A Bihar megyei könyvtár előterében nyílt tárlat a Magyarországon, Svédországban és Japánban hírnevet szerzett szobrász főművének, a Filozófiai kertnek a másolatát mutatja be. A szoborcsoport teljes nagyságú, 3D nyomtatóval készült másolatát Wagner Nándor születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly állították ki a Műcsarnokban, ez tekinthető meg Nagyváradon is.

Wagner Nándor élete legfontosabb alkotásának nevezte a Filozófiai kert című szoborcsoportot, melynek körben álló alakjai az öt nagy gondolkodó - Ábrahám, Ekhnaton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce -, míg a körön kívül, egy vonalban Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Mahatma Gandhi áll. A szoborcsoport egy-egy példánya Tokióban és Budapesten, a Gellért-hegyen áll.

A nagyváradi kiállításon a szoborcsoport kópiája mellett a művész és felesége, Wagner Chiyo mellszobra is megtekinthető.  A tárlat közönségét Ancuta Florina Schiop, a Bihar megyei könyvtár igazgatója és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte.

Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora beszédében a mű spirituális üzenetére hívta fel a figyelmet: mindegyik alaknak a gondolata ugyanarra mutat, a maradandóra, az örökkévalóra. Úgy vélte, a mű a békét jelképezi és együttgondolkodásra, meditációra hív.

Wagner Nándor életpályáját Wehner Tibor művészettörténész ismertette. Kiss Sándor, a művész hagyatékát ápoló és a tárlat létrehozásában segítő Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy az alkotó hogyan vallott művéről: "Ebben az alkotásomban igyekszem minden lehetőséget megadni a kultúráknak, hogy közeledjenek egymáshoz azzal, hogy mindegyiket egyenlően kezelem".

Elhangzott, hogy a tárlat kezdeményezői szeretnék, ha Tokió és Budapest után Nagyvárad is otthont adhatna a szoborcsoportnak, melynek meg is lenne a helye a PKE közelében kialakítandó kis téren, melyet zsinagóga, református és ortodox templom fog közre. A világhírű képzőművésznek már van alkotása szülővárosban, József Attila egészalakos szobrát 2005-ben állították fel.

Wagner Nándor (1922. október 7. - 1997. november 15.) Nagyváradon született, iskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. Az 1956-os forradalom leverése után elhagyta Magyarországot és Svédországban telepedett le, ahonnan 1967-ben Japánba költözött, 1997-ben itt is hunyt el.

Alkotótevékenysége mindhárom országhoz kötődik, Magyarországon, Svédországban és Japánban is több köztéri szobra van.

Fotó: Földanya, az Academia Humana Alapítvány ajándéka
(Budapest I. ker. Ostrom utca és Lovas utca sarka), Wikipédia