A torony az egykori Szent Demeter-templom lebontásakor került felszínre.

Alapját még a XI. században építették, alsó, négyszögletes román stílusú része XII. századi, míg felső, nyolcszögletű folytatásának emeletei a XIII. századból valók.

A toronynak eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. 1931-ben falába ajtót vágtak, belsejét - olasz mintára - keresztelőkápolnává alakították.

1932-ben Aba-Novák Vilmos meghívásos pályázaton nyerte el a torony oldalfalainak festési jogát; freskójának terveit a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmével ismerték el.

A szegedi közgyűlés május 3-i ülésére Botka László (MSZP) polgármester nyújtott be előterjesztés, amely szerint az építményt és Aba-Novák Vilmos freskóját is hosszú ideje veszélyezteti a falakba felszivárgó talajvíz. A műemlék megóvása komoly szaktudást igényel, a rekonstrukcióhoz azonban az önkormányzat nem rendelkezik forrással.

A polgármester a torony felújítása és kulturális-vallási értékeinek szakszerű bemutatása érdekében javasolja a műemlék értékesítését.

A szakértő által 102 millió forintos értékűre becsült ingatlant a város zártkörű pályázaton hirdetné meg, amelyen csak önálló jogi személyiséggel rendelkező katolikus egyházszervezetek vehetnének részt.