bezár
 

art&design

2012. 11. 24.
A fotó mint médium
Pixelszag fotókiállítás
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A fotó mint médium Eperjesi Ágnes képzőművész Pixelszag néven műhelymunkát hirdetett, melynek célja a fotó médiumának átvilágítása volt. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai arra keresték a választ, hogy mi célt szolgál a fotó, meddig tartanak annak határai, és mi módon lehet a legújabb technikai lehetőségeket kihasználni a fényképezés során. A műhelymunka alatt megszületett alkotásokat a Mai Manó Házban december 9-ig tekinthetjük meg.
A fényképezés feltalálása óta kétféle fotográfiai gyakorlat van érvényben: esztétikailag és technikailag is megközelíthetjük a kész alkotásokat. Ha az esztétikai olvasat kerül előtérbe, akkor a fotóra műtárgyként tekintünk, maga a kész kép lesz a lényeges, eltűnik a képkészítés mikéntje és az alkotó maga is. A másik esetben a kész fotó a tájékozódást, az információszerzést szolgálja, így esztétikai értéke helyett az ábrázolás módja válik fontossá. Azonban a képkészítés során használt eszközök és a segítségükkel megjelenített kép jelentése nem választható el egymástól. A műhelymunka során az alkotóknak ezt az elvet kellett szem előtt tartaniuk, hogy megtalálják a jelentést leginkább megerősítő fotográfiai eszközt. Olyan alkotások születtek, melyek a fénykép evidencia- és dokumentumértékét megkérdőjelezik, és nem nyugszanak bele a falra tehető, esztétikai műtárgyak önmagukban való létezésébe sem. A Pixelszag játékra hív: a fotót leemeli a falról, kilépteti a térből, hogy egy teljesen idegen módon és közegben tálalja. A kiállított fotók láthatóvá teszik a médiumot, gondolkodásra inspirálnak, így befogadásukhoz nyitott és aktív nézői attitűd is szükséges.



A Pixelszag szóösszetétel nagyszerűen utal a fotó érzéki mivoltának és teoretikus létének összefonódására: a pixel a virtuális világ része, csak elméleti szinten van jelen, a szaglás pedig egy érzéki folyamat része. Ezzel a problematikával játszik el Flohr Zsuzsi Si tu vais ma mère című alkotása: a négy fotón maga a művész jelenik meg, amint régi családi fotókat tart a kezében. A családi képek archívumtöredékek, csupán pixelek, melyek érzékileg nem hozzáférhetőek. Pixelekből felépített család, amelyhez a fotók alanya már érzékileg nem kötődik.

Izgalmasak azok az alkotások, melyek a fotók technikai lehetőségeivel játszanak el, azokat értelmezik és gondolják újra. Zselinsky Miroslav Határvidék című alkotása azt vizsgálja, hogy a fényképezőgépbe beszűrődő fény hogyan változtatja homogén semmivé a celluloidot, vagy hogyan lesz ily módon a semmiből esztétikailag értékelhető kép. Somogyvári Kata Fotoversus című alkotása a mobiltelefon kamerájának problémájára reflektál: korlátlan mennyiségben készíthetünk képeket, így sajnos az arra nem érdemes témákat is megörökítjük. Nagy, világító kockáján e képdömping darabjait tekinthetjük meg. A tárlat legjobb alkotása Sprenc Balázs munkája, aki a polaroid hollandiai gyárának utolsó termékével fotózta Fade to Black című alkotását. Az instant film sajátossága, hogy egy nap alatt teljesen befeketedik és eltűnik róla a tartalom. A képek efféle sötétedését a művész az öregedés folyamatával állítja párhuzamba, a film tehát az ember világból való fokozatos eltűnését szimbolizálja. Martinkó Márk is nagyszerűen közelít a problémához, City Noise című munkájával egy olyan protézist alakított ki a fényképezőgép számára, amely az audio jelből képi információt készít. E gép segítségével a vonat, a rendőrautó, a dudálás és a forgalmi dugó hangja képpé válik.



A virtualitás és az igazságtartalom problémáját veszi elő Pers-Kovács Nóra Skype me! című alkotása, ami több képen keresztül mutatja be a virtuális világ kapcsolatalakító erejét. A képeken a két fél között nincs érzéki kapcsolat, csupán hangulatjelekkel kommunikálnak. A férfi feje még csak nem is látszik, helyén hatalmas állapotkijelző található. A művész alkotása valóban zseniálisan jeleníti meg, hogy az internet világa mennyire ellaposítja a személyes kapcsolatokat.

Néhány alkotás a fotós-modell problematikájával játszik el. Mag Krisztina Szilvia egy olyan szerkezetet hozott létre, mely segítségével kiiktatható a fotós, a Másik. Önképeket készít, melyek egy virtuális múlt és jövő megjelenítésének lehetőségeit kínálják fel. Sárközi Péter Nézőpont című alkotásán helyet cserél a műalkotás és a mű befogadója. A néző lesz műalkotás, akit a mű maga – egy szőke lány – mér végig. Az alkotó tehát arra kérdez rá, hogy e két szerep kicserélhető-e egymással. Hasonló módon játszik el a kérdéssel Horváth János is Kontextus című munkáján: egy képet helyez el különböző kontextusokban, közben azt vizsgálva, hogyan változik a befogadás módja. Végül egy kamerát állít fölénk, ahol az eredeti kép szemlélési technikáját figyelhetjük meg.



Az alkotók közül páran azt analizálták, hogy a fénykép bizonyos hibái hogyan tehetők direktté és hogyan idézhetőek elő szándékolt módon. Borsay Márti Digitális fotogramok című alkotásán maga a fényképezőgépbe kerülő kosz válik az alkotás tárgyává. A szenzorkoszból digitális fotogram lesz, egyedi látványok alakulnak ki. Rapi Mariann Aqua alkotásán a víz fényképre gyakorolt hatásaival operál. Aktképét barit nagyításban huzamosabb ideig áztatja, majd a különböző fázisokat jeleníti meg. A fotó változása szorosan párhuzamba állítható saját testének változásával.

A Pixelszag munkái ötletesek. Kiválóan tettenérhetők rajtuk a műhelyben végzett kutatások, problémafelvetések, reflektálások eredményei. Sok munkában azonban az ötleten túl nem láttam mást, kicsit hiányoltam belőlük a profizmust. Legtöbben viszont mindenképp eredeti módon közelítettek a fényképezés tárgyához és eszközeihez, ezért figyelemreméltó az, amit létrehoztak. A jövőben talán érdemesebb egy kicsit több hangsúlyt fektetni az esztétikai oldalra is, hogy ezek az ötletek még jobban érvényesülhessenek.

A Pixelszag című kiállítás 2012. november 08-tól december 09-ig tekinthető meg a budapesti Mai Manó Házban.
Fotó: Bach Máté
nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

art&design

Kis Présház, 2022. szeptember 18., 20 óra
art&design

Kurultaj, 2022
art&design

Győri Blanka gondolatai* Joó Irma munkáiról
art&design

MINTÁZATOK – Na de mihez kezdjünk velük?

Más művészeti ágakról

Trogmayer Éva és Egervölgyi Lilla legújabb mesekönyvéről
Deres Kornélia Besúgó Rómeó, meglékelt Yorick című kötetéről
Elmesélhető múltról és megélhető jelenről Gabriela Adameşteanuval és Esther Kinskyvel a Dunafeszten


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés