bezár
 

irodalom

2017. 04. 22.
A zombi apokalipszistől a prágai tavaszig
Visegrádi irodalmi rezidensek. Angol nyelvű beszélgetés. Április 21.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mit jelent visegrádi rezidensnek lenni? Hogy inspirálhatják egymás munkáját cseh-lengyel-szlovák-magyar szerzők? Hogy születhet meg szinte egyszerre négy nyelven egy Közép- Európai témájú regény?

Gulyás Gabriella, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa kezdte a beszélgetést: röviden ismertette, hogy miben áll visegrádi rezidensnek lenni. A Nemzetközi Visegrádi Alap hozta létre öt-hat évvel ezelőtt a projektet, amelyhez hasonlók a képzőművészetben már régóta működnek. Egy évben kétszer, tavasszal és ősszel, mind a négy visegrádi országból egy-egy írónak lehetőséget biztosítanak arra, hogy hat hétig a négy ország egyik városában, nyugodt és csodás körülmények között dolgozzanak, és nemcsak a várossal, de egymással is megismerkedjenek. A projektet abban a reményben hozták létre, hogy ezekből a kapcsolatokból átjárások, új munkák születnek.

prae.hu

Gulyás megkérdezte a négy budapesti rezidenstől, hogy mit profitáltak az itt-tartózkodásukból. Lidia Amejko lengyel írónő, A telepesi szentek élete című könyv szerzője nyugodt és gyönyörű helynek találta Budapestet, ahol saját országának politikai életétől elvonulva gondok nélkül alkothatott. Egy, a zsidó holokausztról szóló könyvön dolgozott, és rengeteget sétált a hetedik kerületben, különösen a Kazinczy utcában. Hatalmas élmény volt számára, hogy itt az utcán rabbikkal és haszidokkal találkozott, Lengyelországban nem ilyen élő a zsidó kultúra.

Svetlana Zuchová szlovák írónő nagyapja magyar volt, így vele kiskorában magyarul is beszélgettek. Sajnos mára Zuchová magyar tudása feledésbe merült, de ha a nyelvünket hallja, az mindig ismerősen, nyugtatóan cseng a füleinek. Rezidenssége alatt sokat tudott a fordítójával, Pénzes Tímeával találkozni. Budapest a saját szülővárosára, Brnora emlékeztette a Berlinben élő, cseh írónőt, Dora Kaprálovát. Olyannyira, hogy erről az élményről egy verset írt, bár ezt évek óta nem tette, és a városunk regényírásra is ihlette.

Svetlana Zuchová és Dora Kaprálová

A rezidens program magyar résztvevője, Térey János is kihangsúlyozta, hogy a program jóvoltából egy gyönyörű, nagy apartmanban lakhatott a Várnegyedben, ahol egy filmes, illetve színházi világgal foglalkozó regényen dolgozott. A regény főszereplője személyes és művészi krízisben találja magát, mert 28 évesen eljátszotta a Hamletet, aztán a Saul fia című filmben kapott főszerepet, de „szakmai kihívásból” szerepet vállal egy Zombi apokalipszis témájú horrorban. Rájön, hogy a két minőség, a Hamlet szerep és ez utóbbi, könnyedebb műfaj, összebékíthetetlenek egymással.

A műsor második felében Horváth Viktor író és Gulyás Gabriella szervező a K4 projektről beszéltek. Gulyás elmondta, hogy az ötlet akkor született meg, amikor egy kortárs szlovák szerző Márairól szóló drámáját bemutatták. A visegrádi négyes társaság, akik szintén jelen voltak, elgondolkoztak azon, hogy milyen fontos lenne, hogy ismerjük egymás országainak történeteit. Óriási munka áll a projekt mögött. Minden évben keresnek egy jó szöveget, amelynek van Közép-Európa történelmével kapcsolatos tematikája, és a könyvhöz keresnek három fordítót, akik nagyon gyorsan visszaadják az eredeti szöveget, hisz a négy könyvnek egy időben kell megjelennie.

Visegrádi rezidens

A következő K4-es könyv Horváth Viktor Tankom című regénye lesz, amely előreláthatólag októberben, novemberben fog megjelenni, Magyarországon a Magvető kiadónál. A könyv az 1968-as eseményekről beszél magyar szemmel. Horváth Viktor elmondta, hogy Magyarországon még mindig nem sikerült teljes mértékben szembe néznünk azzal a ténnyel, hogy egy baráti ország forradalmának eltiprásában segédkeztünk tíz hadosztállyal. A Szovjetunió szándékosan akarta, hogy a beavatkozás egy nemzetközi összefogás eredményének tűnjön, és pedig egy ne egy nagyhatalom zsarnoki fellépésének, mint történt korábban, 1956-ban.

Regénye attól lesz például izgalmas, hogy a főhős egy fiatal magyar tiszt, aki Komlóson született, Moszkvában járt katonai iskolában, így oroszul is jól tud. Az ő szemén keresztül látunk bele a korabeli politikába. Szerelme Léván él, magyar anyanyelvű, csehszlovák állampolgár.

Horváth úgy gondolja, regényét Csehországban és Szlovákiában talán nagyobb érdeklődés fogja övezni, mint hazánkban. De az a tény sem lebecsülendő, hogy mi, magyar olvasók is szembesülhetünk azzal, hogy az 1968-as események milyen nyomot hagytak a társadalmunkban, hogyan szenvedtük el közvetve az eseményeket.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

Tudósítás a Tolnai-emléknapról - második rész
Megjelent Tandori Dezső Egyetlen című kéziratának hasonmás kiadása
Szubjektív esszé egy koreai költészeti könyvbemutatóról
irodalom

Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról

Más művészeti ágakról

Az A.P. Art Galéria Echoes című tárlatáról
Az Árnyak kertje című antológiáról
gyerek

Jön Veszprém legvidámabb hétvégéje!


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés