bezár
 

irodalom

2019. 09. 28.
Sok otthonom van
Kun Árpáddal a PesTexten Juhász Anna beszélgetett a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Idegenség, otthontalanság, beilleszkedés, gyökerek eresztése, eltérő nyelvek és kulturális széttartás – ezek a kulcsfogalmak határozzák meg a beszélgetést Kun Árpáddal, akinek, mint az író állítja, nem a biztonság jelenti az otthont. Tizenhárom éve él családjával egy norvég faluban, ahonnan most épp költöznek. Sok otthona van.

A folyamatos úton levés egyszerűen nem engedi nyugvópontra jutni a haza mibenlétét – Budapest, párizsi egyetemi évek, Norvégia –, noha a gyerekek és a kutya más életmódot követelnek meg: házat, munkát, nyugalmat. Hiába azonban a látszólagos mozdulatlanság, Kun Árpád életét, ahogyan bevallja, a folyamatos menekülés határozta meg. Ehhez képest megvan a napi rutinja: hajnalban kel, kávét és reggelit főz, a regényén dolgozik, majd fél nyolckor munkába indul, időseket ápol, gondoskodik róluk; amikor szükséges, kocsival körbejár a házaknál és kitakarít. Miután végez, fociedzésre viszi a fiút, megfőz otthon, és közben figyel. Az évek során egész verseskötet született a megannyi porszívózás közben.

A konkrét, kézzelfogható, valamint a kulturális idegenség okozta feszültség, kényelmetlen állapot vagy készültség két fontos következménnyel is jár. Az egyik, hogy Kun Áprád nem ragaszkodik a tárgykörnyezet darabjaihoz. Élelmiszeren és könyvön kívül képtelen más, tartósabb használati cikk vásárlására, az előbbi kettőnek közös tulajdonsága, tréfásan szólva, hogy el lehet fogyasztani, meg lehet emészteni őket. Az alkotás ugyanakkor nem menekülés, főleg nem terápia, hanem olyan harmadik tudatállapot – az ébrenlét és az alvás mellett –, amelyben egész világok keletkeznek és népesülnek be. Az írásfolyamat és a regény tétje: egy egész, kerek világ megalkotása, amelyben megjelenik, ahogyan Kun Árpád gondolkodik a világról. A fociedzésen leggyengébb nyelve, az angol révén folytatta az egyik legérdekesebb beszélgetését az alkotás lélektanáról egy hozzá hasonlóan idegen nővel, arra a következtetésre jutva, hogy az írás fölfedezés.

A készülő új regény, amely a Boldog északkal és a Megint hazavárunkkal kiegészülve trilógiát alkot majd, egy norvég falucska fölfedezésére irányul. Tizenhárom év után már megszoknak, de mégsem illeszkedtél be, mondja a szerző, másfelől azokból a történetekből, amelyek időnként ismeretlen ismerősök életébe engednek bepillantást, kiderül, micsoda galaxisok veszik körül az embert távolinak és idegennek tetsző embertársai révén. Futó beszélgetések, small talkok, és olykor az egyéni tragédiák éles megvilágításba kerülnek. Lényegében bármiről is legyen szó, mindig az időről folyik a beszélgetés. És bár van tartama a be nem illeszkedésnek is – nemhogy Budapestről, de a szomszéd faluból sem lehet gondok nélkül áttelepülni –, a távlatok mégiscsak eltérőek, mint mondjuk egy magyarországi határ menti kistelepülés, mondjuk egy kelet-magyarországi falu esetében. A messziről jöttek problémái a helyiek hozzáértésén és elhivatottságán vagy éppen szakmaiatlanságán múlik, ennek ellenére jól érzékelhető a mentalitás, amely az elfogadásra épül, legyen valakinek a szellemi vagy politikai hitvallása mégoly bezárkózó.

Épp ezért Kun Árpád nem látja annak értelmét (vagy lehetőségét), hogy a két vidéket összehasonlítsuk. A készülő regény azonban minden bizonnyal esélyt teremt egy hasonló távolság és távlat jobb megértésére.

Fotó: stepmotions.com, PesText

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- L. Varga Péter --


További írások a rovatból

irodalom

Csak mozgásként értelmezhető Csak mozgásként értelmezhető
Beszélgetés a nappaliban Tompa Andreával, 2. rész
irodalom

Meghalljuk-e a mieinket? Meghalljuk-e a mieinket?
Szabó Ádám: Valakik beszélnek
irodalom

Margó a korona idején Margó a korona idején
Hangulatjelentés a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár második offline napjáról

Más művészeti ágakról

art&design

Karanténba zárt vizuális napló Karanténba zárt vizuális napló
Birtalan Zsolt 40 nap (Karantén napló) kiállításáról
art&design

Urbánus sziklák lecsupaszítva Urbánus sziklák lecsupaszítva
Szabó Kristóf KristofLab kiállítása: Cserhalmi Luca megnyitó szövege
art&design

Permanens válságkezelés Permanens válságkezelés
Interjú Valkó Margittal, a Kisterem Galéria tulajdonosával és vezetőjével legutóbbi kiállításukról
Iryna Tsilyk A föld oly kék, mint egy narancs című filmje a 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés