bezár
 

art&design

2013. 10. 14.
A magyar modernizmus művészete a Musée d'Orsay-ben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hétfőn nyílik a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro című kiállítása; a budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók és a magyar modernizmus művészetét mutatja be 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül.
A kiállítás ötlete másfél évvel ezelőtt született meg, amikor Baán László, a Szépművészeti főigazgatója felvetette, hogy Bartók Béla művészetéből kiindulva lehetne bemutatni Párizsban a magyar modernizmust, amelynek festészete az egyik legszínvonalasabb a korszakban - emlékeztetett a tárlat hétfői sajtóbemutatóján Guy Cogeval, a Musée d'Orsay elnöke.

Baán László hozzátette, hogy Guy Cogeval megkülönböztetett figyelmet fordít az előző századforduló magyar festészetére: a párizsi múzeum tavaly egy Rippl-Rónai-képet vásárolt állandó gyűjteményébe, míg a d'Orsay most futó másik időszaki kiállításába Perlrott-Csaba Vilmos egy festménye is bekerült.

Claire Bernardi, Rockenbauer Zoltán és Barki Gergely kurátorok elmondták, hogy Bartók zenéje hangsúlyosan jelen van a kiállításban, és szinte minden teremben hallható. A belépő a Bartók-muzsika mellett először magyar festők - többek között Berény Róbert, Czigány Dezső vagy Pór Bertalan - és Paul Gauguin önarcképeivel találkozik, majd a tárlat egyszerre kronologikus és tematikus rendszerben tekinti át a magyar modernizmust.

Az előző századfordulón Párizs számított a művészeti világ fővárosának, ebből a korszakból pedig a Musée d'Orsay rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel, ezért óriási jelentőségű, hogy a magyar művészet éppen ebben az intézményben mutatkozhat be - hangsúlyozta Baán László.

A kurátorok elmondása szerint az 1900-as évek elején a magyarok számára is Párizs jelentette a viszonyítási pontot: Bartók, Ady és társai, a Nyolcak és más festők egyaránt a francia fővárosba utaztak inspirációért. Sokuk éppen ott ismerkedett meg egymással, így Párizs ebben az értelemben is a magyar modernizmus bölcsőjének számít.

A tárlat Párizs-Budapest című terme magyar alkotók azon munkáit gyűjti egybe, amelyeket párizsi stúdiókban festettek. Albert Marquet festménye Matisse-t örökíti meg munka közben, míg Perlrott-Csaba két aktja éppen a francia mester műtermében készült. Cézanne és a fauvizmus hatása szintén megfigyelhető Rippl-Rónai József, Ziffer Sándor és Berény Róbert tájképein, enteriőrjein, a teremben hallható felvételen pedig Bartók egy Debussy-darabot játszik.

Külön terem dolgozza fel az ebben az időben "felfedezett" népművészet hatását a korszak magyar művészetére, nagy figyelmet fordítva Bartók népdalgyűjtéseire: a gyűjtőutakat a komponista által és róla készített fotók, népdalfelvételek idézik fel.

A kiállítás közepén kapott helyet a korszak magyar művészetét és történelmét idővonal, fényképek és térképek segítségével áttekintő szekció, majd a fő egység a Magyarországra hazatért művészek munkásságát vizsgálja. Rippl-Rónai vásznai mellé a kurátorok Czóbel Béla kevés fauvista képéből válogatták ki a legjelentősebbeket, és bőséges anyag tekinti át az úgynevezett nyergesi periódust is, amikor a hazaérkezett művészek Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán, "a magyar fauvizmus bölcsőjében" gyűltek össze alkotni.

Márffy Ödön Fürdőzők című festménye bizonyult a korban a Nyolcak egyik legbotrányosabb képének, de előkerültek olyan vásznak is, amelyeknek maga a művész használta fel mindkét oldalát; egy Ziffer-mű hátoldalán például az első ismert Tihanyi Lajos-portrét fedezték fel nemrég.

Bartókról alig maradt fenn mozgókép, ezért is számít különlegességnek az 1942-es amerikai filmfelvétel, amelyen maga a komponista zongorázza Allegro barbaro című munkáját. A Ma folyóirat köréhez tartozó alkotók - Moholy-Nagy, Mattisch Teutsch, Galimberti - munkái mellett a látogatók a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin részleteit hallhatják.

A Tanácsköztársaság a magyar festészetben is cezúrát jelentett, ekkor több festő - köztük a Fegyverbe! című plakátot készítő Berény Róbert - kényszerült emigrációba. Ezt az időszakot az aktivisták munkáira koncentrálva mutatják be a rendezők; Bortnyik Sándor több vászna mellett a hazatérés helyett a párizsi karriert választó Réth Alfréd egy kubista képe zárja a tárlatot.

A 2014. január 5-ig látogatható kiállításhoz a Musée d'Orsay számos magyar vonatkozású kísérőprogramot, a többi között koncerteket, tárlatvezetéseket, irodalmi kávéházakat is szervez.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Neked már megvan a heti Praedád?
art&design

Háttérinterjú Deák Erikával, a Deák Erika Galéria alapítójával a hazai művészeti képzésről, a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy mit jelent galeristának lenni
Gondolatok Szabó Klára Petra Hadd oldjam meg az őrületet, ami összezavar téged című kiállításáról

Más művészeti ágakról

Interjú az idei Év Gyerekkönyve Díj egyik HUBBY különdíjasával, Pacskovszky Zsolttal
Transzdiszciplináris Traumatudomány: Trauma Kortárs és Történeti Perspektívákon Keresztül címmel angol nyelvű, nemzetközi nyári egyetem a CEU budapesti kampuszán, 2022 július 11-16.
Zoltán Gábor: Levegőt venni, Kalligram Kiadó, Budapest, 2022


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés