bezár
 

film

2009. 09. 17.
Szerelemben, háborúban
Andrei Kravchuk: Az admirális
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szerelemben, háborúban Ha egy filmplakáton az áll, hogy „minden idők leglátványosabb orosz filmje”, akkor ez nyilván szemet szúr a filmrajongóknak, akik már csak azért is beülnek a moziba, hogy megcáfolhassák a szerénytelen kijelentést. Az admirális azonban beváltja az ígéretét: tényleg látványos és tényleg orosz.
A hosszú éveken át tartó kiélezett szovjet-amerikai ellentét rendesen beleégette eltávolíthatatlan bélyegét a világtörténelembe. A hidegháború léleknyomorító hatásának emlékét szerencsére lassan belepi az eliramló idő pora, az alfa-nemzetek újbóli összeborulásának pedig ékes bizonyítéka, hogy Hollywood és a kortárs orosz film is egymásra talált. A két mozgóképes hatalom közös gyermeke Az admirális, ami egy ”álomgyári” vázra felhúzott európai ruhanemű. Korhű, kényelmes, elegáns, nem szűkebb és nem is bővebb a kelleténél.

 az admirális 2
 
Az admirális a 20. századi orosz történelem egy vérben és könnyben áztatott időszakát dolgozza fel. Az I. világháború idején járunk, közvetlenül a vörös hatalomátvétel előtt. Ekkor ismeri meg főhősünk a gyönyörű Annát, akibe első látásra beleszeret, de van egy kis bökkenő: a hölgy a férfi egyik tiszt barátjának a felesége. Az érzelmek folyása elé azonban nem lehet gátat emelni, az admirális is szembesül azzal a ténnyel, hogy eljövendő életét immár nem tudja Anna nélkül leélni. Időközben azonban nemcsak a nemzetközi helyzet fokozódik, de a belpolitikai is. A fehérek oldalán álló admirális menekülni kényszerül, hogy ne essen áldozatául a kommunisták rezsim-vérátömlesztésének. Persze a hűséges szerető követi menekülő párját, még férjét is hátrahagyja, hogy a fronton nővérkének beállva szolgálhasson, kizárólag azért, hogy a távolság ne ölje meg kényszerpályára terelt újdonsült kapcsolatát. 

 az admirális 3

Ha a film elején, egy színpompás jelenet során lassított felvételen nézhetjük végig egy pezsgőspohár lehullását a tálcáról, az nem vetít előre túlzottan pozitív dolgokat, és azt hiszem, azzal sem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk: bárhogy is próbálják a szerelmesek kicselezni sorsukat, az sajnos utoléri őket.

Ezt a klasszikus hollywoodi háborús szerelmi-háromszög sémát Andrei Kravchuk rendező az oroszokra jellemző távolságtartással interpretálja a nagyérdeműnek. Hála a jó égnek nem kell amerikai bájgúnárok szájából hallgatnunk, hogy „visszatérek, kicsim”, meg, hogy „bármi történjék is, én örökké szeretni foglak”. Az admirálisban a szópetárdák helyett tényleg bombák robbannak, nem biztos, hogy ez manapság leveszi a lábáról a patetikus hősöket bemutató filmeken szocializálódott multiplex-nemzedéket, de ez a legkisebb mértékben sem a film hibája.

 az admirális 4

Az admirális akarva-akaratlanul feltépi a Pearl Harbor óta gyógyulni nem akaró sebeket, pedig szinte semmi köze nincs az ismert amerikai nyálzáshoz, mindössze annyi, hogy a háború itt is díszletül szolgál egy érzelmes történethez. Továbbá nincsenek – az égből aláhulló – bombákra szerelt kamerák sem, mégis bőven akad emlékezetes képsor. A film nyitányában például egy vesztésre álló csatahajó csodás megmenekülésének lehetünk szemtanúi, de akad még pazar jelenet bőven. A havas tájak, nyüzsgő csatamezők, tenger alján némán oszladozó hullák és erdőben kivágott faként heverő kivégzett katonák képei, még ha nem is örökre, de egy időre mindenképp beleégnek agytekervényeinkbe.

 az admirális 5

Összességében Kravchuk alkotása tisztességes mozi, melyben dicséretes az operatőri munka, szépek a jelmezek, jók a beállítások, a film mégsem bír több lenni egy hagyományos háborús-szerelmi eposznál. Megtekintése után, levezetésképp nézzük meg Woody Allen Szerelem és halál című briliáns agymenését, és két röhögőgörcs között mélázzunk el azon, vajon miért maradtak ki a heringek „minden idők leglátványosabb orosz filmjéből”.  
 
 
Az admirális (Admiral) 
Színes, magyarul beszélő orosz film, 124 perc, 2008. 
Rendező: Andrei Kravchuk
Forgatókönyvíró: Vladimir Valutsky 
Főszereplők: Konstantin Khabensky, Elizaveta Boyarskaya, Sergey Bezrukov, Vladislav Vetrov 
Bemutató: 2009. szeptember 24. 
Forgalmazó: Best Hollywood

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Hlavaty Tamás --


További írások a rovatból

Bagota Béla: VALAN
Hartung Attila: FOMO – Megosztod és uralkodsz
Megemlékezés Sára Sándor rendező-operatőrről
Interjú Flesch Andrea jelmeztervezővel lehetséges utakról, pályakezdésről, tanítványokról, aktuális munkákról

Más művészeti ágakról

Háttérinterjú Barda Beátával és Szabó Györggyel a Trafó működéséről, kapcsolódó projektekről, a nemzetközi beágyazottságról
irodalom

A sellők fájdalma A sellők fájdalma
Krimírás és a nők elleni erőszak
art&design

Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje
Slavko Matković: Kerék, a Bosch+Bosch csoport festője*
Jennifer Lee- Chris Buck: Jégvarázs 2.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés