bezár
 

irodalom

2021. 10. 08.
Kisebbségi lét és irodalmi tér
Szegeden rendezték meg az Irodalmi Diszkó fesztivált
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Pécsről indult két napos Irodalmi Diszkó minifesztivál először került megrendezésre Szegeden a Grand Caféban. A fesztivál második napján, október 1-én a záró beszélgetésben Bencsik Orsolyával és a szerb Dragoslava Barzuttal kisebbségi létről és irodalomról beszélgetett Kormányos Ákos.

Az Irodalmi Diszkó központi témája a folyó volt, amely országhatárokon áthaladva összeköti a különböző helyeket, kultúrákat. A rendezvény esetében a folyó a szerb és magyar kapcsolatot szimbolizálta, ezért a magyar szerzők mellett szerb meghívottjai is voltak a programoknak.

A Barzut-Bencsik-Kormányos beszélgetés már a kezdete előtt is izgalmasnak ígérkezett. Egyrészt Dragoslava Barzut nem tudott személyesen jelen lenni, így online kapcsolódott be, a hallgatóság pedig kivetítve láthatta a szerzőt. A másik érdekessége az volt, hogy Barzut nem beszél magyarul, így Kormányos Ákos nemcsak a kérdező pozícióját töltötte be, hanem a szerb szerző válaszait összefoglalta magyarul, míg Bencsik Orsolya válaszait angolul summázta. A kétnyelvűség miatt kétségkívül kevesebb kérdés hangzott el a körülbelül egy órás beszélgetés és felolvasás során, viszont ennek ellenére nem volt kevésbé tartalmas, mint az Irodalmi Diszkó más programjai.

Dragoslava Barzut az itthoni közönség számára kevésbé ismert, eddig kisebb művei jelentenek meg fordításban. Mint bemutatkozójában elmondta, ember- és nőjogi aktivistaként tevékenykedik, főként prózát ír, amelyekben a kelet-európai életet és a leszbikusságot tematizálja, illetve a szerb slam poetry közösséghez is kötődik. Bevallása szerint egyfajta aktivizmust igyekszik művelni az irodalmon keresztül.

Bencsik Orsolya a bemutatkozásában ugyancsak a prózaírást emeli ki, azt, hogy inkább a kis formákból építkezik, és ezekből próbál ciklusokat építeni. A Vajdaságból költözött Magyarországra, számára fontos, hogy mindkét közeg életélményét meg tudja fogalmazni. Elsősorban a család és a kisebbségi lét témája érdekli, a műveiben is ezeket a tapasztalatokat mutatja be.

A beszélgetés során Kormányos Ákos más alkotók kisebbségi tapasztalatai nyomán fogalmazott meg kérdéseket az alkotók irányába. Először Ladik Katalint említette, aki a saját verseit szerbre fordította a ’60-as években. Kormányos szerint érdekes, hogy a szerb irodalmi élet nyitott volt Ladik szövegeire, és arra volt kíváncsi, hogy mi a helyzet jelenleg, mennyire nyitott a szerb irodalmi élet a női szerzőkre. Barzut szerint új hangok jelentek meg a közegben, akik megnyitották az irodalmat a mainstream felé. Úgy gondolja a saját irodalmi helyzetéről, hogy egyszerre tartozik több kategóriába, miközben valamiféle kategóriákon kívüliség is jellemzi őt. Az elsődleges önmeghatározása, hogy kelet-európai író. Bencsik Kormányos kérdésére reflektált, miszerint a ’60-as évek Jugoszláviájában erőteljesen jelen volt a nyugati művészet, és ezért is lehetett nyitott Ladikra a társadalom. Úgy gondolja, hogy az ex jugoszláv irodalmat erős feminista hullám jellemezte. Ma Magyarországon azt látja, hogy egyre nagyobb teret kap a női, feminista téma, viszont kevésbé tartja izgalmasnak, mint a Ladikék-féle korábbi mozgalom alkotásait. Jelenleg hiányolja a nyelvileg radikális hangot annak ellenére, hogy a megjelenő témák kétségkívül nagyon fontosak.

A beszélgetés gerincét néhány James Baldwinhoz kötődő utalás szervezte. Kormányos Ákos egyrészt arra volt kíváncsi, hogy ki lehet-e szakadni a kisebbségi létből, hiszen Baldwinról úgy tartották, hogy éppen azért volt zseniális, mert több szempontból is igaz rá, hogy kissebségi: Amerikában afroamerikai és meleg volt, Európában amerikai. Másrészt Baldwinnak volt egy mondata, amely arra utalt, hogy el kellett mennie Párizsba ahhoz, hogy megtanulja, mit jelent amerikainak lenni. Kormányos arra volt kíváncsi, hogy önmagukra vonatkoztatva mennyire érzik igaznak ezt a kérdést.

Barzut kifejtette, hogy nem szeretné elhagyni a saját címkéit, számára az irodalom egy biztonságos környezet, akár olvasásról, akár írásról van szó. Azt tartja fontosnak, hogy hangos legyen, amit mond, hogy hangot tudjon adni másoknak. A művészetet azért tartja jelentősnek az életében, mert ezen keresztül gyakorolható a bátorság és a mások iránti felelősségvállalás.

Bencsik azt tette hozzá, hogy bizonyos szempontból mindenki kisebbségi, ezt a választott nézőpontunk határozza meg. Azt is kifejtette, hogy nehéz számára újat mondani, mert gyakran kérdezik tőle, hogy milyen kisebbséginek lenni. Viszont hangsúlyozta, hálás a helyzetéért, mert ebből meríteni tud az írás során. Ő is biztonságos térnek tartja az irodalmat, főleg, mert a kisebbségi léthez a hontalanság kérdése is hozzátartozik, amelyet ő is átérez annak ellenére, hogy nem messziről, csupán Topolyáról érkezett Szegedre.

A felolvasások előtt a beszélgetés zárlata a vizekre fókuszált: mindkét szerző olyan városból származik, ahol nem volt folyó, de most olyan helyen élnek, ahol híres folyók vannak. Kormányos arra volt kíváncsi, mi a viszonyuk ezekhez a vizekhez. Barzut Belgrádban él, de a város két folyójánál jobban szereti a tengereket. Bencsik, saját bevallása szerint, az évek alatt nem alakított ki szoros kapcsolatot a Tiszával, a szövegeibe sem emeli be. Mint mondta, Tolnai köpönyegéből bújt ki, és ezt a motívumot már nem szerette volna a saját szövegeibe is beépíteni.

A kétnapos program az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg az Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia R2C projekt keretében.

Fotó: Sánta Sebő

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Borbíró Aletta --


További írások a rovatból

irodalom

Egy Őrző levele Egy Őrző levele
Csepregi János, Dániel András, Kollár Árpád: Nyuca – bestiárium
irodalom

Először az irodalom, aztán az élet Először az irodalom, aztán az élet
Változatok irodalomkritikára – Károlyi Csaba előadása
irodalom

Üzenjük Brüsszelből II. Üzenjük Brüsszelből II.
Útinapló, 2021. október 18–25.
irodalom

Üzenjük Brüsszelből I. Üzenjük Brüsszelből I.
Útinapló, 2021. október 18–25.

Más művészeti ágakról

Interjú Varga Judittal a siker lehetséges jelentéseiről, a zenei egyetemek szerepéről és a női zeneszerzők helyzetéről
Beszámoló a 11. Frankofón Filmnapok programjáról
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Bartók György válaszol
art&design

A felhő mögött – A digitális technológia anyagiságáról A felhő mögött – A digitális technológia anyagiságáról
Beyond the Cloud című csoportos kiállítás: Schneider Ákos megnyitóbeszéde


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés