A testületben a települési önkormányzatok szövetségeit a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a határon túli szervezeteket a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeket a Szerb Országos Önkormányzat, a családok érdekeit védő szervezeteket a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a fogyatékosügyi szervezeteket a Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesülete, a művészeti területen működő civileket a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Egyesület egy-egy delegáltja képviseli három évig.

A delegáltak a szervezetek sorrendjében: Németh Györgyi Éva, Seremet Sándor, Pavlov Milica, Kutassy Jenő, Mikesy György és Gergely László.

A hat kategória közül csak négy esetében zajlott sorsolás, mert a Magyar Katolikus Családegyesület nem regisztráltatta magát a sorsolás helyszínén, így - mivel csak két családszervezet jelentkezett e kategóriába - automatikusan a NOE jutott helyhez.

A nemzeti és etnikai kisebbségek országos szervezetei közül pedig csak öt kisebbség regisztrált előzetesen a sorsolásra, a horvát, a lengyel, az örmény, a ruszin és a szerb. Viszont közöttük időközben megállapodás jött létre, ennek értelmében a Szerb Országos Önkormányzat kap helyet a Közszolgálati Testületben.

A hat civil érdekképviseleti szektor közül a művészeti területen működő egyesületek jelentkeztek a legtöbben, összesen tizenegy szövetség vagy egyesület regisztrált. Ennek oka, hogy a törvény az irodalmi, a színházi, a filmes, az előadói, a zenei, a tánc, a képző- és iparművészeti területen működő, itthon bejegyzett országos szakmai szervezeteket egy csoportba rendelte.

Mint a sorsolást levezető Szilvási-Stojnic Beatrix, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezető-helyettese ismertette, a hat helyre összesen negyvennégy szervezet jelentkezett. A hatóság harmincegy szervezetet vett nyilvántartásba.

A törvény a Közszolgálati Testület tizennégy tagjából nyolc delegáló szervezetet konkrétan nevesít. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a közelmúltban már megnevezte a testületbe delegált küldöttjüket.

Eszerint az MTA Csépe Valériát, a MOB Kovács Istvánt, a MRK Dubéczi Zoltánt, a MKIK Radetzky Jenőt, a katolikus egyház Szikora Józsefet, a református egyház Kovács Barnabást, az evangélikus egyház Fábri Györgyöt, a Mazsihisz pedig Lőwy Juditot delegálta.

A Közszolgálati Testület a közszolgálati médiumok felett lát el társadalmi felügyeletet. Figyelemmel kíséri a Közszolgálati Kódexben foglalt közszolgálati elvek érvényesülését. A testület jogosult dönteni a közszolgálati médiumok vezérigazgatója által számukra évente egyszer benyújtott beszámolóról, amely a közszolgálatiság érvényesülését részletezi. A médiatörvény értelmében, ha a testület a vezérigazgató meghallgatása után sem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.

A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának egyetértésével a civil testület dönthet a Közszolgálati Kódex módosításáról is.

A testület elnökét a tagok később választják meg. Az elnök fizetése az államtitkári illetmény 40, a tagoké annak 25 százaléka. Az elnök és a tagok igényt tarthatnak utazási költségeik megtérítésére.