bezár
 

irodalom

2022. 11. 14.
A hierarchizálatlan világ nyugalma
Balázs Imre József Éjszakák a zenben című kötetének bemutatója
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
November hetedike, hétfő este, sötét, borongós idő. A Bartók Béla úton sétálva alig várom, hogy beléphessek a Kis Présház kellemes, családias légkörébe, hogy meghallgassam Balázs Imre József, kolozsvári irodalomtörténész, költő, avantgard kutató új verseskötetét bemutatóját. A költővel Péczely Dóra, a kötet szerkesztője és Balogh Endre, a Prae kiadó vezetője beszélget.

A bemutató kezdetén a költő gyermekirodalmi művei állnak a középpontban. Balogh Endre kérdésére, hogy miben és mennyiben különböznek ezek a versei felnőtteknek szólóktól, Balázs Imre József azt válaszolta, hogy leginkább a közönség visszajelzését illetően van különbség. Humorosan felidézi, úgy lelkesedtek érte a gyerekek, mint rajongók a rocksztárokért, különösen akkor, amikor zenét is szerzett a költeményeihez. Hozzátette, a legismertebb verse viszont nem a saját, hanem a Kaláka együttes feldolgozásában csendül fel rendszeresen a színpadon.

prae.hu

BIJ1

Az Éjszakák a zenben című kötet bemutatását először a költemények prozódiai és nyelvi megvalósulásának taglalásával kezdik. Balogh Endrének az az első kérdése, hogy ezek a szabadvers jellegű szövegek avantgard hatásra, abból ihletődve keletkeztek-e? Balázs Imre József szerint ezek a szürrealizmushoz állnak közel, hiszen hasonló áradó, szabad asszociációkon alapuló írás jellemzi őket, melyekben mégis van  tömörség. Hozzáteszi, őt is meglepte a tapasztalat, hogy egy-egy gondolatot meddig visz el, aztán ha megáll, onnan folytatja, ahol az írás megszakadt korábban. „Kicsit szürrealista négysorosok ezek” – mosolyodik el.

BIJ verseskotet

Péczely Dóra hozzáfűzi, hogy bár szerkesztőként a kedvenc tevékenysége a kihúzás, tömörítés, redukálás, ez esetben fel kellett vennie a szöveg áradásának lendületét, és nem ellene tartania. Csak ott nyúlt bele a versek burjánzó képzettársításainak láncolatába, ahol az korlátozta az értelmezési lehetőségeket. Balázs Imre József elismeréssel jegyzi meg, hogy Dóra nagyon jó szerkesztője volt a kötetnek, mert pár sor különbséggel előbukkanó ismétlődéseket is észrevett.

BIJ PD BE

Balogh Endre egy kettőségre hívja fel a figyelmet a szerző alkotásmódja tekintetében: elmondja, hogy ő alapvetően nem a „természet vadvirága” típusú költőnek gondolja Balázs Imre Józsefet, hanem sokkal inkább egy tudatos struktúrával dolgozó alkotónak.

Péczely Dóra egyből feloldja a kettő ellentmondásos viszonyát azzal, hogy rámutat, az alkotó fiatal kora ellenére hatalmas elméleti felkészültséggel rendelkezik, ezt a tudásanyagot pedig teljesen nem lehet kikapcsolni a versek írása közben sem. Emiatt talán félautomatikus írásnak lehetne ezt nevezni. Balázs Imre József bólogatva, mosolyogva helyesel.

Balogh következő kérdései a kötetkompozíció kialakulására vonatkoznak. Péczely szerint ritka az, hogy ennyire adja magát egy verseskötet felépítése, mint ebben az esetben. Ez egy teljesen álomszerű, egyéni kompozíció, melyben egy szintre emelődnek a legváltozatosabb költészeti témák. Balázs Imre József ennek kapcsán elmeséli, hogy a mikrociklusok, amelyekbe a verseit rendezte egy-egy elcsendesedett órájában születtek. Az egyazon egységbe tartozó művek rendszerint nagyjából egyidőben keletkeztek és összefüggnek. Hozzáteszi, hogy a lányai születésétől kezdve ír gyerekverseket, amelyek felnőtt költészetében is előhívták a személyességet. Ez pedig, noha sokszor rejtetten, de meghatározó eleme az Éjszakék a zenben című kötetnek is:

ezt a fajta szubjektivitást nem csak a tudat szintjén működteti, hiszen a célja az volt, hogy egymás mellé helyezze a vele megtörtént eseményeket, olvasott dolgokat, álmokat és ezek emlékeit. Ezekhez a különböző tudásanyagokhoz való viszonyulásban nyilvánul meg a versek bensőségessége.

BIJ kotkomp

A bemutató utolsó részében a megjelenő témák sokféleségén van a hangsúly: mielőtt a költő felolvasná a Képesség című versét Péczely elmondja, hogy szerinte ez a kötet egy ars poeticája, majd a rövid alkotás minden fajsúlyos gondolatának elhangzása után Balogh Endre kimondja, amire minden jelenlévő gondol: „Dórának igaza van, mint mindig.” Hozzáteszi, hogy ő a zen szót írta fel a cím fölé és megkérdezi, hogy, miért jelenik meg a versekben sokszor egy ember nélküli világ, vagy, mint ez esetben, egy olyan, ahol Homo sapiens és természet közt nincs hierarchia. Balázs Imre József azt válaszolja, hogy egyrészt a ’zen’ szót András Sándor Lutheránus zen című kötete hatására merte beleírni ő is a kötet címébe.

Számára a zen a nyelv nélküliséget jelenti, azt a sokszor ember nélküli állapotot, melyben nem a saját perspektívánkat vetítjük rá a természetre, hanem hagyjuk azt önmagának lenni. „Megnézni, hogyan létezik egy virág, vagy micsoda egy felhő” – mondja, hozzátéve, hogy többek között ezért jó a költészet; ember és természet, egyén és kultúra, tudatos és tudattalan viszonyában is megvalósul a kötetben ez a fajta hierarchizálatlanság.

BIj 4

Péczely Dóra megjegyzi, érdekes módon nemcsak valós, de mesei lények is megjelennek ebben az egyenrangúsított világban, például nagy kedvencei, a sárkányok. Ezek a lények szerinte a mitológiai, népi, kultikus hagyomány képzeteit is felidézik a versekben. Ehhez kapcsolódva kérdezi a költőt, hogy a tárgyalt Dragonológia című részben miért hozta be a Harry Potterre utaló Gringotts bankot is? Miért rendelte még az említett asszociációs szintekhez a popkulturális réteget is? Balázs Imre József azt feleli, éppen úgy, ahogy a témái közt sem rangsorol, pop- és magaskultúra sem vált szét nála sosem. Jókait épp úgy olvasott gyerekkorában, mint Dumas-t, vagy indián regényeket.

BIJ felolvasas

Ahogy Balogh Endre mondja, a kötet ciklusai húsz zenben töltött éjszakaként értelmezhetők h, amelyeket a létezők, terek, környezetek közti vándorlások népesítenek be. A bemutató zárásaként az utolsó ilyen éjszakában merülünk el: a költő az Apokrif délutánok című záró ciklus verseit olvassa fel, a jelenlévők pedig átadják magukat a zennek.

Az esti műsor megtekinthető a Kis Présház Facebook-oldalán

Fotók: Mariia Kaschtanova

nyomtat

Szerzők

-- Pap Rebeka --


További írások a rovatból

Megjelent Tandori Dezső Egyetlen című kéziratának hasonmás kiadása
irodalom

Bemutatták Szeles Judit Világatlasz című verseskötetét
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről

Más művészeti ágakról

art&design

A 7layers című csoportos kiállítás a Pikszisben
Robert Icke Szophoklész-átirata a Radnóti Miklós Színházban
Az OFF-Biennále Traces of Life című kiállítása
színház

Legyetek jók, ha tudtok. Zenés játék a Magyar Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés