bezár
 

art&design

2010. 07. 01.
Mi tette boldogabbá a futuristákat?
Depero, a futurista. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mi tette boldogabbá a futuristákat? Ismerve az olaszok temperamentumát, és, hogy mennyire nem jellemző rájuk az elmélkedő magukba zárkózás, az otthon ülés nyugalma, természetesnek tűnik, hogy a futurizmus Itáliából indult hódító útjára. Érdekes viszont, hogy a magyar művészeket is gyorsan magával ragadta. A kiállításon nemcsak a képek tanúskodnak erről, de a korabeli levelek is.
2009-ben ünnepelte megalakulásának száz éves évfordulóját az egyik, Olaszországban, Marinetti által alapított avantgárd mozgalom, a futurizmus. A Magyar Nemzeti Galéria az irányzat egyik legsokoldalúbb, és legfiatalabb művészének, Fortunato Deperonak (1892-1960) majdnem teljes trentói gyűjteményét, illetve, a kiállítás másik felében, a magyarországi futurista képzőművészek (Scheiber Hugó, Kádár Béla, Uitz Béla stb.) munkáit tárja a magyar közönség elé.
 Kádár Béla
A kiállítás egyik legnagyobb erénye, hogy lerombolja a futurizmusról alkotott előítéleteket. A mozgalom nem a fasizmust kívánta szolgálni, és nem pusztán a modern technika vívmányait, a nagyvárosi életet dicsőítette, hanem (kissé utópisztikusan) úgy gondolta, hogy az emberi élet a művészetek segítségével boldogabbá varázsolható. Fantáziát, alkotókedvet kell tehát a hétköznapokba is vinni, az egyes művészeti ágak hierarchikus rendjét, izoláltságát pedig megszüntetni.
Depero e Marinetti
A bejárattal szemben láthatjuk Marinetti és Depero fotóját, amint futurista mellényben „feszítenek”. Az öltözködésre is úgy tekintettek, mint az egyéniség művészi kifejezésének egy lehetséges formájára.
 
Depero egy, az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá tartozó kis faluból (Fondo) indult pályájára. Rómában ismerkedett meg a futurizmus képviselőivel (Boccioni, Marinetti), illetve Szergej Gagyilevvel, az Orosz Balett társulatával. Ezek a találkozások gyökeresen megváltoztatták a művészetről alkotott elképzeléseit. A kiállítás első része az avantgárd – főleg kubista (Picasso) – hatása alatt alkotott, nagyrészt fekete-fehér szén, tus, akvarell rajzait mutatja be, melyeken már előre vetül a művészetét meghatározó alapprobléma, a dinamizmus, illetve a sorozatok ábrázolásának megvalósíthatósága. 1915-ben, A világegyetem futurista rekonstrukciójában, így ír erről: „Mi futuristák, Balla és Depero arra szövetkeztünk, hogy az univerzumot derűs formában alkossuk újjá, és teljesen felfrissítsük.”
Depero - Fejek és csövek, 1945.
Izgalmasabb és színesebb a második rész, mely Depero kreatív alkotó periódusának csúcspontját (1917-1926) mutatja be. Egy, a gyermeki fantáziára, illetve a népművészet motívumaira épülő világ tárul elénk, mely mentes a tudatalatti tartalmak nyugtalanító többértelműségétől. A határozott formák, és vonalvezetés a világ rendjébe vetett hitről, és ennek a rendnek boldogító hatásáról árulkodnak. Depero egész életében hű maradt művészi elveihez, életművében nemigen fedezünk fel alkotói kétséget, illetve válságot.
 
1919-ben megnyitotta alkotói házát (Casa d’Arte Futurista Depero). Itt gyártottak, felesége segítségével, futurista motívumokat ábrázoló használati tárgyakat (faliszőnyegek, párnák, bútorok), melyek szintén azt a célt szolgálták (akárcsak korábban a szecesszióban), hogy a művészetet minél közelebb hozzák a hétköznapi élethez és a divathoz. A kiállítás negyedik része Depero amerikai tartózkodása alatt készített plakátterveit ábrázolja.
 Depero - Balerina Idol
Mivel a Depero alkotásait tartalmazó első rész egy már meglévő kiállítási anyagból építkezik, sokkal izgalmasabb a második, mely az olasz művész magyar alkotókra tett hatását mutatja be. A futurizmus mozgalma Magyarországon azért is jelentős, mert a többi európai országgal szinte egy időben jelentkezett. 1913-ban nyitották meg a Nemzeti Szalonban a Futuristák és expresszionisták kiállítását, 1910-ben, a Nyugatban pedig már megemlítik a mozgalmat. Bár a kor sok jelentős művésze (Ady, Babits) szinte utálattal beszél a korábbi művészeti hagyományokat erőteljesen megtagadó mozgalomról, a magyar képzőművészek, illetve egyes írók (Kassák Lajos) gondolkodását mégis radikálisan megváltoztatta. A kiállított képek közül sokat csak itt és most tekinthetünk meg, mert magántulajdonban vannak. 
 
Kádár Béla csodálatos színvilággal rendelkező képei dinamizmusában a magyar falusi világot, folklórt idézik meg. Scheiber Hugo képein a nagyváros forgataga ragad magával: Wurstli, Bál, Tömeg.
Shceiber Hugó Bál
Ismerve az olaszok temperamentumát, és, hogy mennyire nem jellemző rájuk az elmélkedő magukba zárkózás, az otthon ülés nyugalma, természetesnek tűnik, hogy a futurizmus Itáliából indult hódító útjára. Érdekes viszont, hogy a magyar művészeket is gyorsan magával ragadta. A kiállításon nemcsak a képek tanúskodnak erről, de a korabeli levelek is, illetve a Marinetti és Gáspár Margit (a futurizmusról beszámoló újságírónő) közt szövődött érzelmi viszony.
 
 
A kiállítás megtekinthető 2010. június 4-től augusztus 22-ig a Magyar Nemzeti Galériában.
 
 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

art&design

Fekete-lyukba szervezett turistaút Fekete-lyukba szervezett turistaút
A DOOM című kiállítás a Horizont Galériában
art&design

Transzparencia Transzparencia
Majoros Áron Zsolt „Influence/Hatás” című kiállításáról
art&design

Balatont álmodom, s melléje magamat Balatont álmodom, s melléje magamat
Gondolatok Bodolóczki Linda „Nekem a Balaton” című kiállításának képeiről
art&design

A sárga csend kísértete A sárga csend kísértete
A sárga csendről kiállítás: Schein Gábor megnyitó beszéde

Más művészeti ágakról

A Mirrén titkának könyvbemutatója
gyerek

Cinemira Fesztivál októberben
A SKAM-sorozat sztárjaival és dupla programmal
színház

Ítélkezés nélkül Ítélkezés nélkül
Az AlkalMáté Trupp Jordán Adél című előadásáról
irodalom

A hétköznapok esztétikája és a fantasztikus irodalom A hétköznapok esztétikája és a fantasztikus irodalom
Beszélgetés Keserű József új monográfiájáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés