irodalom
2008. 07. 27.
Felolvasórobot Japánból
MTI/Prae.hu

A munkát, amelynek Sikibu Muraszaki (978 körül -1014 körül) japán udvarhölgy a szerzője, a japán irodalom legjelentősebb epikai művének és a világ legrégebbi teljes regényének tartják. Az írónő valódi neve ismeretlen, valószínűleg regényének hősnőjéről kapta a Muraszaki nevet. Az életéről szóló legfontosabb forrás a naplója, amely megismerteti az olvasót Muraszaki úrnője, Dzsótó özvegy császárné udvarának életével. A Gendzsi regénye egy sajátos társadalmat mutat be: a kifinomult, elegáns arisztokraták világát, akik kivétel nélkül művészi fokon űzik a költészetet, a zenét, a szépírást és az udvarlást. A regény nagy része Gendzsi herceg szerelmeivel és az életében szereplő hölgyekkel foglalkozik.
Muraszaki életéről és írásairól magyar nyelven tájékozódhat itt, a regény hátteréről pedig angolul itt. A Gendzsi regénye magyarul is olvasható, mégpedig Hamvas Béla fordításában.
A lila-fehér kimonóba öltöztetett 30 centiméteres robot a tervezők szándékai szerint a szerzőre, Sikibu Muraszaki udvarhölgyre hasonlít. A robot egyébként kívülről tudja az egész regényt, a felolvasást kézmozdulatokkal kíséri, s időnként a hallgatóságra emeli tekintetét.
Muraszaki életéről és írásairól magyar nyelven tájékozódhat itt, a regény hátteréről pedig angolul itt. A Gendzsi regénye magyarul is olvasható, mégpedig Hamvas Béla fordításában.
A lila-fehér kimonóba öltöztetett 30 centiméteres robot a tervezők szándékai szerint a szerzőre, Sikibu Muraszaki udvarhölgyre hasonlít. A robot egyébként kívülről tudja az egész regényt, a felolvasást kézmozdulatokkal kíséri, s időnként a hallgatóságra emeli tekintetét.
További írások a rovatból
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
Beszélgetés Gulyás Adrienn műfordítóval
Más művészeti ágakról
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról