Mint kifejtették, a Médiatanács 2011 novemberében hirdette meg a televíziós dokumentumfilmek gyártását támogató pályázatát, és az elbírálás utolsó körében a legjobbakat személyesen is meghallgatták. Újdonságot jelent, hogy a bírálatban a közszolgálati csatornák képviselője is részt vett, a közszolgálati televíziók pedig vállalták, hogy a támogatott filmeket műsorra tűzik - hangsúlyozták.

A pályázaton győztes dokumentumfilmesek a Médiatanács döntése alapján összesen valamivel több mint 191 millió forint támogatáshoz jutottak, amelyből megkezdhetik filmterveik megvalósítását.

Mint írták, Wilt Pál tervezett dokumentumfilmje a 2009-es csepeli kettősgyilkosság hátterét, a tragikus történet szereplőinek indítékait kutatja. A filmben személyes és családi tragédiák bontakoznak ki, a szereplőknek, "akik apjukat, férjüket, vagy éppen gyermeküket vesztették el", széthullott az élete - emlékeztettek. Hozzátették: a film a tervek szerint a személyes drámákon keresztül nyújt betekintést "abba világba, amelyben ez a tragédia megtörténhetett".

Támogatják Kovács Kristóf Besence Open című filmtervét is, amely egy ormánsági falu, a 126 fős Besence történetét dolgozza fel.

A mélyszegénységben élő besenceiek 2009-ben focipályájuk felújítására adtak be pályázatot, de egy teniszpálya megvalósítására nyertek támogatást - idézték fel. Kiemelték: a falu lakói megépítették a teniszpályát, sőt egy edzőt is szerződtettek, hogy oktassa őket.

2011-ben megrendezték a falu első házi bajnokságát, és Besence Open 2012 már szervezik az első nyílt tenisztornát is.

A dokumentumfilm "egy elveszettnek hitt közösség öntudatra ébredésének története", az alkotó azt mutatja be, "miként válik a faluból valódi közösség", és hogyan kezdenek "a reményvesztett emberek" hinni abban, hogy befolyásolhatják saját sorsukat - fogalmaztak.

A közleményben kitértek a Szalai-Dárday rendezőpáros Ne hagyjátok a templomot, ne hagyjátok az iskolát című kétrészes sorozatára is, amely két kistelepülés magára találásáról szól. A kétrészes dokumentumfilm arra a kérdésre keresi a választ, hogy a falu valóban "a modern világ korszerűtlen, elavult települési maradványává" vált-e, és a maradás egyet jelent-e a mélyszegénység elfogadásával.

Az első részben a Zemplén-megyei Komlóskát mutatják be, amely önfenntartó ökofalu programot indított: a háztáji udvarokba visszatelepítették az őshonos állatokat, és az állattenyésztés révén a helyi közétkeztetés problémáit is megoldották - olvasható a közleményben.

A második rész a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándiról szól, ahol a "dinamikus polgármester asszony" üvegházat építtet és támogatja a helyi piac létrejöttét.

A polgármester vette észre, hogy a helyi tejfeldolgozásról szóló uniós rendeletet rosszul fordították magyarra, mert az eredeti dokumentum nem drága rozsdamentes edényeket ír elő, ahogy a fordításban szerepel, hanem csak "nem rozsdásodó eszközöket", ami több százezer forintos megtakarítást jelent a falunak - mutattak rá.

A pályázati eredmények részleteiről, a nyertesekről és a támogatások összegéről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Támogatási terület honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.