bezár
 

zene / gondolat

Intuitív zene
Intuitív zene
Az Aus den sieben Tagen Karlheinz Stockhausen tizenöt szöveges kompozíciójának gyűjteménye, amelyet 1968 májusában, egy személyes válságra reagálva komponált, és "intuitív zeneként" írt le, vagyis olyan zeneként, amelyet az előadók intuícióik, nem pedig intellektusuk alapján állítanak elő. Az alábbi rövid írás azzal foglalkozik, mi a különbség az intuitív zene és az improvizáció között. 
Jazzfilm a célkeresztben
Jazzfilm a célkeresztben
A Soul (2020) című animációs film az idei Oscaron három díjat is szerzett. Az alábbi írás apropója azonban nem ez, hanem hogy a jazz-filmek azon sorát gazdagítja, amikre bátran mondhatjuk, hogy tényleg jó. Ilyen a Round Midnight (1986) és a Dzsesszénekes (1927) is. Az életrajzi filmeket sajnos nem igazán tudjuk idesorolni. A Soul viszont képes arra, amire sok más film nem, valóságos képet tár fel a jazzről. 
Vizuális zene és zenei vizualitás
Vizuális zene és zenei vizualitás
Frederico Fellini és Nino Rota. Két hatalmas, egymástól már-már elválaszthatalan név az olasz filmművészetben. Azt azonban kevesen tudják, hogy Fellinit és Rotát a közös alkotómunkán túl szoros, életre szóló barátság is összefűzte. Az 50-es évek elején egy cinecittài[1] villamosmegállóban találkoztak először, és megismerkedésüktől halálukig Rota mintegy 12 Fellini-film zenéjét komponálta meg. A leghíresebb talán az Országúton (La Strada, 1954) zenéje, ami még azoknak is ismerősen cseng a fülükben, akik sosem látták. Nemhiába: Rota zenéje szinte ugyanolyan híressé vált, mint a film maga.
Egy üres szoba megtöltése
Egy üres szoba megtöltése
„102 tavasz hava áztatott / nyár heve tikkasztott / ősz lombja takargatott / tél fagya zsibbasztott” – Király Ernő
Johann Mattheson és a zenei ékesszólás
Johann Mattheson és a zenei ékesszólás
Mattheson a német barokk zeneelmélet utolsó nagy összegzője, akinek elméleti munkásságában kulminálódik a barokk zeneesztétika több mint száz éves tradíciója, és ezért a 18. század első felének legmeghatározóbb zenei személyiségei között foglal helyet.
Elvesztettem Eurüdikémet - Megtaláltam Eurüdikémet
Elvesztettem Eurüdikémet - Megtaláltam Eurüdikémet
A cím Gluck Orfeusz és Eurüdiké című operája 1774-es párizsi változatának híres áriájából, illetve annak parodisztikus átiratából származik. A két változat csak egy-egy szó kicserélésének erejéig különbözik: „J’ai perdu mon Eurydice,  / Rien n’ egale mon malheur”, illetve: „J’ai trouvé mon Eurydice, / Rien n’ egale mon bonheur!”. Azaz: „Elvesztettem Eurüdikémet, / Semmi nem ér fel boldogtalanságommal!” Illetve: „Megtaláltam Eurüdikémet, semmi nem ér fel boldogságommal!”
Szépen sorban minden a helyére kerül
Szépen sorban minden a helyére kerül
Az elmúlt évtized minden kétséget kizáróan egyik, ha nem a legnagyobb magyar rockzenekara az Ivan and the Parazol. Ezt nem csak a személyes megítélésem mondatja velem, hanem az a tény, hogy fiatalok tízezrei köszönhetnek nekik személyes kapcsolódást a rock és a beat világához.
Miért nem boldogult itthon Cziffra György?
Miért nem boldogult itthon Cziffra György?
Cziffra György, világhírű, külföldre emigrált zongoraművészünk 1994-ben hunyt el. Ezután valóságos elismerés-özön kezdett áramlani itthon irányába. Mint ismert, 1954-ben, 33 éves korában váltott a bárzongorázásról a komolyzenére. Ekkor igazán szüksége lett volna elismerésre és támogatásra, de a szakmától jórészt csak fanyalgást kapott. 1956-ban emiatt rossz szájízzel hagyta el az országot. Nyugaton néhány hónap múlva már a világ legjobb zongoristái közt tartották számon. Szemérmesen hallgat arról a hazai irodalom, hogy mi történt Cziffra körül idehaza 1954 és 1956 között. Erről szól a cikk, annak a Ferenczy György zongoraművésznek a visszaemlékezéseire építve, aki visszahozta Cziffrát 1954-ben a bárok világából a koncertpódiumra és tanára lett a Zeneakadémián.
Aki nem hódolt be
Aki nem hódolt be
Wilhelm Furtwängler a XX. század és minden idők zenetörténetének egyik legmeghatározóbb karmestere, Beethoven, Wagner, Brahms, Bruckner, Mahler tolmácsolója.
Elsötétítéskor egy résnyi ragyogás
Elsötétítéskor egy résnyi ragyogás
1961. január 12-én új fejezet kezdődött a magyar zenés színház történetében, ekkor mutatták be először az Egy szerelem három éjszakáját, az első magyar musicalt. A Hubay-Vas-Ránki hármashoz köthető darabot ma már a színháztörténet egy klasszikus darabjaként tartják számon.  
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés