bezár
 

gyerek

2014. 05. 30.
Nem hülye a gyerek, csak nem tetszik neki!
Avagy hogyan szerethetik meg a fiatalok az olvasást?– Kerekasztal-beszélgetés az OMV szervezésében
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem hülye a gyerek, csak nem tetszik neki! Anyukámnak cirka 30 éve könnyű dolga volt: először hozta a Vackort és a Gőgös Gúnárt, és felolvasott belőlük, utána jöttek a pöttyös könyvek, aztán a csíkosak, meg persze a Piknik-sorozat. Ma a szülőknek nehezebb a helyzete – egyfelől egyre szélesebb a gyermekkönyv-kínálat, amiből nem könnyű kiválasztani a tényleg jót és korosztályhoz illőt, másfelől viszont a fiatalokat inkább a tévé és a számítógép vonzza, így nagyon ügyesen kell megtalálni és kezükbe adni azt a könyvet, amit elolvasnak, és kedvet kapnak a továbbiakhoz.
Az olvasás gyerekek körében való népszerűsítéséről szóló kerekasztal-beszélgetésre a szervezők nagyon jó társaságot hoztak össze: volt író, kiadótulajdonos, pszichológus, az Olvasásklinika szakértője és két, fiatalok körében népszerű énekes. Azonban a sok bába közt kicsit elveszett a központi témául szolgáló gyermek, a közhelyek szintjén polemizáltak a résztvevők. Olyan tanácsot, amire józan paraszti ésszel magunk is rá nem jöttünk volna már, nem kaptunk. Mégis érdemes talán ezt is összefoglalni, a megállapítások, ha nem is revelatívak, de elgondolkodtatók.

Abban nagy egyetértés volt, hogy kicsi kortól fontos olvasni, mert így javul a kifejezőkészségünk, könnyebb lesz önmagunk meghatározása, kialakít egyfajta életfogytig tartó kíváncsiságot, és persze szükséges az életben való boldoguláshoz is. Sőt, Grecsó Krisztián író szerint a csajozáshoz is elengedhetetlen, legalábbis ő ezzel beszélte rá egy barátját, hogy könyvet vegyen a kezébe.

Miért nem olvas?
 
Ugyanakkor sok gyerek némi fenntartással vesz a kezébe könyvet. Kovács Eszter, a Pozsonyi Pagony Kiadó alapító társtulajdonosa szerint ennek részben az az oka, hogy az iskolai olvasókönyvek nehezek, érdektelenek. Ha 8 évesen Szent Erzsébet legendáját, 14 évesen az ókori klasszikusokat kell olvasni, akkor nem csoda, ha nem érinti meg őket, nem okoz élményt. Sándor Fruzsina, az Olvasásklinika szakértője gyakran találkozik olyan fiatalokkal, akik úgy állnak a könyvhöz, hogy "Á, úgysem értem meg". Minden tizedik gyerek olvasási nehézségekkel küzd, ennek sok esetben a félelem áll a hátterében. Az iskolai számonkérés, az eredményorientáltság elveszi az olvasás örömét, helyette a stressz marad. A klinikán ezt próbálják feloldani, először felmérik a képességeket, és inkább az erősségekre koncentrálnak – a sikerélmény után pedig már könnyebb megbírózni a kihívásokkal. Grecsó is egyetértett a fentiekkel, szerinte sokszor nem meri megmondani a gyerek, ha az iskolában feladott könyv nem tetszik neki, mert akkor ő a hülye, holott ha nem, hát nem, ezt el kellene fogadni.

Mit (ne) olvasson?
 
Horváth Gergely moderátor kérdésére Lola, a tinédzser korból alig kinőtt énekesnő első igazán jelentős könyvélményeként a 8 évesen olvasott Harry Pottert nevezte meg, és elmondta hogy ennek hatására nyúlt A Gyűrűk urához, ami szintén "bejött". Grecsó jelezte, hogy ő ugyan nem szereti se Rowlingot se Tolkient, de nem baj az, ha ponyva vagy lektűr, csak olvasson az a gyerek. Kovács Eszter szerint viszont nem mindegy, mit olvas, nagyon fontos, hogy a kiválasztott könyv a korosztályuknak megfelelő legyen. Ezt erősítette meg Kántor Nedda pszichológus is, aki elmesélte, hogy kilenc évesen a Twist Olivér igencsak megviselte, nagyon nyomasztó volt, jó lett volna, ha valaki lebeszéli akkor róla. Kissé felháborodva mesélte el, hogy egy ismerős kislány ugyanebben a korban az Alkonyatot vette ki a könyvtárból, amit simán odaadtak neki. A könyvtáros – eldönthetjük, hogy jogosan-e – erre annyit mondott, hogy ő nem szólhat bele, hogy ki mit akar kikölcsönözni.

Horváth Gergely, Grecsó Krisztián, Sándor Fruzsina, Kovács Eszter, Kántor Nedda, Lola, Puskás Péter
 

Kinek a felelőssége?
 
Abban egyetértés született, hogy az olvasás megszerettetésében az első lépés, hogy kiskorban felolvassunk a gyereknek, beszélgessünk róla, vagy akár közösen találjunk ki történeteket. Kántor Nedda szerint azonban a szülőknek sokszor az a legegyszerűbb, ha a "tévé előtt legeltetik" a gyereket, ami sajnos visszafogja őket abban, hogy használják a fantáziájukat, maguk teremtsék meg a képi világot. Ezért sok esetben az olvasás megszerettetése az iskolára hárul. Kovács Eszter viszont azt állította, hogy az oktatási rendszer erre jelenleg nem képes, mert az óvónők, tanítók, tanárok az egész képzés alatt nem hallanak erről a témáról semmit. A Károli Gáspár Református Egyetemen ugyan most végre elindul a gyermek- és ifjúsági irodalom szak, de ez önmagában még nem fogja megoldani a problémát.
Szerencsére azonban a szülőknek ma már megvan a lehetősége, hogy maguk tájékozódjanak a kiadók honlapján a könyvekről, amelyek kínálata már igen széles.
 
Mint korábban írtam, újszerű megállapítás tulajdonképp nem volt, nem ugrott meg az adrenalinszintem a kerekasztal-beszélgetést hallgatva, de azért haszontalan sem volt, inkább amolyan vitaindító. A rendezvényt az OMV Hungária olaj- és gázipari vállalat hívta életre, és talán ennél az eseménynél jelentősebb az, hogy 2010 óta folyamatosan gyűjtenek könyveket, ezeket iskoláknak adják, ahol felolvasásokat is szerveznek. 2011-ig a Soros György alapította, budapesti székhelyű OSI (Open Society Institute) "Olvassunk Együtt" kampányának keretében tették ezt, de amikor az véget ért, ők tovább folytatták a kezdeményezést, idén például nyolc zenés, felolvasós iskolalátogatást terveznek.


Kerekasztal-beszélgetés az olvasás népszerűsítéséért az OMV Hungária szervezésében
Budapest Music Center
2014. május 27.
nyomtat

További írások a rovatból

A Magyar Műfordítók Egyesületének programja a Magvető Caféban
Rét Viki kortárs novellagyűjteményről és egy alakuló regényről mesélt
gyerek

Az elvarázsolódás igénye Az elvarázsolódás igénye
Meseterápia – Hogyan forduljunk a gyermekekhez?
gyerek

Lépj be a mesék világába!
BŰVÖS ERDŐ - BOSZORKÁNYOS KÜLDETÉS kiállítás és játék, Vajdahunyadvár

Más művészeti ágakról

színház

Tévés valóság Tévés valóság
A Csatorna a Jurányi Házban
És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete, szerk. Szederkényi Olga, Budapest, Cser Kiadó, 2018
art&design

Szokó Szótára Szokó Szótára
Szolnoki József Idegiológia című kiállításához
A múltban gyökerező társadalmi krízisek a Verzió dokumentumfilmjeiben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés