bezár
 

art&design

2011. 10. 12.
Martin Szekely életmű-kiállítása Párizsban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nemzetközi hírű magyar származású francia formatervező, Martin Szekely műveiből nyílt életmű-kiállítás szerdán a párizsi Pompidou Központban.

prae.hu

Pierre Székely szobrász és Székely Vera képzőművész 1956-ban született fia a nagyközönség számára kevésbé ismert alkotó, a médiát tudatosan kerüli.

Pedig művészi megközelítésű bútorait és használati tárgyait - amelyeket egyszerűség és praktikusság jellemez - a világ legjelentősebb kortárs gyűjteményeiben őrzik, egyebek mellett a párizsi Pompidou Központban, a Musée des Arts Décoratifs-ban, a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumában, a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) vagy a jeruzsálemi Israel Múzeumban.

Munkái jelentős részét egyedi megrendelésekre készíti, többek között neves kortárs műgyűjtőknek, mint a divattervező Karl Lagerfeld és Azedine Alaiaa, a filmproducer Marin Karmitz vagy az egyik leggazdagabb francia üzletember, Francois Pinault.

Martin Szekely az úgynevezett Pi székkel vált elismert formatervezővé, amelyet 1983-ban készített, s amely egyszerre idéz egy hajlított ívű napozóágyat és egy hátradöntött rideg fogorvosi széket.

Megannyi sorozatgyártásra szánt hétköznapi tárgy fűződik a nevéhez: a felfordított gúlát formázó Perrier- vagy a középen összeszűkülő Heineken-pohár, a mozikba tervezett kétszemélyes Love seat-ülés, valamint különböző utcabútorok, padok, órák, buszmegállók, hirdetőtáblák, villanyoszlopok.

Tervezett magasfeszültségű villanyvezetéket a francia elektromos műveknek, ékszert a Hermes divatcégnek, elegáns fémedényeket és evőeszközöket a Christofle-nak, táskát a Delvaux-nak.

A Többé nem rajzolni! címmel megnyílt életműtárlat az utóbbi 15 évben készült munkáiból nyújt válogatást. A kilencvenes évek közepén ugyanis Szekely munkamódszere alapvetően megváltozott: felhagyott a tervezést megelőző rajzolással.

Azóta alkotói módszerét olyan komponálásnak tekinti, amelyben nem a saját személyiségéből fakadó formákat talál ki, hanem a világban meglévő külső elemeket használja fel az adott körülményekhez igazítva. Elutasítja mindazt, amit a tervező virtuozitásának vagy a design technológiai bravúrjának szokás tartani.

"Én csak kiválasztom a külső elemeket és megalkotom a szintézisüket. Ez egyfajta tudományos kutatómunka. Célom, hogy olyan használati tárgyakat hozzak létre, amelyek adják magukat és nem kihívóak" - mondta az MTI-nek a művész.

A bútorokhoz felhasznált anyag Szekely szerint önmaga határozza meg a korlátait. Ezen belső törvények hosszas elemzése során alkotta meg például a világ legvékonyabb polcát, amely kevesebb anyag felhasználásával összedőlne, többet viszont már nem igényel.

"Mindig ezt a határhelyzetet keresem az összeomlás és a felesleg között" - hangsúlyozta. Az ily módon leszűkített, gazdaságos keretből Szekely teljesen egyedi formájú asztalokat és polcokat alkot, amelyek egyszerre hatnak különlegességükkel és egyszerűségükkel. Az anyagot illetően nem ismer határokat: készít asztalt üvegből és betonból, komódot parafából.

Arra a kérdésre, hogy művész szülei mennyiben voltak hatással munkásságra, Martin Szekely elmondta: tíz éve elhunyt apjával kifejezetten viharos viszonyban állt, de neki köszönheti, hogy már gyerekkorában olyan különleges művészekkel találkozhatott - köztük például Henry Moore-ral -, akiktől megtanult a tárgyakról gondolkodni.

Azt is elárulta, hogy a magyar szakmai élettel nincs semmilyen kapcsolata, de magánembereként rendszeresen jár feleségével Magyarországra, mert nagyon szereti a magyar konyhát és a budapesti fürdők hangulatát.

Martin Szekely életmű-kiállítása január 2-ig tekinthető meg Párizsban.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Ajánló a Finom illesztésekhez
Setényi Anna Eszter: Kitchen Debate – PUCCS Contemporary Art, 1084 Budapest, Víg u. 22.
art&design

Szomatikus felfogás a képzőművészet és táncművészet határán
art&design

Bíró Botond festőművész Varzith című kiállítása nyomán

Más művészeti ágakról

Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat
Daniel Gustafsson (Krasznahorkai svéd fordítója) Uppsalában elhangzott beszéde
Első Zürichi Barokk Fesztivál
Beszélgetés Gerevich Andrással XXX című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés