bezár
 

gyerek

2022. 02. 19.
Feltárul a múlt
Ruff Orsolya: Volt egy ház. Manó Könyvek, 2021
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ruff Orsolya lánya tizedik születésnapi ajándékának szánta A zöld macska titka (2018) című meseregényét, amely mára trilógiává bővült. Ahogy az írónő lánya cseperedett, úgy váltott Ruff Orsolya is korosztályt, Volt egy ház című regénye már a nagyobb kamaszokat célozza meg.

A regény főhőse is egy kamaszlány, Emma, aki édesanyja halála után apjával, nagymamájával és két kicsi ikertestvérével, Kamillával és Áronnal beköltözik egy titokzatos házba. Az elhanyagolt villa valójában a három gyerek anyai öröksége, több generáció óta a család birtokában lévő tulajdon. Emmát elbűvöli a titkokat rejtő ház és a kert. Nem bírja magát kivonni a hatása alól, és mindenáron meg akarja fejteni családja múltjának rejtélyeit.

Már a főszereplő névválasztása is sugallja Jane Austen regényével, az Emmával való párhuzamot. A kamasz Emma szintén félárva, az apjával él. Bár nevelőnő helyett a nagymamája, Nana a legfőbb bizalmasa, Jane Austen hősnőjéhez hasonlóan Emma is csalhatatlan emberismerőnek tartja magát. Azt hiszi magáról, rögtön átlát mindenkin. A végén persze kiderül, hogy folyamatosan téved, mindent félreért, mindenkit félreismer. Egyedüli kivétel a nagynénje, Babi néni, akinek álnok fondorlatai még őt sem tévesztik meg. A mű tehát egyfelől nevelési regény, ahol végigkísérhetjük a kamasz Emma szellemi és lelki fejlődésének, érésének útját. Ugyanakkor igazi kalandregény is, amelyben feltárul nemcsak egy család több nemzedékének múltja, de ennek árnyékában egy történelmi tragédia is. Emmát a szomszéd fiú, Félix és Vince bácsi, a Kalóz segíti nyomozásában, akiről persze a végén kiderül, hogy egyáltalán nem gonosz, és nem is tengeri rabló. Így végül sikerül megfejtenie a csirkelábú sárkány, a basiliscus titkát. De hogy mi köze van a basiliscusnak regulushoz és Vazulhoz, ez maradjon a könyv titka.

VEH

A házban talált levelek, iratok, naplók elolvasásával Emma előtt feltárul egy, a II. világháború idején játszódó történelmi tragédia is, az a korszak, amikor származásuk, vallásuk miatt emberek millióit üldözték, bélyegezték meg és gyilkolták le. A semleges államok: Svájc, a Vatikán és Svédország a Vöröskereszttel karöltve próbált segíteni az üldözötteken és sok bátor magyar ember is részt vett ebben a munkában. Emma számára kiderül, hogy dédapja is egyike volt ezeknek az emberi tisztességből példát mutató hősöknek. De a regényben – igaz csak mellékalakként - egy valós személy portréja is kirajzolódik a korból: Karig Sára költő és műfordító alakja, akinek az élete maga is kész regény. Mint az utószóból megtudjuk, Karig Sárát már kislányként vonzotta a veszély: szívesebben közlekedett a bajai háztetőkön, mint a városka utcáin, és gyűlölte az igazságtalanságot. Ilyen tulajdonságokkal megáldva nem csoda, hogy a II. világháború alatt a Svéd Vöröskereszt munkatársaként aktívan részt vett az üldözöttek, különösen a gyerekek mentésében. Embermentő tevékenységéért 1985-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Ám igazságérzete a háború után sem hagyta nyugodni. 1947-ben választási biztosként felhívta a figyelmet az úgynevezett kék cédulákkal elkövetett választási csalásokra. A visszaélésekkel hatalomra jutott Kommunista Párt vezetői ezért hamarosan elrendelték letartóztatását és hat évet raboskodott a szibériai Gulág börtöneiben. A munkatáborban írt versei a Sárkövezet című kötetében jelentek meg. Karig Sára életrajzát Bakonyi Éva írta meg A szerencse lánya címmel, amely Ruff Orsolyát annyira megihlette, hogy alakját beleszőtte saját történetébe.  

Külön ki kell emelni a regény illusztrátorának, Láng Annának a munkáját. A borítón az indákkal körbeszőtt régi ház képe Emma kedvenc meséjének, a Grimm testvérek Csipkerózsikájának hangulatát idézi. Hasonlóan ötletes, ahogy a kollázstechnikára épülő regényben sikerül megteremtenie a különböző idősíkok és az egymásra felelgető, egymást kiegészítő, a múlt eseményeit feltáró naplórészletek, levelek, hivatalos dokumentumok formai elkülönítését, jól tagolhatóvá téve ezzel a regényt.   

Ruff Orsolya regénye a korábbi nemzedékek által kedvelt, a kamaszlányoknak szóló, úgynevezett csíkos könyvek hagyományának folytatója, de egyben megújítója is. Ügyesen ötvözi e könyvek két tematikáját: a Kertész Erzsébet nevéhez köthető, a magyar történelem jelentős nőalakjairól írt regényes életrajzot és a Szabó Magda vagy Gergely Márta által képviselt kortárs kamaszproblematikát középpontba állító műveket. A fordulatos, sodró lendületű, végig izgalmas, cseppet sem kiszámítható, ugyanakkor az olvasót érzelmileg is megérintő történet biztos sikerre számíthat a kamaszlányok körében. Sőt, mivel olyan témákat is érint finom érzékenységgel és tapintattal, mint a szülő elvesztése kamaszkorban, fogyatékkal élők elfogadása, holokauszt, így ajánlott olvasmányként iskolai segédanyagnak is használható.

nyomtat

Szerzők

-- pusztai ilona --


További írások a rovatból

gyerek

Rajzpályázat általános iskolásoknak
Interjú Lipták Ildikó színházi nevelési szakemberrel
Interjú az idei Év Gyerekkönyve Díj egyik HUBBY különdíjasával, Pacskovszky Zsolttal

Más művészeti ágakról

Elmesélhető múltról és megélhető jelenről Gabriela Adameşteanuval és Esther Kinskyvel a Dunafeszten
The Son a velencei filmfesztiválon
art&design

Kis Présház, 2022. szeptember 18., 20 óra
A Tár a velencei filmfesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés