bezár
 

irodalom

2018. 11. 23.
La Rentrée littéraire – a franciák irodalmi „tanévkezdése”, avagy 80 lap alatt a Föld körül Nr.3
Kocepció, díjak, győztesek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nálunk bevett könyvhét-hagyománnyal szemben Franciaországban nem tavasszal és nem egy hétbe sűrűsödve mutatkoznak be az azévi újdonságok. Náluk ősszel és heteken keresztül egymással versengve kerülnek a nagyközönség elé a frissen megjelent művek. Augusztus közepe és november között évente átlagosan 550-600 könyv látja meg a napvilágot; idén 567 újdonság jelent meg, köztük 94 elsőkönyves szerző tollából. Szintén érdekes szám, hogy az újdonságoknak egészen pontosan kétharmada (381) származik francia anyanyelvű szerző tollából.

Már a megjelent művek mennyiségéből is lehet sejteni, hogy nem minden könyv indul azonos esélyekkel a felfedezettség és díjazottság felé, a nagy kiadóknál (Gallimard, Seuil, Grasset, Flammarion, Actes Sud, Mercure de France) megjelent műveket mindig könnyebb felfedezni. De ugyanígy előnyt jelenthet a jó sajtómegjelenés, elég egy pillantást vetnünk Michel Houellebecq pályájára, hogy ennek jelentőségét felmérjük. Ezt a versengést a különféle díjak kiosztása követi, amelyek, ha a minőséget nem is garantálják mindig, a magas eladási számot igen.

Másik fontos különbség, amit egyértelműen a magyar hagyomány javára írhatunk, hogy a francia irodalmi hetek és a nagy díjak meglehetősen próza- és regénycentrikusak. Ugyan osztanak díjakat esszé-témában is, ám verseskötetekről ritkán hallani. Ezek időben is, figyelemben is a Rentrée végére maradnak, majd csak november legvégén osztanak líradíjakat, sokkal nagyobb csendben és sokkal kisebb nyilvánossággal.

Fikció / nem fikció: a különféle díjakra jelöltség elsődleges kritériuma a műfajiságon túl a téma, vagyis az, hogy a regény teljes mértékben a fantázia szüleménye-e vagy dokumentatív alapokból táplálkozik. Ennek jegyében zárták ki például a Goncourt listáiról Pierre Lançon Le Lambeau című önéletrajzi regényét, amely ennek ellenére is egyértelműen az idei év egyik legnagyobb sikere lett.

A díjak

Az öt legfontosabb díj a Prix Goncourt, a Prix Renaudot, a Prix Médicis, a Prix Fémina és az Académie Française osztotta Grand Prix du Roman, vagyis regény-nagydíj. Ez utóbbival jár csupán jelentősebb pénzjutalom, illetőleg a Goncourt-ral egy merőben szimbolikus 10 eurós csekk. Az elnyert díj neve – papírsáv formájában – már másnap megjelenik a díjazott műveken, amelyeket a könyvesboltok legelőkelőbb polcaira és kirakataiba is fölraknak, így egész biztosan nem kerülik el senkinek a figyelmét az ünnepek előtti időszakban.

A legnevesebb díjak kiosztása mellett számos kisebb kategóriában osztanak kitüntetéseket, amelyekkel egy ilyen méreteket öltő könyvpiacon a legnagyobb jutalom maga a megemlítettség, a tömegből való kiemeltség. Ezt már önmagában a különféle előzetes listákra kerülés is garantálja, hiszen irodalmárok tömegei olvassák el ezekben az őszi hónapokban az esélyes könyveket, hogy aztán tévé- és rádióműsorokban a lehető legszabatosabban kritizálhassák meg őket. Egy ilyen listára került fel idén Dragomán György Máglyája is, amely idén jelent meg Le Bûcher címmel franciául is, így a Legjobb Idegennyelvű Könyv-díjra jelölték. Ezt a díjat majd csak november 29-én osztják ki, így addig nekünk is van miért izgulni.

Az én kedvenc díjam azonban a Prix Goncourt des Lycéens, vagyis a gimnazisták Goncourt-ja, amelynek keretében szeptemberben a zsűrizésre jelentkező gimnazista osztályok példányokat kapnak a Goncourt-ra esélyes könyvekből, majd hónapokig olvasnak, vitáznak, és november közepére ők is meghozzák döntésüket. Lenyűgözőnek találom a legfiatalabb irodalmat olvasók ilyen szintű bevonását! Itt kezdődik a tényleges olvasóvá nevelés!

Az esélyesek

Az októberben és novemberben esedékes díjkiosztást mindig hosszas és komoly latolgatások előzik meg, a L’Obs, a Figaro, a France Culture mind-mind megírják a maguk listáit, és a díjak zsűrijei is megkezdik a hosszas szelektálást előkészítő listázást. A France Culture&L’Obs-közös listát megnézve instant körképet kaphatunk az idei felhozatalról: visszaemlékezések az algériai háborúról (Pierre Guyotat: Idiot), tiltott szerelem nagy korkülönbséggel (Lisa Halliday: Asymétrie és Julian Barnes: La Seule histoire), Elsa Morante bőrébe bújt bensőséges tudatfolyam (Simonetta Greggio: Elsa mon amour), egy apja elől menekülő és magát új Marie Curie-nek álmodó fiatal lány története Stephen King stílusában (Adeline Dieudonné: La Vraie vie), egy zseni család története kilógó legkisebbel (Camille Bordas: Isidore et les atres) és végezetül egy Alain Delon szépségének hatását taglaló regény (Jean-Marc Parisis: Un Problème avec la beauté, Delon dans les yeux). A kínálat tehát színes, de kik nyerték el a zsűrik tetszését?

Az idei díjazottak

Figyeljük meg, hogy az alábbi öt könyv milyen különböző témákat dolgoz fel, s mégis milyen közel futnak egymáshoz a szálak. Úgy tűnhet, hogy napjaink francia prózája, de legalábbis a homloktérben levők mélyen át vannak politizálva, több író is kifejtette a vele készült beszélgetések során, hogy regénye megírását politikai tettnek is szánta. A szépirodalmat nemcsak az írói szabadság megélésére használják, de állampolgári gondolatiságuk mezejeként is.

 

Prix Goncourt  Nicolas Mathieu: Leurs enfants après eux [Utánuk a gyerekeik], Actes Sud

Nicolas Mathieu

A lotaringiai származású Mathieu kiábrándultságot árasztó fejlődésregénye egy képzeletbeli város képzeletbeli tópartján játszódik a ’90-es években. Négy kamasz egy globalizáció áthatotta városban, nehéz szülői háttérrel, kitörési vágyaikkal és csalódásaikkal. Az írót bevallása szerint a fikcióképzés feltárta realitás izgatja, regénye, még ha fiktív térben is játszódik, igyekszik a lehető leginkább lehorgonyozni a valóságban.

 

Prix Renaudot  Valérie Manteau: Le Sillon [A barázda], Le Tripode

Valérie Manteau

Az idei nagydíjak egyetlen női írója 2015-ben, a Charlie Hebdo-merénylet után egy időre Isztambulba költözött. (2008 és 2013 között ő maga is a szerkesztőség tagja volt.) Ekkoriban olvasta Pinar Selek Parce qu’ils sont arméniens [Mert örmények] című regényét, amely az örmény kisebbség törökországi helyzetét és egy ebben a szembenállásban 2005-ben meggyilkolt Hrant Dink nevű újságíró történetét mondja el. Mindez elkeserítően jól illeszkedett ahhoz a valósághoz, amit Manteau Franciaországban maga mögött vélt hagyni. Egy interjúban a címet a párhuzamos francia és török barázdák végigkövetésére vonatkoztatja. Regényében Dink történetét és annak a török társadalomban és történelemben hagyott nyomait kutatja föl. Az íróról szigorúan leválasztott első személyű női hang narratívája kegyetlen dokumentatív hűséggel és fekete humorral mutatja be a találtakat.

 

Prix Médicis – David Diop: Frère d’âme [Lelkitárs], Seuil

David Diop

A Médicis-díj mellett a gimnazisták Goncourt-ját is ő nyerte el idén. Az első világháború 100 éves évfordulójára Diop egy lövészárokban játszódó drámai regényt jelentetett meg. Két szenegáli lövész barátságát, egy gépesített és tömeggyilkos háború emberi arcát mutatja be. A cím érdekessége, hogy a francia lelkitárs szónak megfelelő sœur d’âme kifejezés eredetileg nem a fivér (frère), hanem a nővér (sœur) szót tartalmazza. A két húszas éveiben járó szenegáli fiút maguk a franciák küldték a frontra, ahol olyan borzalmakkal szembesültek, amibe egész egyszerűen beleőrültek. David Diop egyikük bőrébe és lelkébe bújva írja vallomásait. A pszichológiai elbeszélés ihletője egy néhány éve napvilágot látott első világháborús levélgyűjtemény, amely a francia katonák frontról hazaírt leveleit hozta nyilvánosságra.

 

Prix Fémina  Philippe Lançon: Le Lambeau [Cafat], Gallimard

Philippe Lançon

Lançon regénye a Fémina mellett egy Renaudot-különdíjat is kapott. Egyértelműen az idei könyvünnep legfelforgatóbb alkotásával állunk szemben. Lançon a Charlie Hebdo szerkesztőség elleni 2015. január 7-i merénylet egyik túlélője. Regénye a merényletből megélteket, hosszas felépülését és az ezek következtében beállt változásokat írja meg. Az író-újságírónak a merénylet során az arca is megsérült, ennek helyrehozásával párhuzamosan követhetjük nyomon lelki felépülését. Interjúiban arról számol be, hogy a félelem és a düh helyét a szomorúság vette át. A teljes mértékben önéletrajzi regény egyszerre hommage kollégáinak, a sajtószabadságnak és hála azoknak, akik őt a gyógyulása útján kísérik.

 

Grand Prix du Roman  Camille Pascal: L’Été des quatre rois [A négy király nyara], Plon

Camille Pascal

Az állami tanácsosként dolgozó történész első regénye nem meglepő módon történeti ihletettségű. Alexis de Tocqueville politikus és filozófus szemszögéből ismerhetjük meg az 1830-as júliusi forradalom, majd monarchia történetét. Könyvbemutatójában arról beszél, hogy az 1830-as hatalomváltás – szerinte korunk történelmének kezdőpontja – azzal kezdődött, hogy egy hatalmi rendszer egész egyszerűen összeomlott. A címben jelölt négy király pedig, mindenféle metaforikus értelmezést nélkülözve, az 1830 nyarán egymást váltó négy királyra utal. Regényében, amint azt a franciáktól megszokhattuk, az időjárási viszonyoknak a történelem alakításában játszott komoly szerepéről is szó esik.

 

Források

Culturebox France Tv Info

France Culture : 10 livres de la Rentrée littéraire, le choix de France Culture et l'Obs

France Culture: 10 livres de la Rentrée littéraire, la deuxieme selection de France Culture et l'Obs

Huffington Post

Le Monde

RTL

SudOuest

Interjú Valérie Manteau-val

Camille Pascal bemutatja könyvét

Karambolage

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mosza Diána --

Az ELTE irodalomtudomány doktori iskolájának doktorandusza. Kiemelt kutatási területe a vizuális narráció és a testpoétika, korábban Ottlik Géza Iskola a határonjával foglalkozott. Jelenleg a narratológia és a test összefüggései állnak érdeklődése homlokterében, mellette pedig igyekszik képben lenni a kortárs magyar lírában és prózában. 


További írások a rovatból

irodalom

A türelmi időszakon túl A türelmi időszakon túl
Beszélgetés a Műút megújulásáról
irodalom

Beszélgetés vége : ( Beszélgetés vége : (
Bódi Péter: Hype, Kalligram, 2021.
irodalom

Az élőlény mozog és lélegzik Az élőlény mozog és lélegzik
Tóth Kinga és Ladik Katalin beszélgetése és hangköltészeti előadása a Ms. Columbo Live! sorozat keretében
irodalom

Tanítanak-e a könyvek? Tanítanak-e a könyvek?
Kerekasztal-beszélgetés a tankönyvpiacról

Más művészeti ágakról

art&design

A bezártság tere A bezártság tere
Herbert Anikó/Haniko Nubes című kiállításáról
színház

A Desiré Fesztiválról – Szabadka, anyák napja A Desiré Fesztiválról – Szabadka, anyák napja
Desiré Central Station 2021 – The History and You
art&design

Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Háttérinterjú Szántó András szerzővel és kulturális stratégiai szaktanácsadóval karrierútjáról, a globális művészeti színtérről és a CEE régió nemzetközi láthatóságáról
színház

Ön most Budapestet hallgatja Ön most Budapestet hallgatja
A Jurányi Ház Színház a város kísérleti előadás-sorozatáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés