bezár
 

irodalom

2010. 04. 29.
Három "nagy magyar író" Jeruzsálemben
Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. Beszélgetések a Szentföldről, irodalomról, életről. Magvető, 2010.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Három "nagy magyar író" Jeruzsálemben Hogy lehet-e egy interjúkötetről beszélgetést folytatni - az még nem is annyira nehezen megválaszolható kérdés. Ám az, hogy hogyan kerülhető el a kínos egyensúlyozás és udvariasság három (helyett két) "nagy magyar író" jelenlétében, jelesül Esterházy Péter és Spiró György társaságában egy pódiumbeszélgetés során - csipetnyi rosszindulattal azt mondhatnánk: sehogy. Hogy Sárközy Bencének sikerült-e a feladat, azt döntse el mindenki az alább következő beszámoló alapján.
A Könyvfesztivál keretében zajlott a Magvető Kiadó könyvbemutatója Marianna D. Birnbaum interjúkötetéről, amelyet a szerző a tavalyi Jeruzsálemi Könyvvásár alkalmából készített Esterházy Péterrel, Konrád Györggyel és Spiró Györggyel.

A beszélgetésen Marianna Birnbaum mellett Esterházy Péter és Spiró György jelent meg, a kérdéseket ezúttal Sárközy Bence, a Magvető főszerkesztője tette fel.

A terem már a kezdés előtt jó tíz perccel megtelt, csak az ablakok mellett, a bejárat túloldalán van még egy-két hely. A székek, amelyek látszólag üresek: töröttek, az ablak alatti helyekhez viszont csak egy praktikusan keresztbe lerakott széksoron átbukva lehetne hozzáférni, ám a szervezők először csak szigorú szemöldökráncolással, később már szavakkal próbálják elejét venni a toluló tömegnek. Valójában senki, még Morcsányi Géza sem érti, miért nem lehet a teremnek ehhez a részéhez eljutni, végül az ostromlók győznek, a kezdésre teljesen megtelik a terem, egyetlen gyufaszálat sem lehetne már leejteni.
Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben
Sárközy Bence zavarban van, honnan is lehet egy interjúkötet szereplőihez, pontosabban a kérdésekhez és az azokra adott válaszokhoz közeledni. A kötet és a kérdések mögötti tapasztalatokról, a kérdező és a kérdezettek Jeruzsálem, a mindenki által ismert város iránt érzett viszonyáról faggatja az asztalnál ülőket. Marianna Birnbaum, aki Amerikában él, 1963-ban járt először Jeruzsálemben, ám siet leszögezni, hogy mivel ő nem íróként, hanem kérdések megfogalmazójaként vett részt a kötetben, az ő reflexiói ebből a szempontból nem mérvadóak. Spiró a könyvei megírása előtt még nem járt a Szentföldön, szerencsére, mint mondja, hiszen így a mostani, jelenkori tapasztalatai nem befolyásolták írás közben. Esterházy európaiként és katolikusként is valamiképp kötelességének érezte, hogy elmenjen Jeruzsálembe, és bevallja, számára a könyvvásár jó apropó volt ahhoz, hogy elutazzon. Ottjártakor a bibliai tájat látta, Mészöly Saulusát idézte számára a színek keveredése, vagy a mindenhol jelenlévő por. „Talán Velence még ilyen hely – ahol nem idegesítenek a turisták.” Betlehemben egész türelmesnek érezte magát, mikor kerülgetni kellett egy lengyelekből álló („én agresszívnek mondanám”) vallási csoportot. „Folyamatos telítettséget jelentett az ottlét, a valóságosan megtapasztalható helyek, mert amint valaki azt mondta, az ott a Getsemáné kert, megállt bennem az élet.”

Spiró legmeghatározóbb élménye kórházi tartózkodásához kapcsolódik. Miután rosszul lett, egy Vészhelyzetből ismerős kórházba szállították, ahol pillanatokon belül kiderült, hogy az orvosok, a nővérek, a műtősök, mindenki oroszul beszél. Spiró megkönnyebbült, hogy szót ért velük („Ti komcsik, egymás között” - szúrja közbe Esterházy), és csak egy fiatal, oroszul nem, csak héberül beszélő nővér zökkentette ki eufóriájából. A kórházban töltött idő alatt teszik fel neki azt a kérdést is, hogy mit keres ő, magyar zsidóként Budapesten? Spiró azonban úgy érzi, ez a kérdés valójában inkább arra világít rá, hogy mi a különbség a között, ha az ember orosz vagy magyar zsidónak született.

Marianna Birnbaum a három író kapcsán a problematikus magyar zsidó identitást is megpróbálja körvonalazni a kötetben, hiszen a kettős kötődés kérdése, még ha esetükben ez nem is nyelvi problémát jelent, megkerülhetetlen. Spiró meg is jegyzi, hogy a maga részéről köszöni, jól érzi magát a magyar író szerepében, és furcsa mód külföldön nem is jut eszébe senkinek, hogy ne a könyvei alapján, hanem a zsidósága folytán kategorizálják. Egyébként a külföldi irodalmi életben kiosztott „magyar író” státuszt nem érzi irigylésreméltónak: „á, magyar szegény, milyen rossz lehet neki”.

Marianna Birnbaum megjegyzi, ebből a szempontból a magyar és az izraeli irodalom nagyon hasonló: nemcsak a nehezen érthető nyelv, hanem az ország, az olvasótábor kicsinysége miatt is. Ennek ellenére Izraelben valamivel jobb a helyzet: sokkal többen olvasnak szépirodalmat, mint Magyarországon.

Esterházy mítoszt is oszlat: a magyar emigráns irodalom korszaka lezárult, a szülőföldtől elzárt, magányosan dolgozó magyar író a rendszerváltással és az internet megjelenésével eltűnt az alkotók közül. Spiró szerint persze az anyanyelvet így is el lehet veszíteni, s ennyiből megint érdekes különbséget jelent a zsidóság helyzete: zsidóként a nyelvi kötődés kérdése irreleváns, míg magyarként a magyar nyelv a nemzettudat része, identitásképző elem, zsidó íróként bármilyen nyelven alkothat az ember.

A beszélgetés utolsó részére a zavart félmosoly a jellemző. Sárközy Bence firtatni próbálja, más-e katolikusként vagy zsidóként lépni a Szentföldre? Marianna Birnbaum okosan és diplomatikusan leegyszerűsíti a választ: senki nem tud kétszer ugyanabba az országba belépni, különösen igaz ez Izrael esetében.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Benedek Anna --


További írások a rovatból

Bemutatták K. Horváth Zsolt új kötetét, A bundátlan Vénuszt, Prae Kiadó, 2021
Seregi Tamás: Jövőbe szédülő lendülettel, Prae Kiadó, 2021
Helga Flatland: Egy modern család című regényének bemutatója
irodalom

A békától a kavicsig minden az idő része A békától a kavicsig minden az idő része
Interjú Lipcsey Emőkével

Más művészeti ágakról

színház

Szürreális találkozás báb és ember között Szürreális találkozás báb és ember között
Bunrakuról, óriásokról és marionettről
gyerek

Együtt bejárni a szövegeket Együtt bejárni a szövegeket
A Pagony Kiadó bemutatta Fenyő D. György legújabb kötetét
Interjú Wéber Katával útkeresésről, a színházi és filmes alkotásmódok különbségeiről, külföldi tapasztalatokról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés