bezár
 

irodalom

2009. 11. 23.
Ellen, tartás
Pollágh Péter: Vörösróka. PRAE.HU, Budapest, 2009. 108 oldal, 1790 Ft
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ellen, tartás Az absztrakt nyelvi, filozófiai és etikai kérdéseket boncolgató költői példamondatok után az új kötetben már hús-vér figurák, valós életproblémák, enteriőrök, helyzetek és tárgyak kapják a főszerepet, s kerülnek újszerű, nem várt fénytörésbe, benépesítve és berendezve egy szuverén költői világot, ahol a szerző látókörébe kerülő témák úgy válnak mitikussá, hogy közben nem veszítik el kézzel fogható, húsbavágó plaszticitásukat.
1923-ban Virginia Woolf a következőket írja naplójába a Mrs. Dalloway munkálatai kapcsán: „Beszélnem kellene […] a felfedezésemről; ahogyan gyönyörű barlangokat vájok a szereplőim mögé; azt hiszem ez pont azt hozza elő, amit szeretnék; humanitást, humort, mélységet. Az ötlet lényege, hogy a barlangok összeérnek, és mindegyik épp a jelen pillanatban kerül napvilágra.” Azért ezzel az idézettel kezdem, mert úgy érzem, Pollágh Péter is valami hasonlóra törekszik a maga költészetében, csak éppen nem egy regény szereplői, hanem a szavak, a fogalmak, a nyelv megkövesedett fordulatai mögé ássa ki a maga barlangjait. Ez egyben ásatás, feltárás, és megtisztítás is: de nem csak az, hiszen azok a szavak és fogalmak, melyek Pollágh keze alá kerülnek, új, eddig ismeretlen tartalmak hordozói is lesznek.

Ennek a munkának afféle elméleti alapvetése volt a költő második, Fogalom című kötete, mely 2005-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban. A Wittgenstein-Pilinszky-Sziveri háromszög poétikai és filozófiai védnöksége alatt álló különös, konceptuális verseskötet új mondattant, a hagyományból való dacos kilépést, hidegfejű lázadást hirdetett és ígért. Hogy a hagyománytól való ilyen függetlenségi nyilatkozatok a legjobb esetben is csak egy másik hagyomány választását jelenthetik, azt persze Pollágh maga is tudja, ahogyan azt is, hogy az átfogó költészeti forradalom sem lehetséges, mert ma már – szerencsére – nincs olyan, hogy magyar költészet, csak magyar költészetek vannak. Pollágh forradalma is magányos harc, és ez a magány a legfőbb büszkesége. A kilencvenes évek túlságosan könnyed, főleg Kosztolányi örökségét továbbvivő, kiüresedettnek ítélt versnyelvével való küzdelme fölött annak az Ady Endrének a sötét szelleme lebeg, aki már Pollágh első, 2001-ben megjelent Eleve terpesz című kötetének is titkos védangyala volt. Az ő tartása és szenvedélye köszön vissza az első kötet némi kamaszromantikától sem mentes verseiben, melyet aztán a fogalmi gondolkodás ellenárama hűt le egyfajta konok, fehér izzássá. „Jégnél tartósabb jó, / a közlés tömör jege, / a mondat kell. / A mondat kése, / a hűlő gyűlölet kell.” – olvassuk a második kötet egyik versében.
A Vörösróka borítója
Hogy a Fogalom lapjain kidolgozott „új mondattan” nem csupán önmaga állítására, hanem a világról való sajátos, egyéni versbeszédre is alkalmas, arról az új könyv szolgál meggyőző bizonyítékkal. Ellentétben a mostanában elterjedtebb, élőbeszéd-szerű, folyékonyabb stílussal, Pollágh versnyelve hangsúlyozottan csinált, szerkesztett nyelv – karcos, durva felületekkel dolgozik, ahol a legmeglepőbb helyeken elő-előforduló rímek hangsúlyozottan nem arra szolgálnak, hogy valamiféle andalító ritmusba simítsák a mondatokat, hanem ellenkezőleg, éppen hogy megtörik, megakasztják a szöveg folyását, ezzel is a szöveg szöveg-voltára, megalkotottságára hívva fel a figyelmet. Viszont az absztrakt nyelvi, filozófiai és etikai kérdéseket boncolgató költői példamondatok után az új kötetben már hús-vér figurák, valós életproblémák, enteriőrök, helyzetek és tárgyak kapják a főszerepet, s kerülnek újszerű, nem várt fénytörésbe, benépesítve és berendezve egy szuverén költői világot, ahol a szerző látókörébe kerülő témák úgy válnak mitikussá, hogy közben nem veszítik el kézzel fogható, húsbavágó plaszticitásukat. A kamaszkori detektívfilmek sűrű ködéből előlépő, megtört Apa és az elmúlt világrend titkos ragyogását leszármazottaira pazarló, cinikus Dédi figurája, az egyéniséget bekebelezéssel fenyegető, mégis vonzó főváros, a költői mesterség és hivatás dilemmái, az egyéni büszkeség és a csak a másikban megélhető nemiség egymásnak feszülő erőterei elválaszthatatlanul összefonódnak itt a Pollágh-féle magánmitológia már az első kötettől kezdve jelen lévő tárgyaival. A róka totem- és démonszerű alakja, a cukor, a kórház, a tükör és az üveg, a cigaretta, a rúzs: számtalan helyen fordulnak elő, mindig más és más, egyre gazdagabb jelentéssel, összhangban a szerző egyik kedvelt poétikai eljárásával, melynek során a bevett fordulatok, szólásmondások értelmeződnek át, vagy éppen térnek vissza eredeti, sokszor elfeledett szó szerinti értelmükhöz.

A nyelvi és motivikus elemeknek ez a fáradhatatlan „újrahasznosítása” pedig kiterjed Pollágh saját szövegeire is: ahogyan már a Fogalom verseiben is elő-előfordultak az előző kötet egyes sorai, fordulatai vagy versszakai, úgy a Vörösróka lapjain immár mindkét könyvből találunk beépített önidézeteket, melyek a motivikus hálóval együtt szokatlanul egységgessé teszik az eddig háromkötetes életművet. Ezek az összefüggések teszik átjárhatóvá az egyes figurák és témák mögé kivájt jelentéstani barlangokat, s egyben biztosítják a visszatérést a hétköznapi használatban ellaposodott nyelv prizmatikus, soha ki nem meríthető gazdagságához. Ami a Fogalom című kötetben még csak program és ígéret volt tehát, az itt megvalósult: a címszereplő Vörösróka élő, kérlelhetetlenül egyedi világot teremtett a hideg fogalmak jégkockáiból.

(Elhangzott a Bartók Rádió "Irodalmi újság" c. műsorában 2009. november 14-én.)

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

Mennyi minden Mennyi minden
Két lemezről (Szűcsinger: Ennyit tudtunk segíteni, Háy János–Beck Zoltán: Háy Come Beck)
irodalom

Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott
Földes Györgyi Test-szöveg-test című könyvének bemutatója

Más művészeti ágakról

film

Országszerte népszerűsítik Szász Attila legújabb filmjét Országszerte népszerűsítik Szász Attila legújabb filmjét
Premier előtti közönségtalálkozókon vesz részt az Apró Mesék alkotócsapata
69. Berlinale, 2019. február 7-17.
Paweł Pawlikowski: Hidegháború


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés