bezár
 

film

2010. 01. 15.
Rembrandt szeme – 1. rész
A rembrandti fénygondolkodás és alkotástechnika felelevenítése Peter Greenaway Éjjeli őrjárat című filmjében
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rembrandt szeme – 1. rész Greenaway szerint Rembrandt Éjjeli őrjárata egy bűntényt foglal keretei közé, miképpen anno a rajzoló grafikái tették. A kérdés itt is az, hogy megtalálhatja-e a főhős a rejtély kulcsát, avagy létezik-e egyáltalán megoldás (megváltás?) az átlagon felüli látással és egyben vaksággal megáldott-megvert művész számára.
Greenaway vonzódása a XVII. századi holland aranykor festészetéhez több filmben is kirajzolódik. Rembrandt van Rijn, a korszak pikturális hagyományaitól eltérő utat követő géniusz nemcsak szereplője a híres csoportképről elkeresztelt Éjjeli őrjáratnak, hanem a festő alkotásesztétikája is nyomot hagy a film képszerkesztési technikáján.

Holland festők Greenaway vásznán

Peter Greenaway, aki a filmkészítés financiális és infrastrukturális hátterét tekintve is régóta ápol holland kapcsolatokat (ZOO – Zé és két nulla; Számokba fojtva; A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője; Párnakönyv; 8 és ½ nő; Tulse Luper bőröndjei; Éjjeli őrjárat), filmjeiben többször tett már arról tanúbizonyságot, hogy a holland művészet megfelelő bázis és segítség számára esztétikai elvei kifejtésében. A németalföldi kultúrára jellemző külsődleges jegyeken kívül (színek, névhasználat, direkt festményidézetek, holland nyelvű monológ) a rendező szervesen beépíti munkáiba a holland festőművészetre jellemző olyan sajátosságokat, mint a térképhasználat, a szövegszerűség, a csendélet-hagyományok és a készülő műhöz való mesteremberi hozzáállás. A holland aranykor mondhatni „mainstream” vonala mellett Greenaway intenzíven reflektál két kiemelkedő alkotóra, és egy-egy film erejéig meg is idézi a korszak géniuszainak tekintett, ám a korabeli festészeti tendenciáknak ellentmondó Johannes Vermeert (ZOO – Zé és két nulla) és Rembrandt van Rijnt (Éjjeli őrjárat).

Peter Greenaway: ZOO - Zé és két nulla
Peter Greenaway: ZOO - Zé és két nulla
(Johannes Vermeer: A festőművészet című képének idézete)
 
Elszórt, esetlegesen alkalmazott idézeteket szép számmal találhatunk Greenawaynél. Ilyen a holland nyelven elhangzó szöveg A rajzoló szerződésében, a németalföldi enteriőrfestészet perspektivikus kockakövei A macôni gyermek színpadán, Frans Hals A Szent György-lövészegylet tisztjeinek lakomája című képe A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője éttermében (ami fölött a Le Hollandais neonfelirat díszeleg) vagy éppen a karmazsinvörös szín dominanciája és erős anyagszerűsége Az építész hasában, A macôni gyermekben és A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretőjében. Ezek a töredékek teljes valójukkal a holland kultúra felé mutatnak, és egyben láthatóvá, sőt, látványossá teszik azt a kulturális háttérvilágot, ami e felszíni darabkákon kívül mélyebben is megmutatkozik a Greenaway-filmek esztétikai struktúrájában. A brit rendező főúri gyűjtemények gazdagságára emlékeztető „kunst- és wunderkammere”, amely egymás mellé rendeli a világ különféle szép és rút kreálmányait, bizarr világába integrálja a holland festészeti eredményeket, is. Mégpedig azzal a gesztussal, hogy egyszerű gyűjtögető szándékkal, a világ többi elemével egyenrangú módon használja fel a németalföldi kultúra kellékeit. Mesterség és művészet határán egyensúlyoz maga Greenaway is, amikor ilyen módon nyúl a XVII. századi művészet e termékeny korszakához, felidézve azt a kettős jelentést, ami a latin ars, artis ’művészet, mesterség’ többszörös értelmében keresendő.

Peter Greenaway: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője
Peter Greenaway: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője
(Háttérben Frans Hals A Szent György-lövészegylet tisztjeinek lakomája című képe)
 
Festmény a félhomályból

Greenaway holland képzőművészeti allúzióinak legújabb foglalata, az Éjjeli őrjárat már rendelkezik némi előzménnyel a Rembrandt-életmű feldolgozása terén. A filmformában való megfogalmazás előtt Greenaway más módon is foglalkozott a holland festő művészi és magánéleti oldalával. Az amsterdami Rijksmuseumban megrendezett Rembrandt-retrospektív kísérőjelenségeként bemutatott Éjjeli őrjárat-installáció (2006), a Saskia Boeddekével közösen színpadra vitt Rembrandt tükre című multimédiás darab és nem utolsó sorban a rendező által narrált dokumentumfilm, a nyomozásos dramaturgiára felépített Rembrandt’s J’ accuse (2008) mind a Rembrandt-tematikát bástyázzák körül. A Rembrandt tükrével a magyar közönség is találkozhatott, mert 2008-ban, a Holland-Flamand Kultfeszt keretén belül mi is láthattuk ezt a zenebetétekkel és filmjelenetekkel kiegészített produkciót.

Peter Greenaway: Rembrandt tükre
 
Saskia Boeddeke, Peter Greenaway, Vincent van Warmerdam:
Rembrandt tükre
 
Az Éjjeli őrjárat a Rembrandt tükrében is felvetett tematikát követi, a karakterekkel és a történetelemekkel kapcsolatos hangsúlyok viszont másképp kapnak nyomatékot a filmben, mint a színpadon. Ez értelemszerűen abból is következhet, hogy a Rembrandt tükrének csak az alapkoncepcióját és magát a librettót jegyzi Greenaway, a rendezés  már Saskia Boeddeke operarendező munkája. Mindkét mű a festő magánéletéből indul ki, a film azonban – anyagi tulajdonságaiból következően – több lehetőséget ad a vizuális képzőművészeti referenciák megteremtésére. Rembrandt elsősorban magánemberként ölt testet, körülvéve három nőalakkal: Saskia van Uylenburgh, a tisztelettel övezett feleség, Geertje Dircks, az alantas ösztönökkel felruházott dajka és Hendrickje Stoffels, a szűzies szolgálólány, akik mind egy-egy állomást képviselnek a festő életében, ezúttal szimultán vannak jelen, színpadon és filmen egyaránt.

Peter Greenaway: Éjjeli őrjárat
 
Peter Greenaway: Éjjeli őrjárat
 
Az Éjjeli őrjárat története Rembrandt egyik legnépszerűbb képe, a filmmel azonos nevet viselő csoportportré köré szövődik, melynek azon értelmezése, hogy a mű valóban egy éjjeli jelenetet ábrázolna, némileg vitatott a művészetelméletben. Restaurátori munkákat követő vélekedések szerint a sötét festékréteget pusztán a rárakódott szennyeződések okozták. A rembrandti színtechnikába azonban nagyon is beleillik a sötétség mint élő-lélegző dimenzió önálló entitásként való ábrázolása, nem véletlen hát, hogy Greenaway is ebből indult ki, mikor megpróbálta feltérképezni a holland géniusz mögöttes alkotásesztétikáját.

 
Peter Greenaway: Éjjeli őrjárat
 
A magánéleti dilemmák és problémák között ábrázolt Rembrandt viszont nem csak a képzőművészeti háttérrel egészül ki Greenawaynél, mert a brit rendező egyben feleleveníti azt a rejtélyeket fejtegető, nyomozó dramaturgiát, ami már A rajzoló szerződése narratíváját és eszmei-filozófiai mondandóját is meghatározta, és tovább él a már említett, rejtélymegoldó dokumentumfilmben, a Rembrandt’s J’accuse-ben is. Rembrandt Éjjeli őrjárata, miképpen a rajzoló grafikái, egy bűntényt foglalnak kereteik közé, a kérdés azonban itt is az, hogy megtalálhatja-e a főhős a rejtély kulcsát, avagy létezik-e egyáltalán megoldás (megváltás?) az átlagon felüli látással és egyben vaksággal megáldott-megvert művész számára.
 

A cikk hamarosan folytatódik.
Íme a filmelőzetes:

Get Adobe Flash player

 
 
Éjjeli őrjárat / Nightwatching 
Színes, kanadai-francia-német-lengyel-holland-angol életrajzi film, 134 perc, 2007. 
Rendező, forgatókönyvíró: Peter Greenaway
Szereplők: Martin Freeman, Emily Holmes, Eva Birthistle, Jodhi May, Toby Jones

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Bükki Linda --


További írások a rovatból

Enyedi Ildikó: A feleségem története
Interjú Grosan Cristina filmrendezővel arról, milyen közép-európai kollégákkal együtt dolgozni, és hogyan juttatta egy ártalmatlan Google-keresés a Berlinale Talents programba.

Más művészeti ágakról

irodalom

A csengésből a fülkagylódban A csengésből a fülkagylódban
Weeber Luca Borbála volt a Kötetlenül sorozat negyedik vendége
irodalom

Úton lenni boldogság, frontra menni halál Úton lenni boldogság, frontra menni halál
Interjú Fehér Renátóval, a ŠVEJK 100 antológia szerkesztőjével
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Bartók György válaszol
art&design

A felhő mögött – A digitális technológia anyagiságáról A felhő mögött – A digitális technológia anyagiságáról
Beyond the Cloud című csoportos kiállítás: Schneider Ákos megnyitóbeszéde


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés