bezár
 

irodalom

„Ha én nem szólalok fel, akkor ki fog?”
„Ha én nem szólalok fel, akkor ki fog?”
Budapesten járt Sofi Oksanen finn–észt író, hogy a magyar közönség előtt is bemutassa Ugyanaz a folyó címmel megjelent esszékötetét, amelyben az orosz–ukrán háború kontextusában gondolkodik a fegyverként használt nemi erőszakról, a női egyenjogúság csorbításáról, transzgenerációs traumákról és az ismétlődő mintázatok felfedezésének fontosságáról a putyini hadviselésben. A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélgetett.
145 éve született Móricz Zsigmond
145 éve született Móricz Zsigmond
Átfogó programsorozattal emlékezik meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a 145 éve született Móricz Zsigmondról; az intézmény tárlatvezetésekkel és beszélgetésekkel is várja a látogatókat ősszel – közölte az intézmény.
Szkárosi Endre a barátai emlékeiben
Szkárosi Endre a barátai emlékeiben
Október 10-én, csütörtök este 18 órakor mutatták be Szkárosi Endre A másik egy című kötetét a Margó Irodalmi Fesztivál Kamaratermében. Kerber Balázs, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerző két közeli ismerősével, Kukorelly Endrével és Sőrés Zsolttal.
Vitéz Ferenc kapta az Arany János-díjat
Vitéz Ferenc kapta az Arany János-díjat
Kiemelkedő irodalmi munkásságáért Vitéz Ferenc írónak, költőnek, irodalomtörténésznek ítélte oda az idén az 1995-ben alapított Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kuratóriuma – az elismerést a szövetség szerdai ünnepi rendezvényén adták át Budapesten.
Az empátia a munkamódszerem
Az empátia a munkamódszerem
Október 8-án Szálinger Balázs kérdezte Juhász Tibor költő, író, szerkesztőt pályája kezdetéről, alakulásáról, az írás folyamatáról és Lyukóvölgyről a Dante Közösségi Alkotótérben.
Tényleg attól féltem, hogy megbukik ez a rendszer
Tényleg attól féltem, hogy megbukik ez a rendszer
Horváth Viktorral Mészáros Sándor beszélgetett az idén megjelent új regényéről. A Júdás-tervet a Nemzeti Táncszínházban, a Margó Irodalmi Fesztivál Kávézószínpadán mutatták be.
Mi élünk, és a háttérben az ikonikus dalok
Mi élünk, és a háttérben az ikonikus dalok
Az Őszi Margó utolsó napján mutatták be Falcsik Mari legújabb prózakötetét, amely a Helikon Kiadó 21 dal sorozatában jelent meg. A szerzővel Gerliczki András beszélgetett a kortárs zenei ízlést és hangzásvilágot alapjaiban meghatározó rocktörténeti legendákról, közkinccsé vált irodalmi szállóigékről, valamint a vers- és prózaírás különbségeiről.
Isten sok neve
Isten sok neve
Élő Csenge Enikő versei ugyanannyira személyesek, mint amennyire „istenesek”. Kissé paradox módon fogalmazva: az Apám országa úgy idéz meg egy költészeti hagyományt, hogy nem folytatja inherens módon, inkább kijátssza azt - Élő Csenge Enikő Apám országa című verseskötetéről Maros Márk írt kritikát.
Vitalista halálfelfogás Juhász Ferenc Az aranyba-öltözött halál című versében
Vitalista halálfelfogás Juhász Ferenc Az aranyba-öltözött halál című versében
Valójában az egész költemény és a juhászi inorganikus vitalizmus lényege is tetten érhető ebben a Halál-sorozatban: titokzatos, enigmatikus, visszahúzódó, mégis materiális értelemben formálódó, sokszorozódó. Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közlünk, ennek negyedik, egyben utolsó részét olvashatják. 
A kőteknős lassan ment
A kőteknős lassan ment
Miközben ezt írtam, a demilitarizált koreai határsáv hetvenéves múlt: sebhely egy valaha-volt ország testén. Sebhely a főhős combján, pedig előtte még egy egész élet áll. „Nem nevezném szolidaritásnak, ha az ember a távcső mögött sírdogál.” (29.) – Fehér Renátó kisesszéje.
23   24   25   26   27   28   29   30   31 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés