bezár
 

irodalom

2018. 11. 23.
La Rentrée littéraire – a franciák irodalmi „tanévkezdése”, avagy 80 lap alatt a Föld körül Nr.3
Kocepció, díjak, győztesek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nálunk bevett könyvhét-hagyománnyal szemben Franciaországban nem tavasszal és nem egy hétbe sűrűsödve mutatkoznak be az azévi újdonságok. Náluk ősszel és heteken keresztül egymással versengve kerülnek a nagyközönség elé a frissen megjelent művek. Augusztus közepe és november között évente átlagosan 550-600 könyv látja meg a napvilágot; idén 567 újdonság jelent meg, köztük 94 elsőkönyves szerző tollából. Szintén érdekes szám, hogy az újdonságoknak egészen pontosan kétharmada (381) származik francia anyanyelvű szerző tollából.

Már a megjelent művek mennyiségéből is lehet sejteni, hogy nem minden könyv indul azonos esélyekkel a felfedezettség és díjazottság felé, a nagy kiadóknál (Gallimard, Seuil, Grasset, Flammarion, Actes Sud, Mercure de France) megjelent műveket mindig könnyebb felfedezni. De ugyanígy előnyt jelenthet a jó sajtómegjelenés, elég egy pillantást vetnünk Michel Houellebecq pályájára, hogy ennek jelentőségét felmérjük. Ezt a versengést a különféle díjak kiosztása követi, amelyek, ha a minőséget nem is garantálják mindig, a magas eladási számot igen.

Másik fontos különbség, amit egyértelműen a magyar hagyomány javára írhatunk, hogy a francia irodalmi hetek és a nagy díjak meglehetősen próza- és regénycentrikusak. Ugyan osztanak díjakat esszé-témában is, ám verseskötetekről ritkán hallani. Ezek időben is, figyelemben is a Rentrée végére maradnak, majd csak november legvégén osztanak líradíjakat, sokkal nagyobb csendben és sokkal kisebb nyilvánossággal.

Fikció / nem fikció: a különféle díjakra jelöltség elsődleges kritériuma a műfajiságon túl a téma, vagyis az, hogy a regény teljes mértékben a fantázia szüleménye-e vagy dokumentatív alapokból táplálkozik. Ennek jegyében zárták ki például a Goncourt listáiról Pierre Lançon Le Lambeau című önéletrajzi regényét, amely ennek ellenére is egyértelműen az idei év egyik legnagyobb sikere lett.

A díjak

Az öt legfontosabb díj a Prix Goncourt, a Prix Renaudot, a Prix Médicis, a Prix Fémina és az Académie Française osztotta Grand Prix du Roman, vagyis regény-nagydíj. Ez utóbbival jár csupán jelentősebb pénzjutalom, illetőleg a Goncourt-ral egy merőben szimbolikus 10 eurós csekk. Az elnyert díj neve – papírsáv formájában – már másnap megjelenik a díjazott műveken, amelyeket a könyvesboltok legelőkelőbb polcaira és kirakataiba is fölraknak, így egész biztosan nem kerülik el senkinek a figyelmét az ünnepek előtti időszakban.

A legnevesebb díjak kiosztása mellett számos kisebb kategóriában osztanak kitüntetéseket, amelyekkel egy ilyen méreteket öltő könyvpiacon a legnagyobb jutalom maga a megemlítettség, a tömegből való kiemeltség. Ezt már önmagában a különféle előzetes listákra kerülés is garantálja, hiszen irodalmárok tömegei olvassák el ezekben az őszi hónapokban az esélyes könyveket, hogy aztán tévé- és rádióműsorokban a lehető legszabatosabban kritizálhassák meg őket. Egy ilyen listára került fel idén Dragomán György Máglyája is, amely idén jelent meg Le Bûcher címmel franciául is, így a Legjobb Idegennyelvű Könyv-díjra jelölték. Ezt a díjat majd csak november 29-én osztják ki, így addig nekünk is van miért izgulni.

Az én kedvenc díjam azonban a Prix Goncourt des Lycéens, vagyis a gimnazisták Goncourt-ja, amelynek keretében szeptemberben a zsűrizésre jelentkező gimnazista osztályok példányokat kapnak a Goncourt-ra esélyes könyvekből, majd hónapokig olvasnak, vitáznak, és november közepére ők is meghozzák döntésüket. Lenyűgözőnek találom a legfiatalabb irodalmat olvasók ilyen szintű bevonását! Itt kezdődik a tényleges olvasóvá nevelés!

Az esélyesek

Az októberben és novemberben esedékes díjkiosztást mindig hosszas és komoly latolgatások előzik meg, a L’Obs, a Figaro, a France Culture mind-mind megírják a maguk listáit, és a díjak zsűrijei is megkezdik a hosszas szelektálást előkészítő listázást. A France Culture&L’Obs-közös listát megnézve instant körképet kaphatunk az idei felhozatalról: visszaemlékezések az algériai háborúról (Pierre Guyotat: Idiot), tiltott szerelem nagy korkülönbséggel (Lisa Halliday: Asymétrie és Julian Barnes: La Seule histoire), Elsa Morante bőrébe bújt bensőséges tudatfolyam (Simonetta Greggio: Elsa mon amour), egy apja elől menekülő és magát új Marie Curie-nek álmodó fiatal lány története Stephen King stílusában (Adeline Dieudonné: La Vraie vie), egy zseni család története kilógó legkisebbel (Camille Bordas: Isidore et les atres) és végezetül egy Alain Delon szépségének hatását taglaló regény (Jean-Marc Parisis: Un Problème avec la beauté, Delon dans les yeux). A kínálat tehát színes, de kik nyerték el a zsűrik tetszését?

Az idei díjazottak

Figyeljük meg, hogy az alábbi öt könyv milyen különböző témákat dolgoz fel, s mégis milyen közel futnak egymáshoz a szálak. Úgy tűnhet, hogy napjaink francia prózája, de legalábbis a homloktérben levők mélyen át vannak politizálva, több író is kifejtette a vele készült beszélgetések során, hogy regénye megírását politikai tettnek is szánta. A szépirodalmat nemcsak az írói szabadság megélésére használják, de állampolgári gondolatiságuk mezejeként is.

 

Prix Goncourt  Nicolas Mathieu: Leurs enfants après eux [Utánuk a gyerekeik], Actes Sud

Nicolas Mathieu

A lotaringiai származású Mathieu kiábrándultságot árasztó fejlődésregénye egy képzeletbeli város képzeletbeli tópartján játszódik a ’90-es években. Négy kamasz egy globalizáció áthatotta városban, nehéz szülői háttérrel, kitörési vágyaikkal és csalódásaikkal. Az írót bevallása szerint a fikcióképzés feltárta realitás izgatja, regénye, még ha fiktív térben is játszódik, igyekszik a lehető leginkább lehorgonyozni a valóságban.

 

Prix Renaudot  Valérie Manteau: Le Sillon [A barázda], Le Tripode

Valérie Manteau

Az idei nagydíjak egyetlen női írója 2015-ben, a Charlie Hebdo-merénylet után egy időre Isztambulba költözött. (2008 és 2013 között ő maga is a szerkesztőség tagja volt.) Ekkoriban olvasta Pinar Selek Parce qu’ils sont arméniens [Mert örmények] című regényét, amely az örmény kisebbség törökországi helyzetét és egy ebben a szembenállásban 2005-ben meggyilkolt Hrant Dink nevű újságíró történetét mondja el. Mindez elkeserítően jól illeszkedett ahhoz a valósághoz, amit Manteau Franciaországban maga mögött vélt hagyni. Egy interjúban a címet a párhuzamos francia és török barázdák végigkövetésére vonatkoztatja. Regényében Dink történetét és annak a török társadalomban és történelemben hagyott nyomait kutatja föl. Az íróról szigorúan leválasztott első személyű női hang narratívája kegyetlen dokumentatív hűséggel és fekete humorral mutatja be a találtakat.

 

Prix Médicis – David Diop: Frère d’âme [Lelkitárs], Seuil

David Diop

A Médicis-díj mellett a gimnazisták Goncourt-ját is ő nyerte el idén. Az első világháború 100 éves évfordulójára Diop egy lövészárokban játszódó drámai regényt jelentetett meg. Két szenegáli lövész barátságát, egy gépesített és tömeggyilkos háború emberi arcát mutatja be. A cím érdekessége, hogy a francia lelkitárs szónak megfelelő sœur d’âme kifejezés eredetileg nem a fivér (frère), hanem a nővér (sœur) szót tartalmazza. A két húszas éveiben járó szenegáli fiút maguk a franciák küldték a frontra, ahol olyan borzalmakkal szembesültek, amibe egész egyszerűen beleőrültek. David Diop egyikük bőrébe és lelkébe bújva írja vallomásait. A pszichológiai elbeszélés ihletője egy néhány éve napvilágot látott első világháborús levélgyűjtemény, amely a francia katonák frontról hazaírt leveleit hozta nyilvánosságra.

 

Prix Fémina  Philippe Lançon: Le Lambeau [Cafat], Gallimard

Philippe Lançon

Lançon regénye a Fémina mellett egy Renaudot-különdíjat is kapott. Egyértelműen az idei könyvünnep legfelforgatóbb alkotásával állunk szemben. Lançon a Charlie Hebdo szerkesztőség elleni 2015. január 7-i merénylet egyik túlélője. Regénye a merényletből megélteket, hosszas felépülését és az ezek következtében beállt változásokat írja meg. Az író-újságírónak a merénylet során az arca is megsérült, ennek helyrehozásával párhuzamosan követhetjük nyomon lelki felépülését. Interjúiban arról számol be, hogy a félelem és a düh helyét a szomorúság vette át. A teljes mértékben önéletrajzi regény egyszerre hommage kollégáinak, a sajtószabadságnak és hála azoknak, akik őt a gyógyulása útján kísérik.

 

Grand Prix du Roman  Camille Pascal: L’Été des quatre rois [A négy király nyara], Plon

Camille Pascal

Az állami tanácsosként dolgozó történész első regénye nem meglepő módon történeti ihletettségű. Alexis de Tocqueville politikus és filozófus szemszögéből ismerhetjük meg az 1830-as júliusi forradalom, majd monarchia történetét. Könyvbemutatójában arról beszél, hogy az 1830-as hatalomváltás – szerinte korunk történelmének kezdőpontja – azzal kezdődött, hogy egy hatalmi rendszer egész egyszerűen összeomlott. A címben jelölt négy király pedig, mindenféle metaforikus értelmezést nélkülözve, az 1830 nyarán egymást váltó négy királyra utal. Regényében, amint azt a franciáktól megszokhattuk, az időjárási viszonyoknak a történelem alakításában játszott komoly szerepéről is szó esik.

 

Források

Culturebox France Tv Info

France Culture : 10 livres de la Rentrée littéraire, le choix de France Culture et l'Obs

France Culture: 10 livres de la Rentrée littéraire, la deuxieme selection de France Culture et l'Obs

Huffington Post

Le Monde

RTL

SudOuest

Interjú Valérie Manteau-val

Camille Pascal bemutatja könyvét

Karambolage

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mosza Diána --

Az ELTE irodalomtudomány doktori iskolájának doktorandusza. Kiemelt kutatási területe a vizuális narráció és a testpoétika, korábban Ottlik Géza Iskola a határonjával foglalkozott. Jelenleg a narratológia és a test összefüggései állnak érdeklődése homlokterében, mellette pedig igyekszik képben lenni a kortárs magyar lírában és prózában. 


További írások a rovatból

irodalom

Szobor helyett hús-vér ember Szobor helyett hús-vér ember
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 7. nap
irodalom

Kisebbségi lét és irodalmi tér Kisebbségi lét és irodalmi tér
Szegeden rendezték meg az Irodalmi Diszkó fesztivált
irodalom

Propolisz Propolisz
Helyzetjel
irodalom

Csak a közepe sötét az égnek Csak a közepe sötét az égnek
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap

Más művészeti ágakról

Misima Jukio-Forte Társulat-Szkéné: Az égő ház
gyerek

Az olvasóval együtt olvasom a verseket Az olvasóval együtt olvasom a verseket
Interjú Fenyő D. Györggyel
Tarek Boudali: 30 nap maximum
gyerek

Áspis, kerekes Áspis, kerekes
Ölbeli játékok, gyerekirodalom és mozgásfejlődés


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés