A Hangzó Helikon-sorozat szerkesztője, Gryllus Dániel régóta szorgalmazta, hogy a Szélkiáltó megvalósítsa valamely ötletét a szériában, mert az együttes eddig csupán a Katonadalok című válogatáslemezen szerepelt két dallal.

A 22 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort az irodalomtörténet elsősorban prózaíróként tartja nyilván, csupán két verse, a már az emigrációban született Halotti beszéd és a Mennyből az angyal tartozik az ismertebbek közé.

"Bevallom, mi sem nagyon ismertük Márai költészetét, de a kezünkbe akadt Összegyűjtött versek című kötete és nagyon izgalmas feladatnak tűnt hozzányúlni egy ilyen anyaghoz. Akkor még nem sejtettük, mekkora fába vágtuk a fejszénket, a versek ugyanis nagyon nehezen adták meg magukat, nem +zenélnek+ alapból, mint mondjuk József Attila vagy Weöres Sándor költeményei; Máraié nagyon kemény gondolati líra" - fogalmazott Lakner Tamás.

Mint kifejtette, két évig készült a lemez, ez idő alatt nagyon sok anyagot félredobtak, aztán valahogy rátaláltak egy zenei világra, amely a versekhez igazán illett.

Ez a világ jócskán túllép a Szélkiáltóra alapvetően jellemző népzenei és klasszikus zenei alapokon. A Harminc című versre például rock and rollos, blues-os ízű muzsika született, a Versciklus egy-hetvenkettő - Öt című mintha egy cirkuszi világba kalauzolna el. Az album egyértelmű csúcspontja, a záró Hol vagyok? pedig játékos utalás a nagy amerikai rockköltők, Bob Dylan és Leonard Cohen művészetére. Ez a mű Márai utolsó költeménye, a hosszú ideje Amerikában élő Márai honvágyverse 1972-ből. Nagyon személyes hangvételű: "Ülök a padon, nézem az eget/A Central Park nem a Margitsziget".

"Soha nem tagadtuk meg, hogy a bennünket körülvevő zenéket és hatásokat viszont szeretnénk hallani saját muzsikánkban is, hiszen a mai kor elől nem menekülhetünk. Márai versei egyébként is olyanok, mintha balladák lennének: nem mond ki mindent, a szavak között az olvasó dolga elképzelni, hozzátenni valamit, ez vezet a megértéshez" - hangsúlyozta Lakner Tamás.

A Szélkiáltó 1974-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakos hallgatóiból. Az akusztikus hangszereken énekelt verseket előadó együttes - amelyben Lakner Tamás hegedül és gitározik, Fenyvesi Béla gitározik, tamburicán és furulyán játszik, Keresztény Béla gitáron és ütőhangszereken, Rozs Tamás pedig csellón és gitáron, emellett mindannyian énekelnek - 1983-ban kategóriájában megnyerte a Magyar Televízió Ki Mit Tud? című vetélkedőjét. Eddig tizenöt önálló lemezt készítettek.

Az MTI kérdésére válaszolva Lakner Tamás úgy vélte, a Szélkiáltó a megalakulása óta eltelt 37 évben zeneileg nyitottabb lett, szélesebb spektrum jelenik meg versmegzenésítéseikben. "Talán a kamarazenei hangzás, a vokálok kidolgozása jellemzi leginkább a Szélkiáltót" - tette hozzá.
A Szélkiáltó legutóbb hat éve készített lemezt; a Költő szerelme című CD József Attila megzenésített verseit tartalmazza. Lakner Tamás kitért arra, hogy a zenekar a kiadás előtt mindig szereti megérlelni az anyagot.
"A következő lemezt tematikusra tervezzük.

Összegyűlt egy nagyobb anyag a bor témakörében, Hamvas Béla-féle A bor filozófiája című műve alapján van is egy műsorunk Németh János színművész közreműködésével. Most József Attila, Babits, Petőfi és mások borverseit gyűjtjük össze, a munka nagy részével készen is vagyunk" - sorolta a zenész, aki a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének egyetemi docense, zenepedagógiát, karvezetést oktat, több mint harminc éve a Bartók Béla Férfikar karnagya és vezeti a Bach Énekegyüttest is.

Mint elmondta, az együttes jövőbeni tervei között szerepel egy olyan kiadvány, amelyben a Pécsett működő Szélkiáltó a baranyai megyeszékhelyen élő költők, kiemelten Bertók László műveinek megzenésítéseiből válogatna.

A Szélkiáltó június 21-én, a zene ünnepén közös koncertet ad a pécsi Dóm téren a Kalákával, az együttes ezen a fellépésen eljátssza a Márai-lemez nagy részét.