bezár
 

film

2015. 03. 06.
Nem Ennyike! Ennyi!
Kodály Method – AfterjkA – Speak Easy Project: ENNYI! (Trafó, „Közös ügy”, március 1.)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Frappánsan a tavasz első vasárnapjára időzítette a Trafó ENNYI! című rendezvényét, mely fiatal, friss, újfajta művészi érzékenységet képviselő filmalkotók elkészült és jövőben bemutatandó műveiről, illetve a független projektek finanszírozási nehézségeiről szólt. Avagy: kinek, mennyit ér a kultúra ma, Magyarországon?

Itt a tavasz. Bár a tél idén nem dolgozott meg minket úgy igazán, szerencsére a térséget elkerülte az a borzasztó fagy-ámokfutás, ami Amerikát sújtotta, ám a március eljövetele mindig melegséggel, reményekkel tölti fel az embert. Jól passzolt ez a dátum a Trafó ENNYI! című rendezvényéhez, melynek a Kodály Method, az AfterjkA és a Speak Easy projektek filmjei és alkotói voltak a főszereplői, akik úgy törnek utat maguknak a hófödte hazai (film)kultúrában, mint az olvadó jégpáncél alatt egyre harsányabban csörgedező patak. Minthogy így vagy úgy, mindhárom alkotógárda újfajta, merész módszereket alkalmaz, legyen szó esztétikai vagy finanszírozási fogásokról.

A Trafóhoz mint a magyarországi alternatív kultúra egyik legjelesebb képviselőjéhez és fáradhatatlan támogatójához híven az esemény laza, kötetlen hangulatban telt. Míg a közönség bebocsátásra várt, a kávézóban láthattuk a rendezvény főszereplőit iszogatni, diskurálni. Így már a filmvetítések és beszélgetések előtt levonhattuk a következtetést, hogy ezek a filmalkotók nemcsak a projekteken belül, de valamilyen szinten egymással is összetartanak. Érdemes is, hiszen annak ellenére, hogy a Kodály Method, az AfterjkA és a Speak Easy filmjei látszólag nagyon más témákat boncolnak, az alkotók nagyon különböző stílusban forgatnak, mégis összeköti őket valami. Mármint azon kívül, hogy mindhárom csapatnak meg kell küzdenie a pénzügyi támogatásért, bevetve a legmodernebb módszereket, például az (internetes) közösségi finanszírozást (kampányok keretében filmbarátok, zenebarátok tulajdonképpen „előre fizetnek” a filmekért, mozijegyekért, koncertbelépőkért stb.).

Balaton Method poszter, Forrás: Trafo

De, még mielőtt fejest ugranánk az ENNYI! egészestés eseményébe, nézzük, kik is ezek a főszereplők, akiket eddig balladai homályban hagytam. A Kodály Method tulajdonképpen az alternatív, viszonylag ismeretlen zenészeket kívánja támogatni. Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr még 2011-ben készítették el a projekt első filmjét, mely nemes egyszerűséggel a csapat nevét viselte (2012-ben mutatták be Kodály Method címmel), és kettős céllal jött létre. Egyfelől újfajta klipkészítési metódust szerettek volna bevezetni, mely különlegesnek és sikeresnek bizonyult. Lényege, hogy a zenei klip felvételnél a kép és a hang egyszerre, valós időben keletkezik, azaz nem utólagosan kerülnek be a zenei betétek az etűdbe, hanem az adott banda a kamera előtt játszik. Másfelől pedig a híres népdalgyűjtő és teoretikus, Kodály Zoltán elvét kívánják megvalósítani („A zene mindenkié”) azzal, hogy ismeretlen vagy kevésbé ismert zenekaroknak adnak lehetőséget a projekt keretében. Melynek legújabb állomása a Balaton Method című zenés dokumentumfilm (vagy, ahogy az alkotók nevezték: „zenés road movie”), mely az első részben kikísérletezett módszert alkalmazza a „Magyar Tenger” élményvilágának bemutatására frappáns, vicces klipekkel, fülbemászó, eredeti hangzású és különleges műfajú dalokkal. A két alkotó mellett a március 1-jei rendezvényen megjelent Osváth Gábor, a film producere, illetve a Balaton Methodban szereplő két banda is, a Bin-Jip (Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint, Andrew J.) és a Hó Márton és a Jégkorszak (Hó Márton, Horváth Kristóf, Gulyás Kristóf).

Balaton Method, Forrás: Trafo

Az est másik főszereplője az AfterjkA független filmes alkotói műhely, illetve annak egyik vezetője, Szabó Simon volt, akit az ENNYI!-n is vetített, nemzetközi fesztiválokat megjárt Fal című rövidfilmjének producere, Berkes Júlia (többek között a nagy sikerű VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan fűződik nevéhez) kísért el. Az AfterjkA (mely a két alapító, Czomba Albert és Szabó Simon első közös kisfilmjéről kapta nevét) 2001 óta gyárt reklámfilmeket, zenei videókat, illetve kis- és nagyjátékfilmeket is. Fő profiljuk a nem konvencionális témájú, formavilágú, alternatív stratégiákkal gyártott és forgalmazott filmek (mint a Speak the Hungarian Rapper című „vírusfilm”, melyet a YouTube-on terjesztettek). De Simon és a cég első nagyjátékfilmje, a 2009-es Papírrepülők is az AfterjkA műve, mely a magyar fiatalok létproblémáiról beszélt. Ugyanilyen társadalomtudatos, szociálisan érzékeny mű Fal, mely fajsúlyos témájával (szegregáció) és komor, realista stílusával jól kiegészítette a könnyedebb Balaton Methodot és a Speak Easy Menjek / Maradjak munkacímű, kivándorlással és hazatéréssel foglalkozó filmjeinek megágyazó kisfilmeket.

Szabó Simon: Fal, Forrás: Trafo

Mert míg a Balaton Method a balatoni nyárral, a vidámsággal, Fal – mintegy a Kodály Method-csapat művének antitéziseként – a kiábrándító (magyar) rögvalósággal, addig a Menjek / Maradjak Inside Berlin és Sweet Home című dokumentumfilmek „demójai” ezek szintéziseként vidámabb, vagy legalábbis oldottabb stílusban a korunkban sajnos nagyon aktuális, tömeges kivándorlással, illetve a külföldön élés és a hazatérés dialektikájával foglalkoznak. A projektcéget a Menjek / Maradjak két alkotója, a „producer”, Józsa László és a „rendező”, Imre Loránd Balázs (az idézőjelet azért szükséges kitenni az filmek készítőinek megnevezésénél, mert amúgy mindketten minden munkafolyamatban részt vesznek) alapította 2009-ben, elsősorban reklámfilmgyártás céljából.

A Menjek / Maradjak dokumentumsorozat ötlete 2012 tavaszán fogalmazódott az alkotók fejében, s ugyanezen évben ősszel már a New York-i pilotepizódot forgatták, melynek hatalmas sikere lett a YouTube-on. Tavaly, azaz 2014. júniusában debütált ugyanitt, a Trafóban a hivatalos, egész estés első rész, a Menjek / Maradjak: London, melyet szintén hatalmas érdeklődés övezett, és ma már online is megtekinthető. Az alkotók célja nagyon egyszerű, ugyanakkor vállalkozásuk rettenetesen fontos is: a magyar fiatalok, középkorúak kedvelt kivándorlási célországait, városait térképezik fel, illetve tipikus életút és „vándor” után kutatnak. Azaz szeretnének társadalmi párbeszédet teremteni a kérdéskörrel kapcsolatban. Mint azt Józsa László többször elmondta, filmsorozatukkal komplex módon kívánják elemezni a magyarokat érintő és foglalkoztató kivándorlás problémáját – ebből is a vagy-vagy cím, minthogy a kérdésre („menni vagy maradni?”) nem lehet egy szóval, de még egy tőmondatban sem válaszolni. Főleg, hogy már a New York-i és a londoni epizódban is megszólalnak olyan "turisták", akik visszavágynak, persze nem elsősorban azért, mert annyira jó vagy rossz lenne nekik ott vagy itt.

Menjek / maradjak London, Forrás: Trafo

A Balaton Methodhoz hasonlóan többek között közösségi, internetes finanszírozásból szedték össze a pénzt a Speak Easy Project filmjére is a Menjek / Maradjak alkotói (részben pedig külföldi és belföldi támogatóktól). Az ötlet, módszer bevált, így készül a következő rész, a (Menjek / Maradjak) Inside Berlin, mely a címszereplő város magyarjaira fókuszál. Ezzel párhuzamosan készül egy, mondhatni „ellenfilm” a Speak Easy Projekt keretében Tusor Bálint rendezésében, Sweet Home címmel, mely a külföldről hazatelepülők visszailleszkedéséről, a külföldi tapasztalat utáni újfajta gondolkodásról fog szólni.

Tehát látszólag három, igen különböző projektről van szó. Azonban, mint már írtam, nemcsak az alternatív finanszírozási forma, illetve a kevés pénzből adódó nehézségek kötik össze az ENNYI!-n vetített kisfilmeket, demókat. Jóllehet, sajnos a vetítést követő, Libor Anita által vezetett beszélgetés ebbe az irányba ment el, ami persze koncepció is volt, minthogy az est mottója a „Közös ügy” és a „Fogadj örökbe egy filmkockát!” volt. Azaz a rendezvény centrumában e nemes vállalkozások jövője, támogatása állt (lehetett venni 3000 Ft-ért támogatói jegyet). Igaz, a Menjek / Maradjak volt az egyetlen, mely még valóban készülőben van a főszereplők közül. Szabó Simon Fal című filmje már számos fesztivált megjárt (többek között a 2014-es Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon is szerepelt), és tavaly a Viktória: a zürichi expressz kísérőfilmjeként moziban is bemutatták. A Balaton Method pedig nem olyan rég készült el (2014 márciusára gyűlt össze a 3 millió forint, májustól februárig pedig forgattak, vágtak), és március 6-án lesz a premierje az Akváriumban.

Menjek / maradjak projekt. Forrás: Trafo

Így az est folyamán, a vetítések utáni beszélgetésben megismerkedhettünk a különféle indie filmek sajátosságaival, gyártási nehézségeivel. Osváth Gábor, a Balaton Method producere többek között azzal szembesített, hogy egy ilyen klipsorozat összehozásához mennyi profi technikai eszköz szükségeltetik, és milyen kreativitás kell ahhoz, hogy a pénzügyi hiátus és a film minőségének konfliktusa feloldható legyen. Míg Berkes Júlia és Szabó Simon arról anekdotáztak, hogy milyen kiskapuk kinyitásával, milyen trükkökkel sikerült megszerezniük a Fal helyszínéül szolgáló lakótelepi közeget. Állítólag jó pár budapesti kerület polgármesterét felkeresték, de egyik sem állt kötélnek, mivel – mint ahogy Simon elmondta – a városatyák nagy része nem szívleli, ha cigánykérdéseket feszeget valaki. Végül a Dzsumbuj nevű, IX. kerületi egykori szükséglakás-telepet kapták meg, szó szerint egy üveg whiskey-ért, az utolsó pillanatban. Józsa László pedig annak fontosságáról beszélt, hogy a kivándorlás társadalmi problémájának „kibeszélését” valaki felvállalja – minthogy rajtuk kívül kevesen foglalkoznak a kérdéssel. A Menjek / Maradjak alkotói ugyanis próbálkoztak pályázni az MTVA-nál még a New York-i epizód előtt, de az első rostán kihullottak, akkor a hivatalos szervek nem láttak potenciált ebben a projektben (jóllehet, később pedig az állami televízió műsorra tűzte a pilotot). Vagyis mindhárom film vagy sorozat esetében külső (közösségi) segítséget kellett kérnie az alkotóknak.

Menjek / maradjak London

Persze a finanszírozási kérdéseken kívül a program filmjei a felszín alatt témájukban is kapcsolódtak, kiegészítették egymást. A Balaton Method, Fal és a Menjek / Maradjak széria két műve együtt adnak képet Magyarországról, a magyarokról. A Balaton Methodban az együvé tartozás látszik kirajzolódni. A Balaton mint közösségi szimbólum, mint az ország üdülőparadicsoma, egybe kovácsolja a nyaralókat. A parton, a vízben lubickolva, a lángosokat majszolva és a hideg sört kortyolgatva, félpucéran, törülközővel a vállon és napszemüvegben mindenki ugyanahhoz a csoporthoz tartozik. Itt nem érdekes, ki, melyik társadalmi osztályhoz tartozik, minthogy bikiniben és fürdőgatyában mindenki egyenlő. A Balaton vize, akár a zene, feloldja az ellentéteket, egy hullámhosszra tereli a hivatalos életben egymás versenytársaiként fellépő embereket. A tó mindenkit benyel, elég teret biztosít ahhoz, hogy a másikat ne zavarja az egyik önfeledt hátúszása. Az első kisfilmbeli kompon utazókat pedig a várakozás unalma sarkallja a „zárt burok” (a kocsi belseje) elhagyására és közös zenélésre, míg a második bemutatóban generációs konfliktusok oldódnak fel a Hó Márton és a Jégkorszak és a Balaton vizéből előbukkanó búvárok közös koncertjében.

A balatoni idillből hazatérve viszont a társadalmi szerepek helyreállnak, és folytatódnak a buta, értelmetlen ideológiai játszmák. Erről szól Szabó Simon Fal című filmje, mely egyetlen, megdöbbentő csavarra épül fel. A faji szegregáció kérdéskörét taglaló kisjátékfilm kicsit didaktikus (például a téma szempontjából irreleváns képek hajléktalanokról), és néhol esetlen (az „almás” jelenet), de kétségtelenül megdöbbentő és pontos látlelete a „civilizált” Magyarországnak. És a kelet-európai térségnek is, minthogy Simon művét sajnálatos módon valós történések ihlették (Szlovákiában és Romániában, Erdélyben is megtörtént a történet központi konfliktusa). A Fal a XIX. század végi, XX. század eleji állapotokat idézi, mikor a hatalom hatóságilag próbálta láthatatlanná tenni a szegénységet. Szabó Simon filmje arra mutat rá, hogy száz év alatt alig változott a helyzet, csupán a módszerek „finomodtak” (már, ha a filmben látható metódus nevezhető kifinomultnak). Mint az Laci, a főszereplő kőműves fiú és a történetben feltűnő cigánylány röpke kapcsolatából kiviláglik, a falak mesterségesek, beteg eszmék húzatják fel őket, melyek megmérgezik a természetes emberi viszonyokat.

Szabó Simon: Fal, Forrás: Trafo

Ha Szabó Simon Falja a (látszólag) áttörhetetlen és értelmetlen akadályokról szól, akkor a Speak Easy Projek két, készülőben levő műve, az Inside Berlin és a Sweet Home a korlátok átugrásáról, illetve a döntés meghozásáról, a dilemmáról beszélnek. Mint a New York-i vagy a londoni epizódok, úgy e legújabb részek kérdése is az lesz, hogy vajon tartható-e a fiatalok általános percepciója a Magyarország / külföld megkülönböztetés kapcsán. Azaz Magyarország a múlt, a kárhozat, a reménytelenség és a kiábrándultság földje, míg New York, London, Berlin tejjel-mézzel folyó Kánaánok? Vagy netán ez a leegyszerűsítés árnyalódik, ha valaki megjárja az Ígéret földjeit? A Sweet Home promóvideoja ragadja meg ezt a dilemmát talán a legérzékletesebben egyik főszereplője nyilatkozatai révén. A középkorú férfi egyik jelenetben arról beszél, hogy milyen „sivár vidék” ez az ország, az emberekből mindenhol csak a negativizmus árad, senkinek nincs perspektívája, jövőképe, stabil egzisztenciája, mindenki frusztrált és csalódott, ideges és kiábrándult. Aztán egy másik bevágás ezzel éles kontrasztban áll: ugyanez a férfi beszél arról, hogy miután hazatért külföldről, minden megváltozott. Maga is kételkedik szavaiban, s annak tudja be, hogy még élénk benne a külföldi pozitív tapasztalat, de elmondja, hogy teljesen másként tekint Magyarországra, Budapestre a kiruccanása után. Persze nem az ország változott meg, csak a hozzáállása, és ezzel az energiával, úgy érzi, akár még a külföldön felépített egzisztenciája is tartható Magyarországon. Rendkívül izgalmas, fontos film lesz mindkettő, illetve ketten együtt – a berlini és a „hazai” rész –, egymással kontrasztban válnak majd kirobbanóan érdekes filmpárossá a Menjek / Maradjak alkotóinak művei.

A finanszírozási kérdések és a filmek által felvetett társadalmi-morális problémák felkorbácsolták a nézők gondolatait e késő, tavaszi vasárnap estén. Jól is jött egy kis zenélés a sok komolykodás után, a Balaton Method két bandája, a Hó Márton és a Jégkorszak, illetve a Bin-Jip minikoncertjének keretében (három-három számot adtak elő a zenészek). A Jégkorszak fülbemászó indie rockszámai közül különösen frappáns volt a Vasárnap vége van a szeptembernek, mely jól rímelt az esemény időpontjára, illetve „télváró hangulata” kontrasztban állt az idei március elseje csípős tavaszi felütésével. A Bin-Jip pedig remek partyhangulatot teremtett kiváló experimentális, jazz, rock és elektronikus zenét ötvöző, adrenalinpumpáló számaival, élen a gyönyörű és gyönyörű hangú Harcsa Veronikával. Kár, hogy csak minikoncertről volt szó, pedig, ahogy elnéztem, páran szívesen táncra perdültünk volna…

Balaton Method, Forrás: Trafo

Összességében tehát egy igen tartalmas és fontos jövőbeli eseményeket (filmeket) előrevetítő rendezvény volt az ENNYI!. A résztvevőknek szó szerint totális audiovizuális élményben lehetett része, és bár sokunk bizonyára a kicsit száraz finanszírozási-pénzügyi kérdések mellett egyéb szakmai problémákról, esetleg a tömegeket is jobban érdeklő témákról szívesen hallgatott volna anekdotákat, véleményeket a megjelent alkotóktól. Ettől függetlenül viszont mind a (jövőben elkészülő és bemutatásra kerülő) filmek, mind a zeneszámok szórakoztatók és elgondolkodtatók voltak. Ezek a projektek arról győzik meg a kétkedőket, hogy igen is fontos támogatni a magyar filmkultúrát, mert a Balaton Method élményvilága vagy a Menjek / Maradjak sorozat témája aktuális, mindannyiunkat közvetlenül érint, és ahogy a Falban felvetett szegregáció ellen, úgy az alternatív zenei szcéna ismertebbé tételéért és a kivándorlás problémája érdekében is érdemes tennie valamit – alkotói részről alkotással, nézői részről pedig pénzügyi támogatással.

 

Helyszín: Trafó – Kortárs Művészetek Háza

Időpont: 2015. március 1. 20 óra

Filmvetítések
Kodály Method: Balaton Method – premier előtti ráhangoló (10min) – Bemutató: 2015. március 6, 20:00, Akvárium
Szabó Simon: Fal – filmvetítés (10 min)
Speak Easy: Sweet Home – előzetes (10 min) // Inside Berlin – előzetes (10 min)

Beszélgetés az alkotókkal

Rév Marcell, Szimler Bálint, Osváth Gábor, Szabó Simon, Berkes Júlia, Józsa László, Tusor Bálint

moderátor: Libor Anita, az Index újságírója

Balaton Method minikoncert

Bin-Jip: Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint, Andrew J.

Hó Márton és a Jégkorszak: Hó Márton, Horváth Kristóf, Gulyás Kristóf

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Benke Attila --

Benke Attila az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2012-ben filmtudomány mesterszakon, ugyanitt 2016-ig a Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelmélet programjának hallgatója volt. Jelenleg filmkritikusként, újságíróként, szerkesztőként tevékenykedik számos kulturális folyóiratnál és portálnál, valamint filmes műfajelméleti kutatást végez, és magyar filmtörténettel is foglalkozik.


További írások a rovatból

Az HBO Otthon című karanténsorozatának finn kiadásáról
Interjú Pohárnok Gergellyel külföldi munkákról, az operatőri pálya sikereiről és – egyebek mellett – a Taxidermia izgalmas utóéletéről
Nathan Grossman I Am Greta című filmje a 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon
Sidney Lumet: Tizenkét dühös ember

Más művészeti ágakról

gyerek

Középpontban a képregény
Képregénypályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma
art&design

Rejtőzködő kiállítóterek I. élőben és virtuálisan Rejtőzködő kiállítóterek I. élőben és virtuálisan
aqb, ProjectSpace – Mátrai Erik: „Ellipszisek”
színház

Arcközelik a színpadon Arcközelik a színpadon
Garaczi László: Végre egy kis csönd - a K:ortárs sorozatában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés