bezár
 

gyerek

2013. 06. 02.
Mesés egészség
Egy óvodai egészségfejlesztő programról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mesés egészség Az alábbiakban egy olyan tudományos kutatást mutatunk be, mely rámutat: ha a gyerekeknek többet mesélnek, jobb lesz a hangulatuk, kevesebbet hiányoznak az oviból, többet segítenek a szülőknek. A mesepszichológiai kutatást két pszichológus mutatja be.
Tavaly november végén rendezte meg a Tükröm-tükröm... A műfajok lélektana című kétnapos gyerekirodalmi konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja (GYIIK), a Mesemúzeum és Meseműhely, valamint a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és a Kaméleon Olvasóklub szakmai támogatásával. Az elhangzott előadások közül néhánynak a szövegét rövidített formában közzétesszük a prae.hu oldalán. Az alábbiakban két pszichológus, Juhász László és Siklós Anita előadása olvasható.

A pszichológia egyik új, kibontakozó területe a mesepszichológia, amely több tudományág (néprajz, nyelvészet, régészet, biológia és neurobiológia stb.) és saját kutatási eredményeire alapozva vizsgálja a mesék különféle hatásait, helyét, szerepét az ember fejlődésében, különböző életkori szakaszaiban.

A mesék gyógyító célú, elsődlegesen pszichés folyamatokon alapuló tudatos alkalmazását meseterápiának nevezzük.

A bemutatott vizsgálat célja a mesepszichológiai kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával az óvodai intézményrendszerben olyan, csoportosan használható meseterápia kialakítása volt, amely ezen életkorú gyermekek két alapvető szükségletére, a mesére és a játékra épít.

A kutatás középpontjában az a kérdés állt, hogy a mesékhez tartozó és kiegészítő hatásaira épülő program képes-e pozitívan befolyásolni a gyerekek hangulatát, viselkedését és egészségi állapotát?

A program során művészetterápiás, dramatikus módszereket, imaginációt, meséket és játékokat alkalmaztunk. A program modulrendszerű volt: egy egynapos és egy háromnapos mese- és játékterápiát tartalmazott. Három fő komponensre, a nevetés, a segítés és a pozitív szuggesztiók jótékony hatásaira épült. A háromnapos, folyamatos komplex hatásban részesülő csoportot "komplex" csoportnak, az egynapos, a segítés és támogatás eszközrendszerében részesült csoportot "Segíts!", a vizsgálatban résztvevő, hatás nélküli csoportot "kontroll" csoportnak neveztük el.

Vizsgálatunkhoz sikerült megnyernünk a budapesti Ezüstfenyő Óvoda vezetőjét, munkatársait és a vizsgálatban résztvevő három csoport, összesen 60 kisgyermek szüleit. A lehetőségünk szerinti választást kényelmi mintavételnek nevezzük. Az óvoda művészeti jellegű, napi tevékenységének része a meseolvasás, mesehallgatás, mesedramatizálás.

A vizsgálat időpontja 2011. október 11-13-a között volt, öthetes utánkövetéssel. A program előtt, alatt és után hetente kétszer mértük a gyerekek hangulatát és egyszer az egészségi állapotát. A programot megelőzően felmértük az óvodások viselkedéses jellemzőit, majd másfél hónappal a programot követően megismételtük a mérést annak érdekében, hogy történt-e változás a gyerekek viselkedés repertoárjában.

A kutatás izgalmas eredményeket hozott. A beavatkozást megelőzően a csoportok hangulata nem tért el egymástól. A beavatkozást követő kb. 4. hétig a beavatkozott csoportok hangulata jobb volt mint a kontroll csoporté. A beavatkozás alatt a két beavatkozott csoportban a napi kezdő hangulatukhoz képest a záró hangulatuk szignifikánsabb jobb lett. A programban résztvevő gyerekek három héten keresztül kedvezőbb hangulatról számoltak be, mint a kontroll csoport tagjai.





A programot követő két hétben a komplex csoport tagjainál és az egynapos, egy tematikájú feltételben résztvevőknél alacsonyabb mértékű volt az egészségügyi hiányzások száma a kontroll csoporthoz képest. 



A programban résztvevő óvodások esetében a szülők a segítő viselkedésformák gyakoriságának növekedéséről számoltak be másfél hónappal a programot követően.



A mesék természetes létünkhöz tartoznak. Pszichés és egyéb gyógyító funkcióikat a tudomány csak most kezdi el feltárni. Ezeket a funkciókat, illetve módszereket a szülők eddig ösztönösen, a generációk együttélése során sajátították el. Ez sajnos mára kárt szenvedett, ezért fontos lenne, hogy más módon (is) megpróbáljuk eljuttatni a meséket a gyerekekhez, akiknek az egészséges érzelmi-lelki-szellemi és szociális fejlődéshez nélkülözhetetlenek. A bemutatott kutatás példa arra, hogy a meséknek mindezen kívül jelentős egészségfejlesztő és -megőrző hatása is lehet.
nyomtat

További írások a rovatból

Műhelykonferencia a magyartanításról – 1. nap
Igaz Dóra legújabb könyvének bemutatója a Bartók Pagonyban

Más művészeti ágakról

irodalom

Hol vagyunk, hol nem mi vagyunk Hol vagyunk, hol nem mi vagyunk
És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete, szerk. Szederkényi Olga, Budapest, Cser Kiadó, 2018
irodalom

huszonegyedik #0 huszonegyedik #0
Tizenkilencedik: John Ruskin és William Morris
Ujj Mészáros Károly: X – A rendszerből törölve


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés