolva, valóban boldogan szálltam a hazafelé tartó buszra.
2012. 08. 29.
A Sziget utolsó napja az esetlegesség jegyében zajlott; a szoros menetrendet sutba dobva, inkább belevetettük magunkat a feszt forgatagába, így vetődtünk el a LedZep előtt is fellépett Paolo Nutini helyett az Óriás koncertjére, a Party Arénába szervezett viking metálos Amon Amarth bulijára, a Magic Mirror futurisztikus cirkuszába, majd a modoros rockzenét csúcsra járató The Killers előadása helyett a Sziámi fesztiválzáró bulijára.
2012. 08. 21.
Leépült legendák, kiöregedett tinisztárok, világhírű világzenészek és független gótok, avagy punkos, magyaros, horroros tánczene és az ír folk-punk atyjai a Sziget leghidegebb napján.
2012. 08. 20.
A harmadik nap az pihenős nap – ekkorra fárad bele a 20 évnél idősebb emberfia a hajnalig tartó fesztiválozásba annyira, hogy a bulikból inkább a csendes-ülőset választja. Ezért is néztük ki a zongorista-énekesnő Agnes Obel koncertjét, de arra nem számítottunk, hogy se a brit rock megváltójaként beharangozott Vaccines-től, se a brit rockot egyszer már megváltó The Stone Roses-tól nem kapunk többet petyhüdt kellemesség-érzetnél.
2012. 08. 19.
Ki gondolta volna, hogy ha a Zanzibár gitárosa csatlakozik a Tankcsapdához, attól nem csak feltámad és megújul, de még be is keményít Magyarország első számú rockzenekara? Pedig ez történt, Sidivel metalosabban és erőteljesebben szólalnak fel a Tankok, még akkor is, ha Lukács Laci már jó pár éve nem képes összebarkácsolni egy értelmes dalszöveget.
2012. 08. 19.
A britpop hanyatlásával feltámadt, az alternatív poszt-punk dühhullámain belovagolt Placebo adott betonbiztos best of bulit a Sziget első napján. Az androgün kinézetéről, nazális-éles orgánumáról hírhedt Brian Molko és zenekara mára már jó értelemben véve megszelídült, hogy ne (csak) a fékevesztett tombolásra, hanem az olajozottan gördülő hatásmechanizmusra helyezze a hangsúlyt.
2012. 08. 17.
Hogy a Sziget harmadik leglátogatottabb színpadát, a Rock-Metal színpadot lazán törölték el a fesztivál felszínéről, miközben például a Magyar Zenei Színpad előtt a későbbi napokon végig pangott a nézőszám, azt senki nem fogja épkézláb gazdasági érvekkel megmagyarázni. Az eleinte rockzenei fesztként startoló Sziget végül úgy jubilált, hogy a Party Arénába, valamint az A38 sátorba száműzte azt a (Kornt nem számolva) nettó két darab metál zenekart is, amelyiket véletlenül leigazolt programjába. Utólagos bocsánatkérésként érkezett az Ákos koncert mellé bezsúfolt Metal Nap a maga féltucat zenekarával, és ha már ezzel szúrták ki a szemünket, legalább odapislogtunk, mi sül ki ebből... Végül vigasz lett belőle, még ha sovány is.
2012. 08. 15.
Tegyünk úgy, mintha mi lennénk a Blues Brothers! Nyakon öntjük a zenét némi show-elemmel, lesznek táncosnők, a közönség meg szórakozik, hiszen az a dolga. Kritikánk alant következik...
