Majdán Béla várostörténész az MTI-nek kedden elmondta: a palócföldi résztvevők ünnepi viseletben, keresztekkel, lobogókkal érkeznek az ünnepi rendezvényre.

A balassagyarmati Palóc Múzeumban őriznek egy Mátraderecskéről származó öltöztetős Szent Anna szobrot, és hagyománnyá vált, hogy a Palóc búcsúban ezt a szobrot viszik a körmeneten - tette hozzá.

Vasárnap a római katolikus főplébániatemplomtól indul a népviseletes processziós menet a művelődési központ udvarára. Ott tartják Szent Anna palóc miséjét, amelynek végén megáldják a jelenlévő családokat és a gyermekáldást váró zarándokokat.

A szertartást Bíró László püspök, tábori lelkész és Stella Leontin főesperes végzi. A misén hazai és szlovákiai magyar hagyományőrző csoportok mellett a balassagyarmati Szent Felicián Kórus közreműködik.

A népélet világi szépségei címmel rendezik a délutáni családi programot. Népmesék, népdalok, népzenék hangzanak el, hagyományőrzők néptáncot is előadnak a Balassagyarmati Cigányzenekar kíséretével.

A nap végén Palócország szépeit választják meg. A viseletes szépségversenyt idén is gyermek, menyecske, családi, illetve csoportos kategóriákban bírálják el.

Szent Anna, Jézus nagyanyja tisztelete az Árpád-korig nyúlik vissza. A palócok vallási kultúrájában Szent Anna a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.